GazdaságSzerző: vg tegnap 2 percnyi olvasás
Nyáron egyszer már erőteljesen fogalmazott az uniós külügyi főképviselő.
Kallas az Irish Timesnak adott interjújában arról beszélt, hogy az EU-nak meg kellene tiltania az illegális izraeli telepekről származó termékek kereskedelmét. Szerinte ha az unió a Krím 2014-es orosz megszállásakor egyértelműen kimondta, hogy nem ismeri el a terület elfoglalását, és ennek megfelelően leállította a Krímről származó termékek kereskedelmét, akkor ugyanezt az elvet kellene alkalmaznia az izraeli megszállt területek esetében is.
„Tudjuk, hogy ez illegális, ebben mindenki egyetért, ezért le kellene állítanunk a kereskedelmet a megszállt területekkel” – mondta Kallas.
Az izraeli EU- és NATO-misszió szerint a kijelentés „mélyen sajnálatos”. A Politico cikke szerint Izrael különösen kifogásolta, hogy Kallas közvetlen párhuzamot vont a Krím és Jeruzsálem egyes részei,
Az izraeli fél szerint a főképviselő kijelentése figyelmen kívül hagyja a kérdés történelmi és vallási sajátosságait.
Az izraeli telepekkel szembeni uniós fellépés kérdése hónapok óta megosztja a tagállamokat. Kallas több olyan ország kezdeményezését is támogatta, amelyek azt szeretnék elérni, hogy az Európai Bizottság korlátozza az Izrael által illegálisan megszállt területekről származó termékek kereskedelmét.
A kezdeményezés eddig nem kapott elegendő támogatást. Júliusban csak az uniós külügyminiszterek kisebbsége szorgalmazott konkrét intézkedéseket.
Hollandia, Belgium és Svédország is a közös uniós korlátozások mellett állt ki, miközben Csehország jelezte, hogy ellenezne újabb szankciókat.
Az ilyen döntésekhez a tagállamok egyhangú támogatására van szükség.
A vita kedden új lendületet kapott, amikor nyolc uniós ország – köztük Franciaország, Spanyolország és Írország – az Egyesült Királysággal és Kanadával együtt vállalta, hogy kereskedelmi szankciókat vezet be az izraeli telepekkel szemben.
Kallas ezt követően úgy fogalmazott, hogy az unió valamennyi tagállama egyetért abban, hogy a ciszjordániai izraeli telepek a nemzetközi jog alapján illegálisak. Szerinte a telepek bővítése veszélyezteti egy életképes, kétállami megoldás esélyét.
Az EU külpolitikai vezetője korábban is éles kritikát kapott izraeli tisztségviselőktől. Gideon Sa'ar izraeli külügyminiszter júniusban azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja a kapcsolatot Kallasszal, miután olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a főképviselő Izrael palesztinokkal szembeni bánásmódját a dél-afrikai apartheidrendszerhez hasonlította. Emlékezetes: akkor hetven alkalmazottját bocsátotta el az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete, miután Izrael és amerikai szervek szerint több munkatársuk kapcsolatban állhatott a Hamásszal.
Napi