Forronganak az indulatok Zebegényben, ugyanis a képviselő-testület lassan fél éve próbálja feloszlatni önmagát, ám Ferenczy Ernő polgármester mindezidáig ellenállt a testület szinte egyhangú akaratának. Nem vette napirendre a témát, nem hívta össze a közgyűlést, törvénytelenségre hivatkozott, jegyző hiányában negyedóra alatt berekesztette az ülést vagy egész egyszerűen csak nem jelent meg a meghirdetett időponton – és erre azóta sem adott semmiféle magyarázatot. 

Egy szerkesztőségünkhöz eljuttatott szülői levélből kiderült, hogy a településen mára azonban már nem az a legfontosabb kérdés, hogy lehet-e tököt faragni a főtéren, vagy etikus-e kilőni a településre betévedő éhes és szomjas vadakat, hanem az, hogy lesz-e miből, és lesz-e, aki megfőzze a gyerekek ebédjét és fizesse az önkormányzati alkalmazottakat. A település súlyos működési és pénzügyi válságba került: a képviselő-testület nem fogadta el a 2025. évi zárszámadást, mert az előterjesztett anyagot több ponton aggályosnak, elfogadhatatlannak tartották. A kialakult helyzetben az óvodai, konyhai és önkormányzati dolgozók hónapok óta nem jutnak hozzá a fizetésükhöz. Mára pedig már az is bizonytalanná vált, hogy az iskola és az óvoda közétkeztetése meddig tart ki, hiszen már az szeptemberi indulásnál is rezgett a léc, de egyelőre ezt még megoldották.

A szakadék szélén

A helyzet azért különösen aggasztó, mert az iskolai és óvodai konyha vezetője jelezte, ha nem kapja meg a bérét, felmond. A szülők kétségbeesetten várják a választ arra, hogy ki és miből fogja biztosítani gyermekeik étkezését, miközben a település intézményeinek működtetéséért felelős polgármester, Ferenczy Ernő a megkeresésekre nem – tudomásunk szerint a tankerület és az iskola vezetésének írásos megkereséseire sem – reagált. Közben az is napvilágra került, hogy a polgármester két gyermekét más település intézményeibe íratta át, amely önmagában magánügy lenne, de egy ilyen helyzetben mégis nehéz nem feltenni a kérdést a szülők szerint:

vajon mennyire érzi át annak a sok zebegényi családnak az aggodalmát, akiknek a gyermekei továbbra is itt járnak iskolába és óvodába?

A képviselő-testület hónapok óta próbálja napirendre vetetni az önkormányzat önfeloszlatását, és a Kormányhivatal is utasította a polgármestert az ezzel kapcsolatos ülés megtartására, végül maga a Kormányhivatal hívta össze az ülést, a polgármester azonban azon nem jelent meg. A képviselők és a szülők szerint ennek hátterében az állhat, hogy nem akarja vállalni az újabb megmérettetést a vezető székért aló versenyben. A helyi képviselők feloszlatnák a testületet, a polgármester viszont azon a véleményen van, hogy ha nem tetszik nekik a rendszer, akkor alkalmatlanok a feladatra és mondjanak le egyesével, adják át a mandátumukat a listán soron következőknek. A képviselő-testület önfeloszlatásról való döntése azonban nem a polgármester mérlegelésén múlik: a törvény kifejezetten biztosítja a képviselő-testület számára azt a jogot, hogy erről döntsön, és mindenkinek egy szavazata van, a polgármesternek is. Miközben a politikai és személyi vita zajlik, egy egész település működése, önkormányzati dolgozók megélhetése és immár a gyermekek közétkeztetése is veszélybe került.

Az aggódó zebegényi lakosok az illetékes hatóságokat és szerveket kérik, hogy ne várják meg, amíg eljut odáig a település, hogy nincs, aki megfőzze a gyerekek ebédjét. A képviselő-testület állítása szerint hónapok óta jelzi a problémákat az illetékes hivataloknak, és több eljárást is kezdeményezett, mégsem történt olyan érdemi beavatkozás, amely a helyzetet rendezte volna. Most már nem politikai presztízskérdésről van szó, hanem gyermekekről, dolgozókról és egy teljes település alapvető működéséről. Arról, hogy mit lehet tudni a legújabb fejleményekről, meddig tart ki a település és mik a kilátások, György Rékát, a település független képviselőjét kérdeztük.

