BulvárSzerző: blikk tegnap 4 percnyi olvasás
Az éjszakai fény nemcsak az alvást zavarhatja meg, hanem a szívre is hatással lehet – derült ki egy több mint 11 ezer ember bevonásával készült friss kutatásból. Noha korábbi vizsgálódások már rávilágítottak a kockázatokra, arról eddig keveset tudtak a kutatók, hogy pontosan milyen változásokat okozhat a szívben a tartós éjszakai fényterhelés.
A mostani vizsgálatban 11 071, az UK Biobankban (egy hatalmas brit önkéntes egészségügyi kutatási adatbázis - a szerk.) szereplő ember vett részt. A résztvevők egy héten keresztül a csuklójukon viseltek egy fényérzékelőt, amely rögzítette, mennyi fény érte őket éjszaka. Három évvel később szív-MR-vizsgálattal ellenőrizték a szívük szerkezetét és működését.
Az eredmények szerint azoknál, akiket éjszaka három luxnál erősebb fény ért, több olyan elváltozást is megfigyeltek, amely a szív fokozott terhelésére utalhat. Megvastagodott például a bal kamra fala, miközben a kamra belső tere kisebb lett. A szívizom rugalmassága is csökkent, ami a szív működési zavarának korai jele lehet. Hasonló változásokat találtak a jobb kamrában és a bal pitvarban is - írja a NewsMedical.
A kutatók szerint mindez arra utal, hogy a túlzott éjszakai fényterhelés nem csupán egyetlen részét érinti a szívnek, hanem annak egészére hatással lehet.
A vizsgálatot Lu Qi professzor, a New Orleans-i Tulane Egyetem kutatója vezette, aki szerint a mostani kutatás az elsők között mutat közvetlen kapcsolatot az éjszakai fény és a szív szerkezeti változásai között. A kutató úgy véli, hogy ezek az elváltozások a szív tartós stresszre adott válaszai lehetnek. Hosszú távon ez gyengítheti a szívet, és hozzájárulhat a szívelégtelenség kialakulásához is.
A kutatók ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy a fényszennyezést érdemes a szív- és érrendszeri betegségek egyik lehetséges kockázati tényezőjeként kezelni. Már néhány egyszerű változtatás is segíthet: például ha éjszaka minél sötétebb a hálószoba, sötétítőfüggönyt használunk, meleg fényű lámpát választunk, vagy letakarjuk az elektronikai eszközök zavaró LED-fényeit.
Az alvási környezet mellett az éjszakai műszak és a késő esti képernyőhasználat is fontos lehet. Thomas Münzel professzor, a Mainzi Egyetemi Orvosi Központ munkatársa szerint ezért az orvosoknak és a döntéshozóknak is nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, milyen fényviszonyok között alszunk és dolgozunk.
A probléma nemcsak egyéni szinten jelentkezik. Közegészségi szempontból az utcai világítás átgondolása is sokat számíthat: például árnyékolt lámpatestekkel és mozgásérzékelős világítással csökkenthető lenne a felesleges éjszakai fény.
A kutatás összességében arra utal, hogy a túl sok éjszakai fény a környezet mellett az egészségünkre is hatással lehet. A kutatók szerint ezért érdemes lenne a sötétséget is az egészséges életmód egyik fontos elemének tekinteni – különösen éjszaka, amikor a szervezetnek pihenésre van szüksége.
Napi