GazdaságSzerző: vg tegnap 3 percnyi olvasás
Brüsszel a BYD elektromos buszait hozta fel példaként arra, milyen beszerzéseket lehetne visszaszorítani.
Az Európai Bizottság új közbeszerzési szabályokkal könnyítené meg a kínai vállalatok kizárását az uniós pályázatokból. Stéphane Séjourné iparstratégiáért felelős biztos a BYD elektromos buszait hozta fel példaként arra, milyen beszerzéseket lehetne visszaszorítani – szúrta ki az E-cars. A választás azonban különös helyzetet teremt: az európai piacra szánt BYD-buszokat 2017 óta Magyarországon, Komáromban gyártják.
Az Európai Bizottság bemutatta az uniós közbeszerzési szabályok átalakítására vonatkozó javaslatát, melynek hatálya alá kerülhetnének a közösségi közlekedési vállalatok elektromos buszokra és töltőinfrastruktúrára kiírt tenderei, az önkormányzati járműbeszerzések, valamint például a hulladékgazdálkodásban használt elektromos járművek is.
Brüsszel nagyobb mozgásteret adna a kiíróknak ahhoz, hogy stratégiai és minőségi szempontokat érvényesítsenek a szerződések odaítélésekor. Ezzel együtt egyszerűbbé válhatna az EU-n kívüli országokból, mindenekelőtt Kínából érkező vállalatok kizárása bizonyos tenderekből.
„A reform elfogadása után, ha BYD buszok közlekednek Berlinben, az már nem az európai biztos miatt lesz” – fogalmazott Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság jólétért és iparstratégiáért felelős biztosa a reform bemutatásakor.
A kijelentés hátterében a Deutsche Bahn elektromosbusz-beszerzése állhat. A német vasúttársaság mintegy 200 elektromos helyközi buszra adott le megrendelést, amelyből a BYD is részesedést szerzett. Ám 2025 decemberében Lars Klingbeil pénzügyminiszter a tender kapcsán rosszallásának adott hangot és nagyobb gazdasági patriotizmust sürgetve azt mondta, bosszantja a megrendelés.
A berlini helyi közlekedési vállalat, a BVG jelenleg nem üzemeltet kínai gyártótól származó elektromos buszokat. Ráadásul a Deutsche Bahn tenderén sem pusztán az ár döntött. A társaság figyelembe vette
A BYD ezek mellett a szerződés teljes volumenének mindössze 5 százalékát szerezte meg, a megrendelések túlnyomó része a német MAN-hoz került.
Az Európai Bizottság tervezete ettől függetlenül tovább szigorítaná a szabályozást, és úgynevezett európai preferencia alkalmazását tenné lehetővé, amellyel a közbeszerzéseket az EU iparpolitikai céljaihoz is hozzá lehetne igazítani.
Brüsszel szerint a közpénzek elköltésénél az unió biztonságát, gazdasági ellenálló képességét és ipari kapacitásait is figyelembe kell venni. Az Európai Bizottság magyarázata szerint az új szabályozás egyben eszközt adna a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és a túlzott külső függőséggel szemben.
Ez egy stratégiai eszköz – ráadásul egy olyan időszakban, amikor különösen Kína, India, az Egyesült Államok és lényegében valamennyi nagyhatalom alkalmazza ezt az eszközt saját ipari és gazdasági stratégiájának részeként
– mondta Séjourné.
A tervek szerint készülne egy külön országlista is, az azon szereplő államok vállalatait az uniós cégekkel azonos feltételek szerint kezelhetnék, amennyiben ezek az országok saját közbeszerzési piacaikat is megnyitják az európai vállalatok előtt. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok várhatóan bekerülne ebbe a körbe, Kína viszont kimaradna.
Ugyanakkor Séjourné BYD-s példáját éppen a kínai vállalat európai jelenléte teszi bonyolulttá. A cég az európai piacra szánt elektromos buszait 2017 óta a komáromi üzemében gyártja.
Ez azt jelenti, hogy a kínai vállalat visszaszorításának példájaként emlegetett járművek jelentős része egy magyarországi gyárból kerül ki. A Deutsche Bahn által megrendelt elektromos helyközi buszokat ugyancsak Komáromban tervezik elkészíteni.
A komáromi üzem ráadásul magyarországi BYD-leányvállalaton keresztül működik, amely uniós közbeszerzéseken is rendszeresen indul. Így önmagában a BYD kínai háttere nem feltétlenül lenne elegendő ahhoz, hogy egy Komáromban készült buszt automatikusan kizárjanak egy tenderből.
Amennyiben a jármű megfelel az uniós származás feltételeinek, a kínai vállalatokra vonatkozó korlátozásokat jóval nehezebb lehet alkalmazni rá, hiszen a tulajdonos nemzetisége önmagában nem feltétlenül határozza meg a termék származását.
A tervezet ugyanakkor további lehetőséget adhat a közbeszerzések kiíróinak, előírhatják például, hogy a jármű alkatrészeinek vagy komponenseinek meghatározott része az Európai Unióból származzon.
Ahogy arról lapunk beszámolt: Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter még júliusban jelentette be, hogy a BYD vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozik tovább. Akkor az egykori tárcavezető hangsúlyozta: a kínai cég az elmúlt húsz év egyik legnagyobb autóipari sikertörténete és egyben az új energiájú járművek világelső gyártója is. A hírek szerint Szijjártó új pozíciójában a BYD nagyjárműveket gyártó üzletágáért is felel.
Napi