BelföldSzerző: index tegnap 6 percnyi olvasás
Magyar György ügyvéd a Pillanatkép vendégeként arról beszélt, milyen szerepváltást követel meg a jogvédőtől az alkotmánybírói tisztség.
Magyar Péter miniszterelnök közzétette, kiket jelöl a Tisza Párt alkotmánybírónak. A névsorban szerepel Ligeti Miklós jogvédő, büntetőjogász, a jogász, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója is, akit a Tisza Párt támogatói közül sokan inkább a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élén láttak volna. Olyan vélemények is megfogalmazódtak, hogy Ligeti Miklós akár legfőbb ügyész is lehetne. A tisztség betöltéséhez azonban a köztársasági elnök javaslatára és az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatására van szükség.
Magyar György szerint Ligeti Miklós rendkívül felkészült jogász, de életkora és habitusa miatt elsőre nem feltétlenül illeszkedik az alkotmánybíróról kialakult hagyományos képbe. Kifejtette, hogy az alkotmánybíróról élő klasszikus kép inkább egy tapasztalt, bölcs, idősebb jogászt feltételez. Ezért úgy véli, Ligeti még fiatal az alkotmánybírói tisztséghez, hiszen kilencéves mandátuma lejártakor még a hatvanadik életévét sem tölti majd be, vagyis jogászi pályafutása akkor még korántsem tekinthető lezártnak. Magyar György ugyanakkor az alkotmánybírói tisztséget a jogászi pálya csúcsának tartja.
Azt is elmondta, hogy olyan szakembereket indokolt a testületbe jelölni, akik saját jogterületükön már komoly szakmai teljesítményt mutattak fel. Megítélése szerint a mostani jelöltek ebbe a körbe tartoznak, és személyesen is ismeri őket.
Arra számít, hogy Ligeti Miklós és az új tagok érkezésével friss szemlélet jelenhet meg az Alkotmánybíróságon, ahogyan megfogalmazása szerint április 12-én is „friss levegő” érkezett az országba.
Arról is beszélt, hogy a testület az elmúlt időszakban veszített korábbi súlyából. Ezt részben azzal magyarázta, hogy az Alkotmánybíróság jogköreinek jelentős részét korábban szűkítették, másrészt pedig a testület tagjainak többségét a Fidesz pártpolitikai szempontok alapján jelölte. Magyar György szerint emiatt az Alkotmánybíróság eltávolodott eredeti szerepfelfogásától, és nem tudta olyan erőteljesen betölteni a hatalom feletti kontroll szerepét, mint amilyenre egy jogállamban szükség lenne.
Magyar György szerint Ligeti Miklósnak alaposan mérlegelnie kellett, elfogadja-e az alkotmánybírói jelölést. Mint mondta, tudomása van arról, hogy a döntés Ligeti számára is dilemmát jelentett, annak részleteiről azonban nem kívánt beszélni. Arra viszont rámutatott, hogy az alkotmánybírói szerep jelentősen eltér attól a munkától, amelyet Ligeti eddig végzett. Korábbi tevékenységét kifejezetten operatív, kezdeményező és konfrontatív szemléletűnek írta le. Szerinte Ligeti olyan típusú jogász, aki egy ügyet végigvisz, pert indít, feljelentést tesz, beadványokat készít, és addig dolgozik rajta, amíg valamilyen eredményt nem ér el. Magyar György ezt egy utánamenős, cselekvő, operatív szerepfelfogásként értelmezte.

Ebből a szempontból szerinte Ligeti Miklós alkalmas lehetett volna a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetésére is, amelyre pályázott, mert annak feladatai jól illeszkednek korábbi szakmai profiljához. A legfőbb ügyészi tisztséget ugyanakkor nem tartaná megfelelő szerepnek számára.
Magyar György szerint a legfőbb ügyész pozíciója egészen más típusú vezetői feladatot jelent, mivel egy nagy és összetett szervezet irányításáról van szó, amelynek belső működését, apparátusát és személyi viszonyait is jól kell ismerni.
Meggyőződése, hogy olyan legfőbb ügyész jelölése lenne célszerű, aki az ügyészség környezetéből érkezik, ismeri annak működését, feladatait, lehetőségeit és az ott dolgozó apparátust. Úgy véli, egy kívülről érkező vezető kinevezése könnyen belső feszültségeket kelthetne.
