GazdaságSzerző: vg tegnap 4 percnyi olvasás
A németek félnek a gazdasági, társadalmi lecsúszástól.
Alaposan megrázta a német kormánypártokat az AfD történelmi győzelme Szász-Anhaltban, Friedrich Merz kancellár pártja, a CDU súlyos vereséget szenvedett. A párt vezető politikusai már nyíltan arról beszélnek arról, hogy mielőbb vissza kell szerezniük az elpártolt választókat. A recept a szokásos, a választók pénztárcáját célozza meg. Jönnek az alacsonyabb adók, az olcsóbb energia és olyan reformok, amelyek révén több maradna a németek fizetéséből. A Reuters szerint a választási földcsuszamlás újra felszínre hozta a CDU/CSU és az SPD gazdaságpolitikai ellentéteit is, miközben a kormányzó pártok láthatóan eltérő választ adnának az AfD előretörésére.
Szász-Anhaltnak már nagyon rövid távon folytatása lehet. Már jövő vasárnap két fontos újabb tartományi választás jön egyszerre: Berlinben és Mecklenburg–Elő-Pomerániában. Az utóbbiban az AfD egyértelműen előretört, és jelenleg vezet. A fővárosban nem, de ott is lényegesen erősebb, mint korábban.
Ahogy hét eleji cikkünkben megírtuk, Angela Merkel korábbi kancellár szíve is vérzett, amikor szembesülni kellett a múlt hétvégi tartományi választás eredményével, hiszen Alternatíva Németországért (AfD) közel 44 százalékos eredménnyel nyerte meg a szász-anhalti tartományi választást. A CDU mindössze nagyjából 17 százalékot kapott, ami történelmi vereséget jelentett a kereszténydemokratáknak. A jelenlegi kancellár, Friedrich Merz sem próbálta kisebbíteni a kudarcot, úgy fogalmazott a CDU-t „mélyen megrázta” az eredmény, amely szerinte évtizedek óta a párt legsúlyosabb választási veresége volt. A Reuters értékelése szerint az AfD előretörése mögött nem csupán a bevándorlás ügye áll. A választók elégedetlenségét
Ez különösen kellemetlen üzenet a Merz-kormánynak. A kancellár ugyanis 2025-ben azzal került hatalomra, hogy kemény reformokkal újraindítja a német gazdaságot, ám a Reuters szerint a júliusban bemutatott első gazdasági intézkedéscsomag nem tudta helyreállítani a választók bizalmát. A gazdaság ugyan már mutatja az élénkülés jeleit, és az előrejelzéseket is felfelé módosították, de mindez túl későn és haloványan jelentkezett ahhoz, hogy a szász-anhalti választók is érzékeljék. A Reuters forrásai szerint ráadásul a kormány két pártja egészen más következtetést vont le a kudarcból. A szociáldemokraták szerint a túlzott megszorítások jelentik a problémát, a kereszténydemokraták viszont a magas adókat és az eladósodást okolják.
A CDU/CSU ezért nemhogy visszavonulna a reformoktól, hanem éppen ellenkezőleg, felgyorsítaná azokat – különösan a súlyos kudarc tükrében. Thorsten Frei, a CDU/CSU Bundestag-frakciójának vezetője „drámainak” nevezte a szász-anhalti eredményt, de szerinte éppen az lenne a rossz következtetés, ha a választási vereség miatt lefékeznék a nyugdíj-, egészségügyi, ápolási és jövedelemadó-reformot. Ezeket szerinte nagy tempóban kell továbbvinni. A CDU/CSU hivatalos értékelése már közvetlenül a választók pénztárcájára hivatkozik. A pártszövetség arra figyelmeztet, hogy
reformok nélkül tovább emelkednének a munkavállalók és a munkáltatók egészségügyi, ápolási és nyugdíjjárulékai.
