BulvárSzerző: blikk tegnap 4 percnyi olvasás
Az Európai Éghajlati Szolgálat (Copernicus) adatai szerint 2026 augusztusa volt a Föld történetének legmelegebb hónapja. A globális hőmérséklet ezzel messze meghaladta az iparosodás előtti időszakhoz viszonyított éghajlati küszöbértékeket, ráadásul a 2027-re szóló előrejelzések is aggodalomra adhatnak okot.
A rendkívüli hőség hátterében elsősorban az ember okozta klímaváltozás áll, amelynek hatását az El Nino-jelenség tovább erősítette. A folyamat nemcsak a globális átlaghőmérsékletet emelte, hanem az északi félteke valaha mért legforróbb nyarához is hozzájárult. A Copernicus szerint a Föld átlaghőmérséklete augusztusban 16,96 Celsius-fok volt. Ez ugyan csak hajszálnyival haladta meg a júliusi rekordot, a hosszabb távú tendencia azonban egyértelmű: a bolygó tovább melegszik.
A klímatudósok évtizedek óta figyelmeztetnek a globális felmelegedés következményeire, a mostani adatok pedig egyre inkább visszaigazolják ezeket az előrejelzéseket. Andrew Dessler, a Texas A&M Egyetem klímakutatója szerint ma már nem az a kérdés, hogy megdőlnek-e a hőmérsékleti rekordok – mert rendre megdőlnek –, hanem az, hogy az emberiség képes lesz-e időben cselekedni, mielőtt a klímaváltozás visszafordíthatatlan károkat okoz - írja az NPR.
Az adatok alapján az augusztusi globális átlaghőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél. Ez jelentősen meghaladja a párizsi klímaegyezményben rögzített 1,5 Celsius-fokos küszöböt. Az elmúlt nyolc hónap mindegyike rekordmelegnek bizonyult, ami arra utal, hogy az éghajlati rendszer olyan szélsőséges tartományba került, amely korábban nehezen volt elképzelhető.
A rendkívüli hőség hatásai már nemcsak a statisztikákban láthatók, hanem a mindennapi életben is érezhetők: iskolák zárnak be, a kórházak túlterhelődnek, az utak és a vasúti sínek pedig a szélsőséges hőség miatt károsodhatnak. Az óceánok hőmérséklete szintén rekordot döntött. Augusztus 22-én a tengerek felszíni hőmérséklete elérte a valaha mért legmagasabb értéket.
A tudósok szerint a globális felmelegedés elsődleges oka a fosszilis tüzelőanyagok elégetése. Az El Nino ehhez képest kisebb, átmeneti hatást gyakorol a hőmérsékletre. Az El Nino önmagában azonban nem okozna ilyen mértékű felmelegedést. Hatása azért ennyire jelentős, mert egy már eleve felmelegedett éghajlati rendszerhez adódik hozzá.
Az előrejelzések szerint az El Nino a következő hónapokban tovább fokozhatja a hőséget. Ennek következtében gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak a hőhullámok, viharok, árvizek és erdőtüzek. Egyelőre úgy tűnik, hogy 2027 sem hoz enyhülést, sőt. Akár újabb globális hőmérsékleti rekordot is hozhat. Ennek egyik oka a jelenleg erősödő El Nino, amely a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint 2027 februárjáig is fennmaradhat.