Ülés nélkül nehéz feloszlani

„Április 22-én benyújtottuk az előterjesztést, május 4-én már indítványoztuk az ülés összehívását, mely május 19-én megvalósult, azonban a jegyző nem reagált, a polgármester pedig nem engedte napirendre venni, és egyszerűen bezárta az ülést”. Június 4-én ismét indítványozták a képviselők az ülés összehívását, azonban a polgármester már össze sem hívta azt. A Kormányhivatal június 23-án felszólította a polgármestert, hogy hívja össze az ülést, melyre határidőn belül nem tett eleget, később, július 14-re bár összehívta, de ismét nem vette napirendre az önfeloszlatást. Az indok mindig az volt, hogy a jegyző nem látta el az előterjesztést törvényességi észrevétellel, mert nem volt ideje rá. Végül a Kormányhivatal maga hívta össze az ülést július 29-re, melyen a polgármester meg sem jelent, és távolmaradását nem jelezte, illetve nem indokolta. Mivel nincs alpolgármester, így nincs jogosult helyettes, aki átvehetné az ülésvezetést. A Kormányhivatal álláspontja szerint a testület feloszlásához előterjesztés sem szükséges, a testületnek joga van róla dönteni, és a polgármester köteles napirendre bocsátani, mégsem tesz ennek eleget.

Felháborító, hogy április óta nem tudjuk érvényesíteni a képviselő-testület többségében kialakult döntést

– mondta György Réka.

A képviselő szerint a jegyzőnek lehetősége lett volna törvényességi észrevételt tenni az előterjesztéssel kapcsolatban, de ez nem történt meg. „Én magam írásban kértem a jegyzőt, hogy tegye meg a törvényességi észrevételt, erre még aznap felmondott. Ő volt már a kilencedik jegyző, szóval a rendkívül nagy jegyzői fluktuáció már önmagában is jól mutatja a működési problémákat. Az elmúlt időszakban rendkívül nehézzé vált a pozíció tartós betöltése” – állítja György Réka. A jegyző végül, mivel nem érkezett más jelentkező, visszatért a hivatalba. A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jegyzőnek nincs vétójoga, vagyis végső soron a Kormányhivatal felé továbbíthatta volna a törvényességi problémát.

György szerint a helyzet tisztázására személyes konzultációt is folytattak Danka Ferenccel, a kormányhivatal Pest Megyei Törvényességi Felügyeleti Főosztályának vezetőjével, amelyen azt az álláspontot kapták, hogy a polgármester nem lehet tartalmi szűrő a képviselő-testület elé kerülő indítványok esetében. A konzultáció során az is elhangzott, hogy az önfeloszlatásról szóló döntéshez nem feltétlenül szükséges, hogy az ügy előzetesen írásban szerepeljen a napirenden, elegendő lehet, ha az ülésen valamelyik képviselő napirendre vételt vagy felszólalást kezdeményez.

Csakhogy ehhez először ülést kellene tartani. Másrészt az ülésvezetőnek szavazásra kellene bocsátania

– mondta a képviselő.

Az ülés összehívásáról végül ugye Danka intézkedett, a képviselők azonban az Aszódon történtekhez hasonló helyzettel szembesültek: amikor megérkeztek, a hivatal zárva volt, a termet kiürítették, senki nem volt ott, a polgármester pedig nem jelent meg. „A polgármester előző este egy hosszú jogi érvelést küldött Dankának. Szeretnénk ezt az anyagot megismerni, mert nem tudjuk, pontosan milyen jogi érvekre hivatkozva próbálja megakadályozni az önfeloszlatás napirendre vételét. Úgy látjuk, hogy hónapok óta minden rendelkezésére álló jogi érvet felhasznál annak érdekében, hogy az önfeloszlás kérdése ne kerülhessen érdemi szavazásra. Ügyvédekkel védi magát, miközben mi hónapok óta próbáljuk érvényesíteni azt, amihez a képviselő-testületnek törvény adta joga van” – fogalmazott György Réka.

