KülföldSzerző: index tegnap 5 percnyi olvasás
És valószínűleg nem is az utolsó.
Donald Trump sosem fukarkodott őrült ötletekben, az amerikai elnök ezúttal 5000 dollár úgynevezett „Trump-osztalékot” ígért minden amerikai választópolgárnak, ha a Republikánus Párt megtartja a többségét a képviselőházban és a szenátusban is a novemberi félidős választáson.
A feltételezések szerint a kampányígéretet a vámbevételekből fedezné a kormányzat, ám a Reuters számításai alapján a program megvalósítása mintegy 1350 milliárd dollárba kerülne, miközben nem tisztázott a pontos finanszírozás, a kongresszusi jóváhagyás és a jogi kivitelezhetőség. Az ígéret azért is különleges, mert nem egyéni szavazatért, hanem a párt választási győzelméért helyez kilátásba pénzt − ettől függetlenül nem ez az első alkalom a történelemben, hogy valaki készpénzt ígér politikai támogatásért cserébe.
Nem kell messzire visszamennünk az időben, és még országhatárt sem kell átlépnünk hozzá, hogy hasonló példát találjunk. Elon Musk ugyanis a 2024-es elnökválasztási kampányban kifejezetten Donald Trump győzelmének támogatására hozta létre az America PAC-et. A szervezet a csatatérállamokban minden regisztrált választópolgárnak 100 dollárt fizetett, ha aláírt egy szólásszabadságot és fegyverviselési jogot támogató petíciót, valamint még egyszer ugyanekkora összeget, ha „hoz magával még egy embert”.
Ezen kívül a milliárdos naponta 1 millió dollárt sorsolt ki a petíciót aláíró regisztrált választók között egészen november 5-ig, a választás napjáig. Pennsylvaniában és Pittsburgh-ben át is adta az ekkora összegről szóló csekket a nyertesnek. A program azonnal jogi vitát váltott ki, az amerikai igazságügyi minisztérium pedig figyelmeztető levelet küldött az America PAC-nek, hogy ez a pénzosztogatás sérti a választók pénzért történő regisztrációját és szavazását tiltó szövetségi törvényt. Philadelphia kerületi ügyésze, Larry Krasner egyenesen illegális lottónak nevezte Musk kezdeményezését, majd pert indított, de a bíróság engedélyezte a program folytatását a választásokig.
A botrány azonban a voksolás után sem csitult, mivel több választópolgár csalás miatt beperelte Elon Muskot és szervezetét, és azt állították, hogy a sorsolás megtévesztő volt, mivel a nyertesek túlnyomó többsége republikánus volt. Ráadásul az ügyben felmerült az is, hogy az America PAC jelentős késéssel vagy egyáltalán nem fizette ki az ígért összegeket. Ennek ellenére a milliárdos nem állt le, és 2025-ben egy wisconsini bíróválasztás kampányában ismét napi egymillió dollárt sorsolt ki azok között, akik a konzervatív jelöltet támogatták.
A leginkább hasonló, kormányzati pénzt választási fegyverré alakító eset a malajziai BR1M-program. A korábban Najib Razak vezette kormánypárt, a Barisan Nasional (BN) éveken keresztül osztott készpénz formájában szociális támogatást (Bantuan Rakyat 1 Malaysia) a rászoruló háztartásoknak. A 2013-as és a 2018-as választás előtt azonban a kormány nyíltan belefoglalta saját választási programjába, hogy az összeg akár 1000 ringgitre (mintegy 77 ezer forint) is emelkedhet, amennyiben a BN győz.
A maláj sajtó és ellenzéki elemzők, köztük a Malaysiakini hírportál „burkolt szavazatvásárlásnak” nevezte a gyakorlatot, és rámutattak, hogy miközben a program formálisan szociális segély, az időzítés és a kommunikáció egyértelműen kampányeszközzé tette. A botrányt tovább mélyítette, hogy később kiderült, a 2013-as BN-kampányra fordított több száz millió ringgit egy része a több milliárd dolláros 1MDB állami befektetési alapból eltulajdonított pénzből származott. Ennek következtében 2020-ban elítélték Najib Razakot.
A Fülöp-szigeteken a választások idején olyan mértékben elterjedt a készpénzes szavazatvásárlás, hogy a választási bizottság, a Comelec készpénzfelvételi korlátozásokat vezetett be a szavazás előtti napokban, vagyis ilyenkor 100 ezer peso feletti összeget nem lehet kivenni a bankokból, ezzel is megnehezítve a pénzmozgást a kampánystáboknál.
A 2025-ös félidős voksoláson a választási megfigyelők bizonyítékokat gyűjtöttek arra, hogy helyi jelöltek fejenként 150 és 5000 fülöp-szigeteki peso közötti összeget fizettek egy-egy szavazatért, sőt egyes körzetekben licitháború alakult ki a jelöltek között. A gyakorlat jellemző része, hogy a választópolgár egy QR-kóddal ellátott igazolást vagy élelmiszercsomagot kap, amelyet a szavazás után beszkennelve ellenőriznek, így ezzel biztosítják, hogy a szavazó valóban a „megfelelő” jelöltre voksolt.
Az egyik legszélsőségesebb eset Indiában, Tamil Nadu tartományban történt, amikor 2017-ben az ottani választási bizottság törölte az R.K. Nagar választókerület időközi választását, miután adóhatósági razziák alatt dokumentumok kerültek elő arról, hogy az AIADMK (All India Anna Dravida Munnetra Kazhagam) nevű párt egyik szárnya mintegy 890 millió rúpiát (mintegy 2,9 milliárd forint) osztott szét a választók között, fejenként átlagosan 4000 rúpiát fizetve nekik. Ráadásul az osztogatást aláírt átvételi listákkal dokumentálták.
Az esetet a Deccan Herald és más indiai lapok is részletesen bemutatták, emiatt a voksolást csak hónapokkal később tudták megtartani, miután lezárult a vizsgálat. Az ügy azért is egyedi, mert ritkán fordul elő, hogy egy választást tömeges szavazatvásárlás miatt teljes egészében töröljenek és későbbre halasszanak.
A felsorolt esetek azonban két, jogilag és etikailag is eltérő kategóriába sorolhatók. A „Trump-osztalék” és a malajziai eset az adott párt választási sikeréhez köti a közpénzből fizetett juttatást, amely ugyan legális kampányígéret, mégis sokan burkolt szavazatvásárlásnak tartják. Ezzel szemben a Fülöp-szigeteki és az indiai gyakorlat, valamint Elon Musk esete konkrétan leadott szavazathoz vagy petíció aláírásához kötötte a kifizetést. Ez viszont már illegális, törvény által büntetett szavazatvásárlásnak minősül.
(Borítókép: Donald Trump Dallasban 2026. szeptember 9-én. Fotó: Justin Sullivan / Getty Images)
Napi