Az Országgyűlés keddi ülése az Alkotmánybíróság átalakítása jegyében zajlik majd, hiszen a képviselők szavaznak az alkotmánybírósági törvény módosításáról, majd rögtön ezt követően megválasztják az Alkotmánybíróság öt új tagját.

A szabályozás kettőssége

Az Alaptörvény 17. módosítása jelentős mértékben átszabta az Alkotmánybíróság személyi összetételét, egyes választási szabályait és jogköreit:

• egyfelől visszaadta a bíráknak az elnökválasztás jogát, valamint a költségvetési és adótörvények teljes körű alkotmányossági kontrollját;

• másfelől az újraválasztás kizárása mellett 12-ről 9 évre rövidítette a bírói mandátum hosszát, továbbá a már megválasztott bírókra is 70 éves felső életkorhatárt vezetett be.

Ez a kettősség jellemzi az alkotmánybírósági törvény módosítását is:

• egyfelől megerősíti az intézmény költségvetési önállóságát, visszaállítja az alkotmánybírósági döntések Magyar Közlönyben történő közzétételét;

• másfelől egy rendkívül bürokratikus pályázati eljárást vezet be a elnök megválasztására, miközben az alkotmánybíró-jelölés és -választás egyetlen eleméhez sem nyúl hozzá.

A törvényjavaslat szerint az elnöki pályázatot a főtitkár által összehívott, az Alkotmánybíróság három, korban legidősebb tagjából álló eseti bizottság készíti elő, és a pályázat benyújtására legalább 30, de legfeljebb 45 napot kell biztosítani, továbbá meg kell határozni azokat szempontokat, amelyekre a pályázónak ki kell térnie. Ugyanilyen akkurátusan szabályozzák a választás folyamatát is. Előírják például, hogy az elnök megválasztásához az alkotmánybírák több mint felének a szavazata szükséges, azzal, ha a szavazáson kevesebb mint két jelöltre lehet szavazni, akkor a jelölt támogathatóságáról döntenek. Amennyiben a voksolás eredménytelen, a szavazás legfeljebb három alkalommal ismételhető meg, stb.

Mint megírtuk, a Magyar Helsinki Bizottság szerint az új szabályozás nem elegendő ahhoz, hogy helyreállítsa az elmúlt években politikai befolyás alá került Alkotmánybíróság független és hatékony működését. A jogvédő szervezet rámutatott: ha az új alkotmánybírák kiválasztása ugyanolyan, politikailag befolyásolt eljárásban történik, mint az elmozdított bíráké, akkor a függetlenség helyreállítása csak illúzió marad. Ezért javasolták, hogy a jelölési és megválasztási eljárás egészüljön ki a bírák függetlenségét előmozdító garanciákkal. Ilyen az alkotmánybírák kinevezésének megosztása az államfő, az Országgyűlés és a Kúria teljes ülése között, vagy visszatérés ahhoz a korábbi, 2010 előtti megoldáshoz, amikor is a parlamenti jelölőbizottságban minden frakció azonos számban képviseltette magát, beépítve egy mechanizmust a patthelyzetek elkerülésére.

Öt tiszás alkotmánybíró-jelölt

Magyar Péter már csütörtökön közzétette, kiket jelöl a Tisza Párt alkotmánybírónak. Az öt jelölt kivétel nélkül ismert és elismert jogász. Megválasztásuk esetén négyen foglalhatják el azonnal a helyüket, mert az ötödik alkotmánybírói mandátum csak november 15-én, Czine Ágnes elnökhelyettes távozása után válik szabaddá. Röviden bemutatjuk a jelölteket:

• Chronowski Nóra jogi diplomáját 1998-ban szerezte meg a pécsi jogi karon, majd tudományos pályáját is ott alapozta meg: 2004-ben PhD-fokozatot szerzett, később pedig habilitált. A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének kutatóprofesszora, emellett az ELTE jogi karán és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is oktat. Júniusban ő is aláírta azt a nyílt levelet, amelyben jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók csoportja vezető közjogi tisztségviselők leváltását támogatta. Kutatási területe: az európai alkotmányjog, a hazai és uniós jogrendszerek integrációja, valamint az alapvető emberi jogok védelme.
• Ligeti Miklós büntetőjogász a Transparency International magyarországi jogi igazgatója az elmúlt hetekben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki pályázata kapcsán tett szert országos hírnévre. Miután nem ő lett az új szuperhivatal vezetője, sokan szívesen látták volna legfőbb ügyészként. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint jelölése egyfajta erkölcsi elégtétel és „vigaszdíj”, miután az NVVH élén nem kapott lehetőséget, így az Alkotmánybíróságban kamatoztathatja a jogállamiság védelmében szerzett tapasztalatait.
• Kovács András nevét két éve ismerhette meg a szélesebb közvélemény, amikor Varga Zs. András kúriai elnök 2024 őszén egy elnöki intézkedéssel azonnali hatállyal, két évre megvonta a tanácselnöki jogköreit, miután egy tanulmányában bírálta a bírósági ügyelosztási rendet és a bírói függetlenség helyzetét. A közigazgatási bíró munkaügyi pert indított a Kúria ellen, és előbb a Fővárosi Törvényszék, majd másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla is jogerősen semmisnek nyilvánította az elnöki intézkedést. Kovács András 1998-ban az ELTE-n jogi diplomát, 2008-ban a Corvinus Egyetemen jogász-közgazdász oklevelet, 2009-ben az ELTE-n PhD fokozatot szerzett, 2015-ben ugyanott habilitált. Főképp az adó- és a versenyjog területén mozog otthonosan.
• Orosz Árpád a Kúria Polgári Kollégiumának éléről 2024-ben vonult nyugdíjba. 1985-ben lett bíró. Ítélkezői tevékenysége mellett a hazai jogásztársadalom aktív szereplője: a Magyar Bírói Egyesület egyik alapítója, 2003 és 2010 között az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja. A kilencvenes években az Országos Bírói Tanács tagjaként szerepe volt abban, hogy javaslatára a bírák nyugdíjkorhatárát hetven évre emelték, ami egészen 2012-ig maradt érvényben. A szakma megbecsülését fejezi ki, hogy a szegedi jogi kar oktatóját 2025-ben a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a Jog Szolgálatában életműdíjjal tüntette ki. Szakterülete az öröklési és a dologi jog.
• Szomora Zsolt büntetőjogász a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézetének helyettese. 2003-ban jogi doktorátust, majd a PhD-fokozatot és a habilitációt is szerzett. 2018 óta egyetemi tanár a szegedi bűnügyi intézetben. Oktatói és kutatói tevékenysége nem korlátozódik Szegedre: tanít az ELTE jogi karán, emellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem médiajogi szakjogász szakirányú továbbképzésén is közreműködik. Kutatásai elsősorban a szexuális bűncselekményekre, a digitális személyiségvédelemre és a büntetőjog alkotmányos garanciáira fókuszálnak.

Eltérő hosszúságú mandátumok

Az új alkotmánybírák érkezésével pikáns helyzet alakul ki a testületen belül: egymás mellett ülnek majd a 12 évre megválasztott korábbi tagok az újonnan belépő, 9 éves mandátumú bírákkal. Emellett az Alaptörvény-módosítással visszahozott, 2013 előtti nyugdíjszabály, a 70 éves korhatár két volt kúriai bírót is érint: Márki Zoltánnak 2033 helyett 2030-ban kell távoznia a Donáti utcából, illetve megválasztása esetén Orosz Árpád is csak pár évig lesz alkotmánybíró.

Az eltérő mandátumhossz miatt például a júliusban megválasztott Sonnevend Pál megbízatása 2035. július 27-én jár le, míg a három éve a testületbe került Patyi Andrásé vagy Varga Rékáé egyaránt 2035. szeptember 1-jén. Kozma Ákos korábbi ombudsman megbízatása pedig még ennél is tovább tart: ő csak 2037. szeptember 25-én távozik a testületből.

Novák Előd frakcióvezető-helyettes pénteki Facebook-posztjában hozta nyilvánosságra a Mi Hazánk alkotmánybíró-jelöltjeit. A névsor:

• Bánovics Tamás jogász,
• Cservák Csaba alkotmányjogi tanszékvezető,
• Laky-Takács Péter volt bíró,
• Pápai Ákos ügyvéd
• Szmodis Jenő jogtudós.

A jelölteket hétfőn hallgatja meg a parlament igazságügyi bizottsága, majd kedd délelőtt az Országgyűlés titkos szavazással határoz a megválasztásukról.

A Fidesz-frakció jelezte, hogy nem vesz részt a választási eljárásban, amit illegitimnek, az alkotmányosság megcsúfolásának nevezett. Szerintük a Tisza Párt megtörte az alkotmányos rendet azzal, hogy eltávolította az államfőt és több alkotmánybírót, és a demokratikus jogállam helyreállítása után minden ilyen döntést felülvizsgálnak.

(Borítókép: Magyar Péter a kormányzati sajtótájékoztatón 2026. szeptember 3-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)