Bizalomvesztés

A zebegényi konfliktus egyik fő katalizátora a 2025-ös költségvetés és a zárszámadás ügye volt. „Fontos tény, hogy május 31-én vasárnap 9 órára hívta össze az ülést a zárszámadás miatt, ami már így is akadálya volt annak, hogy aznap hatályba lépjen a rendelet, plusz a költségvetés-módosításról nem hozott be előterjesztést, így arról szavazni sem tudtunk. Szavazáskor elhadarta, hogy akkor a módosításról is szavazunk, de ez nem így működik, a módosítást is napirendre kellett volna venni. Tehát egy hónap állami normatíva felfüggesztés emiatt is bekövetkezett volna” – mondta. A problémát szerinte az okozza, hogy 2025-ben a költségvetést év közben egyetlen alkalommal sem módosította a képviselő-testület, hiszen a polgármester nem hozta be a testületi ülésre, miközben ezt az előterjesztést csak a polgármester és a jegyző készíttetheti és készítheti el. Mindeközben az eredeti előirányzat (145 millió kiadási oldalon) helyett csaknem 250 millió forintra emelkedett, a dologi kiadások pedig csaknem 100 millió forinttal nőttek.

Álláspontunk szerint olyan kiadások történtek, amelyhez nem volt képviselő-testületi felhatalmazás

– állítja a képviselő. Ráadásul olyan beruházási és fejlesztési kiadásokat is dologi kiadásként könyveltek el, amelyek szerinte nem tartoznak ebbe a kategóriába. „Katyvasz az egész. Az előterjesztés több ponton egymásnak ellentmondó, illetve tisztázatlan adatokat tartalmazott, ezért számunkra elfogadhatatlan volt” – fogalmazott.

A képviselő beszámolója szerint 2025-ben ráadásul szinte kizárólag rendkívüli testületi üléseket tartottak, ami jelentősen megnehezítette a képviselők felkészülését. Ezeken az üléseken ugyanis nem kötelező a két ülés közötti időszakról szóló polgármesteri beszámoló sem. „A jóhiszeműség és a kölcsönös együttműködés elvét egyáltalán nem éreztük érvényesülni. Képviselőként sokszor úgy éreztük, hogy vakon tartanak minket” – mondta György Réka. A képviselők ugyan néha két jegyző mellett betekinthettek a számlákba, de szerinte ez korántsem volt jellemző. A zárszámadás elé pedig olyan dokumentum került (például 4000 fősnek volt feltüntetve az 1300-as lélekszámú település), amelyen egy olyan rendeletszám szerepelt, amelyről a testület nem szavazott – a képviselő szerint ez önmagában is komoly kérdéseket vetett fel. A közgyűlésen a könyvelőiroda munkatársai is megjelentek, ugyanis a könyvelőiroda a hivataltól kapott dokumentumok, számlák és egyéb adatok alapján végzi a könyvelést, így az átadott adatok tartalmáért és az azokhoz kapcsolódó döntésekért nem ők felelnek. A felvetett problémákra ezért elsősorban a hivatal és a polgármester részéről lenne várható érdemi válasz. A polgármester ugyanakkor technikai problémaként kezelte a történteket.

Ekkor szűnt meg teljesen a bizalmunk a polgármesterben

– mondta a képviselő. Szerinte a bizalomvesztés azért is fontos, mert tartós működési és jogi konfliktus esetén végső soron az Országgyűlésnek is lehet szerepe egy önkormányzat feloszlatásában. György Réka szerint az ügyben több olyan körülmény is felmerült, amelyet tisztázni kellene: a vitatott rendeletszám, az egymással nem összeegyeztethetőnek tartott számok, valamint az önkormányzati ingatlanok értékesítése. Utóbbiakból a település jelentős bevételhez jutott, a képviselő szerint nagyjából ennek köszönhető, hogy nem került még súlyosabb pénzügyi helyzetbe. Később Soltész Miklós 20 millió forintos támogatást adott egy tájház megvásárlására, ezért az ingatlanértékesítésekből mintegy 55 millió forint állt volna rendelkezésre, de ez 2025 végére el is fogyott. 