Ligeti Miklós alkotmánybírói szerepével kapcsolatban Magyar György arra számít, hogy jelentős szakmai és személyes váltásra lesz szüksége. Úgy fogalmazott, Ligeti lényegében profilt vált, hiszen a korábbi, aktív civil-jogvédői és operatív fellépés helyett immár mérlegelő, kiegyensúlyozott bírói döntéseket kell hoznia. Hogy később a testület elnöke vagy elnökhelyettese lehet-e, azt szerinte egyelőre nem lehet megjósolni.
Magyar György úgy látja, az új tisztség Ligetitől másfajta habitust kíván majd meg, mint amely korábbi pályáját jellemezte. A civil aktivista attitűdöt háttérbe kell szorítania, és alkotmánybíróként már nem egy-egy ügy vagy elégedetlen társadalmi csoport képviselete lesz a feladata, hanem a magyar alkotmányosság egészének képviselete és védelme.
Murányi András szerint Ligeti Miklós alkotmánybírói jelölése egyszerre tekinthető nagyon jó és kifejezetten rossz döntésnek. Jó döntésnek azért tartja, mert Ligeti Miklós felkészültsége és szakmai kvalitásai alapján alkalmas arra, hogy magas közjogi tisztséget töltsön be. Ugyanakkor úgy véli, az április 12-i választás után kialakult társadalmi elvárás legfontosabb elemei az előző tizenhat év korrupciógyanús ügyeinek feltárása, az esetleges jogsértések kivizsgálása és az elszámoltatás. Ebből a szempontból szerinte olyan embereket kellett volna a kulcspozíciókba helyezni, akik közvetlenül részt vehetnek ezeknek a feladatoknak a végrehajtásában.
Lapunk munkatársa úgy látja, ha már Ligeti Miklós nem lehetett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetője, akkor szakmai múltja és felkészültsége alapján legfőbb ügyészként tudta volna leginkább szolgálni ezt a célt. Mint mondta, a legfőbb ügyész az elszámoltatási folyamat egyik kulcsszereplője lesz, Ligeti Transparency Internationalnél végzett munkája pedig megfelelő szakmai hátteret biztosított volna ehhez a feladathoz.

Az alkotmánybírói jelölést ebből a nézőpontból kevésbé tartja szerencsésnek. Úgy fogalmazott, a döntés azt a benyomást is keltheti, mintha Ligeti Miklós mindenképpen kapott volna egy jelentős tisztséget, miután az elszámoltatás szempontjából fontosabbnak tartott két pozíció egyikét sem ő kapta meg. Hangsúlyozta azonban, hogy
Ligeti Miklós nem az a típusú ember, akinek jutalomfalatot kéne adni, és utalt rá, hogy szakmai teljesítménye, illetve felkészültsége alapján önmagában is méltó egy ilyen jelentőségű tisztségre.
Murányi András szerint az Alkotmánybíróság feladatai természetükből fakadóan kevéssé kapcsolódnak közvetlenül a vagyonvisszaszerzéshez, az esetleges korrupciós ügyek feltárásához vagy a büntetőjogi elszámoltatáshoz. A testület elsődleges feladata az alkotmányosság védelme, a jogszabályok és egyes közjogi döntések alkotmányossági vizsgálata, valamint az elé kerülő indítványok elbírálása. Ebből következően Ligeti alkotmánybíróként szerinte jóval inkább „őrkutya-szerepet” tölthet majd be, mintsem közvetlenül részt vegyen az elszámoltatási folyamatokban.
Ettől eltekintve szakmai felkészültsége alapján Ligeti Miklós az Alkotmánybíróságon is alkalmas lehet fontos és felelősségteljes döntések meghozatalára, ráadásul kollégánk szerint akár a testület elnöke is lehet. Ha azonban az április 12-i választás után megfogalmazódott elszámoltatási igényt tekintjük kiindulópontnak, Murányi András szerint Ligeti alkotmánybírói jelölése éppen azért tekinthető kedvezőtlen döntésnek, mert szakmai képességeit nem azon a területen hasznosítja majd, ahol azok a legközvetlenebbül szolgálhatták volna ezt a célt.
A teljes beszélgetésért tekintse meg a Pillanatkép legújabb adását.