GazdaságSzerző: vg tegnap 3 percnyi olvasás
Az amerikai jelentés Magyarországot külön is a lefelé módosítások egyik fő okaként említi.
Minden korábbinál súlyosabb kukoricahiány rajzolódik ki az Európai Unióban. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának külszolgálata, a USDA FAS szeptemberi uniós kukoricapiaci jelentésében már csak 48,2 millió tonnás termést vár a 2026–2027-es gazdasági évre. Ez 8,6 millió tonnával, mintegy 15 százalékkal maradna el az előző szezon 56,8 millió tonnás termésétől. A kilátások ráadásul néhány hét alatt drámaian romlottak: a USDA uniós szakértőinek július végén közzétett jelentése még 52,5 millió tonnás kibocsátással számolt. Vagyis alig másfél hónap alatt újabb 4,3 millió tonna, a korábban várt termés több mint 8 százaléka tűnt el a mérlegből.
A visszaesést csak kisebb részben magyarázza a vetésterület zsugorodása. A júliusi prognózisban szereplő 7,5 millió hektárt 7,4 millió hektárra mérsékelték, az átlaghozam viszont hektáronként 7 tonnáról 6,51 tonnára zuhant. Ez azt mutatja, hogy a nyár második felének hőhullámai és az aszály elsősorban a termésképződést tették tönkre.
A legsúlyosabb veszteségeket Franciaországban, Németországban, Magyarországon és Észak-Olaszországban mérték. Franciaországban 1976 óta nem vártak ilyen kevés kukoricát. Az öt egymást követő hőhullám, a májusban kezdődő aszály és az öntözési korlátozások még az öntözött táblákat sem kímélték.
A virágzás idején érkező szélsőséges hőség jelentősen rontotta a megtermékenyülést, ezért sok csövön a szemeknek kevesebb mint a fele fejlődött ki. A francia termésátlag hektáronként 6,5 tonna alá eshet, ami 10 százalékkal rosszabb a júliusi becslésnél és 30 százalékkal marad el az ötéves átlagtól.
A takarmányhiánnyal küzdő állattartók emellett számos, eredetileg szemes kukoricának szánt táblát silóztak le.
Spanyolországban és Portugáliában az öntözés, Romániában és Bulgáriában pedig a korábbi éveknél kedvezőbb időjárás részben mérsékelte a veszteséget. Ez azonban már nem volt elegendő a nyugat- és közép-európai termésösszeomlás ellensúlyozására.
A jelentés Magyarországot külön is a lefelé módosítások egyik fő okaként említi. Nálunk nemcsak a hozamok omlottak össze, hanem a kukorica vetésterülete is tovább zsugorodott. A Világgazdaság korábbi beszámolója szerint 2026-ban már csak 589 ezer hektáron vetettek kukoricát, és ebből a silózás miatt végül mindössze 500–520 ezer hektárról kerülhet szemes termény a raktárakba.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke augusztus végén már arra figyelmeztetett, hogy a magyar termés az 1,5–2 millió tonnás korábbi várakozás alsó szélét sem feltétlenül éri el. Más piaci becslések 2,5 millió tonna körüli mennyiséggel számolnak, de még ez is kevés lehet
együttes igényének fedezésére.
A fordulat nagyságát mutatja, hogy a USDA júniusi hivatalos világpiaci előrejelzése még 57,5 millió tonnás uniós kukoricaterméssel és 19,5 millió tonnás importtal számolt. Az akkori európai bizottsági tagállami becslés Magyarországra még 4,6 millió tonnás termést jelzett. A Világgazdaság akkori elemzése ezért még a magyar agrárkivitel erősödésének lehetőségét vetette fel. Három hónappal később már az a kérdés, honnan lehet pótolni a hiányzó terményt.
A USDA uniós szakértői szeptemberben 23,2 millió tonnára tették az EU várható kukoricaimportját. Ez 1,7 millió tonnával több a júliusi prognózisnál, és 4,4 millió tonnával, 23 százalékkal haladná meg az előző gazdasági év behozatalát.
A fő kérdés az, hogy honnan érkezhet ennyi áru. Ukrajna továbbra is meghatározó beszállító lenne, ám az odesszai kikötők elleni támadások, valamint a Duna rendkívül alacsony vízállása korlátozza a szállításokat. Emiatt az Egyesült Államokra és Brazíliára minden korábbinál nagyobb szerep hárulhat. A brazil másodvetésű, úgynevezett safrinha kukorica addig enyhítheti a hiányt, amíg az ukrán exportútvonalak működése nem rendeződik.
A behozatal növelése önmagában azonban nem oldja meg az uniós mérleg problémáját. A USDA már a fogyasztást is jelentősen visszavágta: a takarmánycélú felhasználás júliusban még várt 53 millió tonnás mennyiségét 51 millió tonnára, a teljes fogyasztást pedig 73 millióról 70,7 millió tonnára csökkentette. A jelentés szerint a búza és az árpa részben átveheti a kukorica helyét a takarmánykeverékekben, teljes helyettesítésre azonban eltérő beltartalmi értékük és korlátozott kínálatuk miatt nincs lehetőség.
Magyarország számára mindez kettős csapás. Miközben a hazai gazdálkodók rendkívül kevés terményt takaríthatnak be, a hiányt egy olyan európai piacon kellene importból pótolni, ahol szinte minden nagy felhasználó ugyanazért az amerikai, brazil és ukrán kukoricáért versenyez. A Világgazdaság korábbi elemzése szerint a magasabb beszerzési és fuvarozási költség a takarmánykeverőkön és az állattartókon keresztül idővel a hús, a tojás és a tejtermékek árába is begyűrűzhet.
Fontos módszertani különbség, hogy a 48,2 millió tonnás adat a USDA európai külképviseletein dolgozó FAS-elemzők becslése, nem pedig a USDA hivatalos WASDE-prognózisa. A szeptemberi jelentés táblázatában a hivatalos USDA-előrejelzés még 50,2 millió tonna, vagyis a helyi szakértők a központi prognózisnál is kétmillió tonnával súlyosabb uniós terméskiesést valószínűsítenek.
Napi