A következményt egyetlen mondattal foglalták össze: „Az embereknek egyre kevesebb nettó marad a bruttóból.” Alexander Hoffmann, a CSU Bundestag-frakciójának vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy mindehhez az emberek gazdasági és társadalmi lecsúszástól való félelme társul. A választási kudarc tehát láthatóan egészen konkrét zsebre menő kérdéssé tette a CDU számára a reformpolitikát.
Még egyértelműbben beszélt erről Boris Rhein, Hessen CDU-s miniszterelnöke. Rhein szerint nem lehet azzal nyugtatni magukat, hogy ami Szász-Anhaltban történt, az kizárólag keletnémet jelenség, arra utalt, hogy hasonló folyamatok Németországban nyugati felében is bekövetkezhetnek. A politikus a választási vereség után nyíltan közölte, hogy a CDU-nak meg kell vitatnia, „hogyan szerezzük vissza az embereket”. Rhein szerint
az AfD funkcionáriusaival nincs miről tárgyalni, az AfD választóival azonban igen, a CDU-nak kapcsolatban kell maradnia velük, és meg kell próbálnia visszaszerezni őket.
Mi több, azt is megmondta, mivel. A szövetségi gazdaságpolitikában szerinte elsőbbséget kell adni mindannak, ami növekedést teremt. A politikus három konkrét területet emelt ki:
A Welt szintén úgy értékelte a választás következményeit, hogy a szász-anhalti eredmény után komoly nyomás nehezedik a szövetségi kormány reformpolitikájára. A lap szerint a pártszövetség erőteljesebb adóteher-csökkentést követel, különösen a közepes jövedelműek számára. De ugyanakkor azt már ellenzi, hogy ennek árát az SPD által szorgalmazott magasabb örökösödési adóból vagy a felső adókulcs emeléséből teremtsék elő.
A koalíciós partner SPD gyakorlatilag ellenkező következtetést vont le az AfD győzelméből. A Reuters szerint a szociáldemokraták puhítanák a tervezett gazdasági és szociális reformokat. Újra tárgyalnának a nyugdíj- és ápolási rendszer átalakításáról, a 2027-es költségvetésről, és ismét megnyitnák az örökösödési és vagyonadó kérdését. Bärbel Bas SPD-társelnök szerint a kormánynak azt kellene megértetnie az emberekkel, hogy a reformok „javítani fogják az életüket,” ám szerinte ez az üzenet jelenleg egyszerűen nem jut el a választókhoz. Vagyis miközben az SPD a reformok szociális oldalát erősítené, a pártszövetség inkább a munkát és a vállalkozásokat terhelő adók és járulékok mérséklésében látja a választ.
A tét ráadásul jóval nagyobb egyetlen kelet-német tartomány elvesztésénél. Marcel Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke a Reutersnek azt mondta, Németországnak olyan mélyreható változtatásokra van szüksége, amelyek még a 25 évvel ezelőtti Agenda 2010 reformjain is túlmennek. Utóbbi Gerhard Schröder nevéhez fűződik. Németországot akkoriban Európa „beteg emberének” nevezték, mert nagyon magas volt a munkanélküliség, gyenge a növekedés, és drága volt a jóléti rendszer. Schröder alapvetően azt próbálta elérni, hogy olcsóbbá és rugalmasabbá váljon a foglalkoztatás, több ember térjen vissza a munkaerőpiacra, és mérséklődjenek az állam szociális kiadásai.
A kutató lényegében azt állítja, hogy a jelenlegi német gazdasági probléma olyan súlyos, hogy a munkaerőpiacot, a nyugdíj- és szociális rendszert, az adózást és az állami működést érintő, politikailag fájdalmas szerkezeti átalakításra lehet szükség. Majd kemény figyelmeztetést fogalmazott meg, ha Németország elmulasztja ezeket a reformokat, nő annak az esélye, hogy az AfD 2029-ben már abszolút többséget szerez.
Napi