Kürti Sándor Széchenyi-díjas üzletember, a Kürt Zrt. elnök-tulajdonosa egyike azon kisszámú magyar üzletembernek, akinek a kezét hosszú perceken keresztül szorongatta meghatottan az Egyesült Államok elnöke, esetünkben George W. Bush. Ehhez mindössze annyit kellett tennie Kürti doktornak, hogy véghez vigye a lehetetlent, amire rajta, illetve cégén kívül senki más nem lett volna képes a világon.

2011. szeptember 11-én délután három óra volt, ami a hatórás időeltolódás miatt reggel kilenc az Egyesült Államok keleti partján, amikor Csuba Dea kolléganőm, a Veszprémi egyetemen végzett, perfekt angol szakember belépett a Fehérvári út 55. szám alatti főhadiszállásunk igazgatói irodájába, és csak annyit mondott: Meghozták az ebédünket! – idézte fel az Indexnek a ma már 79 éves Kürti Sándor a negyedszázada történteket. – Dea nézte a televízióban a CNN adását, látta az első, majd a második repülőgép becsapódását, és azonnal ráérzett, hogy eljött a mi napunk.

Kürti doktor vállalkozása, amely akkor még kis cég volt, és egy Patyolat-üzlet helyiségeit bérelte, már profinak számított az adatmentés (data recovery angolul) viszonylag még gyerekcipőben járó mesterségében. 

Kürtiék azon melegében fogalmaztak egy angol nyelvű levelet, amelyet elküldtek a washingtoni magyar nagykövetségre, és amelyben felajánlották az Egyesült Államok kormányának, hogy ingyen és bérmentve kimentik az összes adatot az ikertornyok romjai alatt található valamennyi számítógépből. Erre akkoriban a világon rajtuk kívül alighanem senki más nem lett volna képes.

A világ legféltettebb fejlesztései

A csaknem háromezer áldozatot követelő terrortámadás sokkolta az egész világot. Az Egyesült Államok legbiztonságosabbnak hitt objektumai közül rombolt le kettőt az al-Kaida. Nem akármilyen adatokat őriztek azok a tornyok, a világ legdrágább fejlesztései zajlottak ott. Nem is őriztek másolatokat róluk sehol, mert azt gondolták, ott vannak a legnagyobb biztonságban. 

A Kürt marketingese ébredt először, a levélre pár napon belül megérkezett a köszönetet megfogalmazó elfogadó válasz.

Egyszersmind az FBI levele is megjött, amelyben teljes titoktartást követeltek tőlünk, és mi ebbe bele is egyeztünk – folytatta Kürti doktor. – Hűségesen őriztük a titkot, azonban valahogy kiszivárgott mindez, mert egy napra rá már ott volt a fehérvári úti irodánkban a CNN forgatócsoportja, és riportot készített velem. Én tiltakoztam, és a titoktartási szerződésre hivatkoztam, de az amerikai újságírók mindent jobban tudtak, mint én magam...

Mindegy is, további egy nap elteltével nyolc rendőrmotoros kíséretében leparkolt a Kürt irodája előtt egy személygépkocsi, és átadták Kürtéknek a romok alól kimentett összes merevlemezt, hard drive-ot.

Nem volt szükség arra, hogy kiutazzunk, az amerikaiak postafordultával meghozták a winchestereket, mi meg elővarázsoltuk a bennük lévő adatok 96 százalékát. Nem hittek a szemüknek. Csodára persze mi sem voltunk képesek, csak a fizikailag megrongálódott, összetört merevlemezeket tudtuk életre kelteni, ami elolvadt a repülőgépek becsapódásakor keletkezett borzalmas hőségben, az sajnos elveszett – jelezte az üzletember.

Előbb George Pataki, majd George W. Bush

Ez történt 2001 szeptemberében, de ezzel még nem volt vége a sztorinak. George Pataki, New York állam kormányzója meghívta magához Kürti urat, és hálás köszönetet mondott azért, amit a városért és Amerikáért tett a cég. 

A java azonban csak 2003-ban következett, amikor George W. Bush hivatalos látogatást tett Budapesten.

Kaptam egy levelet a Parlamentből, amelyben az állt, hogy hivatalos vagyok arra a vacsorára, amelyet Bush elnök ad – idézi fel Kürti doktor. – A fiam 50 köbcentis robogójával közelítettem meg a hármas biztonsági gyűrű által körbezárt Országházat. Az első két gyűrűn gond nélkül átjutottam, a kutya sem figyelt rám. Már ott jártam a Parlament közelében, amikor egy géppisztolyos őr megállított, nem értette, hogyan tudtam idáig eljutni. Megmutattam neki a meghívómat, és rábíztam a motorkerékpáromat, hogy vigyázzon rá.

Odabent leültették egy tízszemélyes asztalhoz, amely körül öt vendég és ugyanannyi, Uzi géppisztollyal felszerelt őr ült. Egyszer csak megjelent egy hölgy, és angolul közölte, hogy hamarosan odamegy az Egyesült Államok 43. elnöke, és öt percig beszélgetni fog Kürti doktorral.

Úgy is történt, a megadott időben ott állt az asztalomnál George W. Bush – mosolygott Kürti doktor a telefonba. – Sándor, örülök, hogy végre találkozhatunk, mondta. Alex, I'm so glad to finally meet you, még ma is emlékszem. Majd így folytatta: Mesélj, mondd el, hogy mitől vagytok ti ilyen jók? Elkezdtem mesélni, és közben végig szorongatta a kezem. Nem tagadom, meghatódtam, most is reszket a hangom. 

Hát ennyi az ikertornyok számítógépeiből megvalósított adatmentés hiteles története. Kürti doktorék, mint említettük, egyetlen dollárcentet sem kértek a technikai bravúrért, de a cégtulajdonos nem tagadja, hogy a későbbiekben bőségesen kamatozott a nagylelkű felajánlás.

A Kürt Zrt. neve fogalom lett az adatmentés és adatbiztonság világában  

 (Borítókép: George W. Bush amerikai elnök (középen) telefonál, miközben a Fehér Ház kommunikációs igazgatója, Dan Bartlett az ikertornyok elleni terrortámadásról készült videófelvételre mutat az Emma E. Booker Általános Iskolában 2001. szeptember 11-én. Fotó:  Eric Draper / White House / Getty Images)