Sokasodó ügyek

Viszont nem csak ez az egyetlen ügy volt, amellyel a polgármester a képviselő-testület nagy része szerint elvetette a sulykot, ugyanis amikor indítványozták az önfeloszlatást, egy sor kisebb-nagyobb ügyet felsoroltak, hogy miért nem bíznak már Ferenczy-ben. Tudomásunk szerint azonban nemcsak az indítványt benyújtó négy képviselő (György Réka, Hajnal Péter, Kovács Dóra, Ipolyi István Zoltán), hanem már öt támogatná (Krebsz Gábor), hogy a képviselő-testület szűnjön meg és jöjjenek az új választások. Így tehát valamiképpen érthető, hogy Ferenczy miért ódzkodik ennek napirendre vételétől: mert a biztos bukását írná vele alá.

György szerint egyébként Ferenczy „emberei” már készen állnak, hogy ha ők esetleg lemondanának, de a polgármester a helyén marad, akkor lenne kivel feltölteni a képviselő-testületet, de ezt ők természetesen nem fogják hagyni. No de, kicsit elkalandoztunk, térjünk vissza arra, hogy milyen ügyeket emeltek ki a képviselők az indítványukban:

• „A Tájház-ügy: A Sváb Tájháznak a támogatói okirat szerint már 2025 decemberében meg kellett volna nyílnia. Ehelyett az ingatlanértékesítésből és támogatásból megmaradt, fejlesztésre szánt 55 850 000 forintot a képviselő-testület előzetes tájékoztatása és engedélye nélkül költötték el működési kiadásokra. 
• HÉSZ és a lakók félretájékoztatása: 2024 októbere óta ígérik a lakosságnak és nekünk is a Településterv elkészítését. A költségvetési tárgyalások során azonban kiderült, hogy nem áll rendelkezésre a szükséges 16 millió forint, és a polgármester részéről nem láttunk szándékot a forrás biztosítására vagy ütemezésére. Úgy ítéljük meg, hogy ez a lakók és a képviselők megalapozatlan hitegetése volt.
• Megalapozatlan számok a költségvetésben: A 2026-os költségvetési tervezetbe eredetileg olyan nem létező bevételek kerültek be (például az Antenna Hungária 15 millió forintja), amelyek mögött nincs érvényes szerződés. Bár az észrevételeink és a határozott fellépésünk hatására mostanra készült egy módosítás, amely ezeket a tételeket végül kivette – aminek természetesen örülünk –, joggal merül fel bennünk a kérdés: ha a képviselők nem »harcolják ki« a költségvetés újratárgyalását és az informális egyeztetéseket, vajon ezek a fiktív összegek bent maradtak volna? Felelős gazdálkodás helyett így csak a mi éberségünkön múlt a falu pénzügyi terveinek realitása.
• Elmaradt felújítások: A 2025-ös költségvetésben külön összeget különítettünk el a Szőnyi kert és a Színházterem felújítására. A munkák nem valósultak meg, a pénz sorsáról nem kaptunk információt. A strandépület rendben tartására 2,3 millió Ft-ot különítettünk el, a zárszámadáskor derült ki, hogy a pénz nagy részét teljesen más, oda nem kapcsolódó tételekre költötték: mobiltelefonra, anyakönyvi bélyegzőre, monitorra, nyomtatóra, fekvőrendőrre. Eközben a strandépület állapota csak romlik. A közvécék szinte egész nyáron zárva voltak.
• Végrehajtási díjak és súlyos ügyvédi költségek: Az előző polgármesterrel folytatott perekben az önkormányzat által megbízott ügyvédek közel 30 ezer forintos óradíjért dolgoznak, és csak az elmúlt évben tízmilliós nagyságrendű ügyvédi költség keletkezett. A perek alapjául szolgáló cselekedetek még abban az előző ciklusban történtek, amikor Ferenczy Ernő Ervin alpolgármester volt, a költségeket azonban ma az önkormányzat viseli. A képviselők szerint különösen aggályos, hogy a perek sorra kedvezőtlenül alakulnak. Emellett a polgármester több jogerős bírósági ítéletben megállapított összeget nem fizetett meg, ami az önkormányzattal szemben végrehajtási eljárásokhoz és többmilliós többletköltséghez vezetett.
