2026. augusztus 31. és szeptember 6. között, Kirgizisztánban rendezték a hatodik Nomád Világjátékokat. Az eseményen, ahogy a neve is utal rá, nomád sportágakban mérettethetik meg magukat a versenyzők a „nomád sportok olimpiáján”. Idén 100 ország több mint 3000 atlétája vette ki részét a küzdelmekből.

Az egészen különleges sportági felhozatal egyik eleme a Salburun, egy hagyományos kirgiz sport, amely négy fő versenyt foglal magába: a sólyommal való vadászatot, a tajgánnal (egy kutyafajta) való vadászatot, a tajgánversenyt és a lovasíjászatot. Szintén kirgiz eredetű a lóhátról való birkózás, ami a strandokon látható, közkedvelt kakasviadalhoz hasonlít.

Kirgizisztáni eredetű a Kok-Boru, ahol két csapat küzd egymás ellen. A sportág leginkább talán az amerikai focihoz hasonlítható, annyi különbséggel, hogy itt a versenyzők lóháton küzdenek és egy 33 kilogrammos, fej nélküli kecsketetemet kell eljuttatniuk az ellenfél célterületére, egy kútba. Ide kattintva videó is megtekinthető a sportágról. 

A Világjátékokon továbbá megtalálhatók birkózóversenyek különböző szabályok szerint, valamint különleges logikai, szellemi játékok is.

Az eseményt 2014-ben hívták életre és kétévente rendezik meg. (2020-ban a Covid miatt elmaradt.) Az első három Világjátékoknak Kirgizisztán adott otthont, de Törökországba és Kazahsztánba is ellátogatott már a „nomád olimpia”, idén pedig visszatért szülőhazájába.

2021-ben az UNESCO a szellemi kulturális világörökség részévé nyilvánította a játékokat.

Göntér Balázs 2024-ben az V. Nomád Világjátékokon Fenyvesi Zsánárgül, Magyarországon élő kazah barátjának köszönhetően egy kisebb csapattal lehetőséget kapott, hogy képviselje hazánkat – mondta az Indexnek.

Egy leírhatatlanul megtisztelő, csodálatos élmény, amikor az ember sportolóként Magyarországot képviselve egy 52 ezer fős stadion nézői előtt felvonulhat. Az ezt követő színpadi előadások is elképesztőek voltak: a jurta alakú stadionban a részletgazdag animációktól kezdve a mozgó színpadtechnikán át, több száz lovas, gyalogos harcos és táncosok felvonulásáig rengeteg színpadi látványelemmel tarkította az ünnepséget.

Göntér Balázs az idei évben az „Ordo" elnevezésű ősi stratégiai és ügyességi kirgiz etnosportban vett részt, amelyben két 7 fős csapat játszik egymás ellen, másfél órás időkeretben egy 12 méteres kör széléről az úgynevezett „tompoy" dobócsonttal (marha vagy jak bokacsontja) kell eltalálni és kiütni a körből a középen elhelyezkedő kisebb méretű csontokat, melyek katonákat jelképeznek. Ezt a sportot korábban háború és csaták szimulálására és az ehhez kapcsolódó stratégiák kidolgozására használták. A 14 résztvevő csapatból az előkelő ötödik helyet szerezték meg, legjobb európaiként.

Kyrchyn völgyének festői táján felépített etnofaluban versenyeztek, szabadidejükben tudtak szurkolni magyar társaiknak és nem utolsó sorban körbejárták az etnofalu nyújtotta programokat: jurtaállító versenyt, a különböző kinti tájegységek jurta-, népviselet- és ruhabemutatóit, a nagy bazárt és megkóstolták a különlegesebbnél különlegesebb ételeket.

Az 54 főből álló magyar küldöttségből lovasíjászatban Décsei Hanna aranyérmet, Vermes Balázs ezüstérmet szerzett. Koczka László a gyalogos tradicionális íjászat 40 méteres kecskelövésén bronzérmes lett. 

A Nomád Világjátékok újból bebizonyította számomra, hogy mennyire fontos a különböző hagyományőrző etnosportokkal és a keleti népek kultúráival, szokásaival foglalkozni, közös kötelékeinket erősítve. Úgy gondolom, hogy ez az esemény méltatlanul kevés figyelmet kap, mind a sport, mind a kultúra szemszögéből, ami megerősít abban, hogy Egyesületünkkel még szélesebb körben elterjesszük és megismertessük ezen etnosportokat és a következő években, remélhetőleg megfelelő nemzeti támogatással és háttérrel tudjunk komoly versenyzőket kitanítani és Magyarország színeiben sikeresen szerepelni az ehhez kapcsolódó világversenyeken

– fogalmazott Göntér, aki azt is elárulta, hogy szponzoráció nélkül, teljesen önerőből, de végül sikeresen eljutottak Kirgizisztánba.