• Végre nem hajtott döntések: Hiába hoz a testület lakossági igényeket szolgáló döntéseket, azok végrehajtása elmarad. 2025. április 3-án határozatban (62/2025. sz. Kt. határozat) döntöttünk a sorompó és az elektromos autótöltő telepítéséről, amelyek bevételt hoznának a falunak – a képviselői kérdések óta, egy évvel később elindult a projekt, de a 2025. évi költségvetésből nem lett kifizetve, érdemi tájékoztatást kérdés ellenére sem kaptunk. Hónapok óta várunk a csomagautomaták telepítésére is, de tájékoztatást erről sem kapunk. A játszótéren az ivókút vízbekötése is évek óta várat magára.
• Válaszok nélküli faluvezetés: A törvény előírja, hogy a polgármester köteles válaszolni a képviselők és a lakók kérdéseire. Ezzel szemben nálunk rendszerszintű a hallgatás: a közmeghallgatáson feltett kérdések válasz nélkül maradnak, a képviselői interpellációkra fél éve nem érkezik érdemi reakció. Ez nemcsak tiszteletlenség, hanem törvénysértő mulasztás is. Emellett a polgármester válogat: aki kérdezni mer, azt kitiltja a polgármesteri Facebook oldalról. Egy településvezetőhöz nem méltó az információk visszatartása és a választók kirekesztése.
• A testületi munka ellehetetlenítése: Az ülések összehívása kaotikus, a dokumentumokat sokszor az utolsó pillanatban kapjuk meg, gátolva a felelős felkészülést. Sőt, a törvény is semmibe van véve: hiába kérte a képviselők többsége testületi ülés összehívását, a polgármester nem hívta össze. Ez a működés megbénítja a falut.
• Hatalmi pozíció, egyszemélyi irányítás megerősítése: A márciusi testületi ülésen a Kormányhivatal törvényességi felügyeleti főosztályvezetője, dr. Danka Ferenc egyértelművé tette: a bíróság ítéletet hozott alpolgármester ügyben. A bírósági döntésről tájékoztatást nem kaptunk. Mi, képviselők jeleztük, hogy van kompromisszumkész jelöltünk, a polgármester mégsem hajlandó az ügyet a testület elé hozni. Miért? Mert alpolgármester híján minden kifizetés, aláírás és intézkedés kizárólag az ő kezében összpontosul. Ha ő nem érhető el, vagy nem akar lépni, megáll az élet Zebegényben. Ez a fajta egyszemélyi irányítás nem a falu érdekét szolgálja, hanem a település szándékos kiszolgáltatottságát eredményezi.”

Ezek alapján tehát a képviselők feloszlatták volna a testületet és már a törvényben leírt 120 nap is letelt, amelyen belül az új választásokat ki kellett volna írni. Így tehát mára már teljesen új vezetésnek kellene lenni a település élén, de még odáig sem jutottak el, hogy feloszlassák önmagukat – köszönhetően a polgármesternek, aki nem veszi napirendre a témát (de mint olvasható, nagyon sok minden mást sem). 

Veszélybe került közétkeztetés

De visszatérve a fősodorhoz: a képviselők rendőrségi feljelentést is tettek, és kérték a törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, azonban a képviselő szerint az ügyeket időközben szétszálazták, és érdemi előrelépés nem történt még egyikben sem.

Kétszer kellene a Kúriáig mennünk ahhoz, hogy egyáltalán bármit elérjünk, ez pedig elképesztően sok idő, ennyi ideje nincs a falunak

– mondta. Ezért szerették volna, ha az Állami Számvevőszék is megvizsgálja az önkormányzat gazdálkodását. „Mi nem vagyunk könyvvizsgálók. Mi azt látjuk, hogy valami nincs rendben, de annak megállapításához, hogy pontosan mi történt, szakértő kellene” – tette hozzá.

Azt is elmondta, hogy az ÁSZ-vizsgálat érdekében is próbáltak lépni, de a Kormányhivatal részéről csak annyi történt, hogy felkérték a számvevőszéket a helyzet mérlegelésére, egy esetleges vizsgálat elindítására. „A Kormányhivatalnak elvileg lenne lehetősége arra, hogy ezt határozottabban vigye tovább, de nem teszi” – vélekedett. A képviselők közben minisztériumoknak és államtitkároknak is jelezték a helyzetet, a tét pedig egyre nagyobb, hiszen a zárszámadás elmaradása a település finanszírozását is érinti.

Ha nincs zárszámadás, nincs normálisan működő finanszírozás, nincs állami támogatás, és előbb-utóbb a dolgozók megélhetése és a közétkeztetés is veszélybe kerül

– fogalmazott. A Magyar Államkincstár ugyan reagált a megkereséseikre, de György Réka szerint az Államkincstár elsősorban a számokat ellenőrzi, nem pedig azt, hogy a mögöttük álló döntések jogszerűek és megalapozottak voltak-e.

Nem pártpolitikai kérdés

A képviselő szerint különösen súlyos, hogy más településeken – például Balmazújvárosban – a hasonló helyzetekben gyorsabban megindultak az eljárások, Zebegényben viszont szerinte hónapok teltek el érdemi beavatkozás nélkül, „így nekünk decemberig esélyünk sincs arra, hogy ez a helyzet rendeződjön.” György Réka szerint június óta nem érkezik állami normatíva a településhez, ezért mára az is kiszámíthatatlanná vált, hogy ki kap fizetést és ki nem. „Valamilyen szempontrendszer alapján valakit kifizetnek, valakit nem” – mondta, miközben a képviselők készítettek egy válságkezelési előterjesztést, amelyben prioritási sorrendet javasoltak: elsőként az alapanyagok és a bérek kifizetését, illetve a kiadások jelentős, akár 40–50 százalékos csökkentését.

Az előterjesztésünkre érdemi választ nem kaptunk

– újságolta. Véleménye alapján a szeptember 15-én beérkező helyi adók átmenetileg levegőhöz juttathatják az önkormányzatot, és akár decemberig is kihúzhatják, de annál tovább „tuti, hogy nem”.

A kialakult helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a képviselő szerint a polgármester semmilyen kompromisszumra nem hajlandó. „A dajkák kaptak fizetést, az óvónők nem. Számunkra nem ismert, milyen szempontrendszer alapján történnek a kifizetések: egyes dolgozók kaptak bért, mások nem”, ráadásul a váci tankerület is jelezte a polgármesternek, hogy a kialakult problémás helyzetről tájékoztatnia kellene a minisztériumot. György Réka írásban kért felvilágosítást a polgármestertől ennek az ügynek az állásáról, ám választ a mai napig nem kapott, így nem tudni, hogy megtörtént-e. Szerinte a polgármester kivárásra játszik, miközben a képviselőket folyamatosan arra presszionálja, hogy ha nem alkalmasak a munkára, mondjanak le.

Ez így nem működhet. A minisztérium nem engedheti meg, hogy gyermekek ne kapjanak ételt, vagy emberek ne kapják meg a fizetésüket azért, mert egy önkormányzat vezetése működésképtelenné vált

– összegzett. „Ma kaptuk a hírt, hogy az Oktatási Minisztérium támogatni fogja a zebegényi közétkeztetést, amiért mérhetetlenül hálásak vagyunk, részleteket egyelőre nem tudok közölni” – tette hozzá bizakodva.

György szerint mindez egyáltalán nem pártpolitikai kérdés. „Nem azért akarjuk, hogy Ferenczy Ernő ne legyen polgármester, mert valamilyen politikai párt ezt akarja. Hanem azért, mert ahogyan ő vezeti ezt a települést, az szerintünk nem elfogadható. Az, hogy egy képviselő-testület hónapok óta nem tud szavazni a saját feloszlásáról, miközben erre megvan a többségi akarat, szerintem a demokrácia szégyene” – mondta lapunknak. A képviselő úgy látja, hogy amíg ez a képviselő-testület ebben a formában működik, addig nem képes megoldani a válságot. „Meggyőződésünk, hogy ebben a felállásban a testület már nem képes hatékonyan működni, és a fennálló helyzet fenntartása egyre nagyobb károkat okoz Zebegénynek. Nekünk nem az a célunk, hogy bárkit eltávolítsunk. Az a célunk, hogy Zebegény végre működőképes legyen” – zárta szavait.

A polgármester szerint nincs itt semmi látnivaló

Ferenczy Ernő polgármester közösségi oldalán többször is közzétett a napokban a könyvelőiroda magyarázatát, melyre hivatkozva azt mondja, hogy az elmúlt hónapokban 45, 70, 100 milliós „túlköltekezésről”, 200 milliós hiányról, szabálytalanságokról és büntetőjogi felelősségről is beszéltek a zebegényi önkormányzat 2025-ös gazdálkodásával kapcsolatban, ám ez most megbukott. Ugyanis elkészült a Kormányhivatal kezdeményezését követően, a jegyző kérésére összeállítottrészletes pénzügyi kimutatás, amely tételesen mutatja be a gazdálkodás adatait. Ezek szerint 162,9 millió forint többletbevétel mellett 152,4 millió forint többletkiadás keletkezett, vagyis a kiadásoknak megvolt a fedezetük, és 10,5 millió forintos pozitív különbözet maradt.

A jelentős eltérések mögött nagyrészt pályázati és vis maior beruházások álltak, amelyekhez rendelkezésre álltak a támogatói okiratok és a képviselő-testületi döntések. A 45,3 millió forintos fizetendő áfából 43,16 millió forint támogatott beruházások fordított áfája volt, vagyis nem önkényes vagy fedezet nélküli költekezésről volt szó. A könyvelő cég szerint a részletes kimutatás adatai megegyeznek a Magyar Államkincstárhoz benyújtott és jóváhagyott éves költségvetési beszámoló adataival is.

Ennek ellenére a zárszámadás elfogadását az öt képviselő az önfeloszlatás kérdéséhez kötötte, miközben a település működése, a gyermekétkeztetés és a dolgozók bére is bizonytalanná vált. Ferenczy Ernő szerint ezzel a zárszámadás politikai nyomásgyakorlás eszközévé vált, amelynek következményeit már nemcsak a politikai szereplők, hanem Zebegény egész közössége viseli. A polgármester ezért azt várja az öt képviselőtől, hogy nyíltan jelöljék meg, mikor hajlandók megszavazni a zárszámadást, és ne újabb feltételeket szabjanak.

Ha erre továbbra sem hajlandók, Ferenczy Ernő szerint vállalniuk kell döntésük politikai következményét, és le kell mondaniuk mandátumukról, hogy a választási szabályok szerint soron következő képviselők kerülhessenek a helyükre, és működőképes testület alakulhasson – erről feljebb már írtunk. Szerinte a tét már nem egy politikai vita, hanem Zebegény működőképessége: ha az öt képviselő nem hajlandó dönteni, adja át a helyét azoknak, akik készek meghozni a település működéséhez szükséges döntéseket.

Véleménye szerint egy „szűk kör politikai csatatérré próbálja változtatni Zebegényt”, és arra is kitért, hogy ezen szereplők nagy része nem is Zebegényben született, ám néhány év alatt sikerült lerombolni a település korábbi nimbuszát. 

Éppen ezért mondom hosszú hónapok óta, hogy Zebegény nem politikai játékszer, hagyják abba a hasztalan politikai harcot. A képviselők pedig adják vissza a mandátumukat mert bebizonyítottàk, hogy csak károkat okoznak

– fogalmazott.

(Borítókép: Emeletes KISS motorvonat közlekedik a zebegényi viadukton a Dunakanyarban 2020. december 5-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)