• A Magyar Honvédség tűzszerészei és hadihajósai együtt tisztítják meg a Dunát a második világháborús légibombáktól.
• Szeptember 7-én Budafoknál egy 250 kg-os amerikai légibombát emeltek ki, de több mint tíz robbanótest még a mederben van.
• A leletek között van egy 1000 kg-os, rendkívül veszélyes bomba is, mely rombolóereje 200 méteres körzetben mindent elpusztítana.
• A kiemelést munkabúvárok végzik speciális felszerelésben, a folyó lezárása és lakossági kiürítés is szükséges lehet a nagy bombákhoz.
• A Duna alacsony vízállása könnyíti a feladatokat, de minden lépést gondosan meg kell tervezni a kiemelés és hatástalanítás során.

A Duna alacsony vízállása folyamatosan feladatot ad a Magyar Honvédség tűzszerészeinek. Az MH 1. Tűzszerész és Hadihajós Ezred szakemberei Budafoknál egy 250 kilogrammos amerikai típusú légibombát emeltek ki a Dunából szeptember 7-én. A feladatuk ennyivel nem ér véget, hiszen a mederben több, mint tíz robbanótest vár még kiemelésre, amelyek között van egy 1000 kilogrammos, rettenetes erejű légibomba is.

– A Duna alacsony vízállása miatt most könnyebb az észlelés, de ilyen feladat nem egyszerűen a robbanótest kiemeléséről szól- mondta Pintár Andor főtörzsőrmester, a MH 1 Honvéd Tűzszerész és Hadihajós ezred rajparancsnoka, mentésvezető. – A felderítéstől és azonosítástól kezdve a kiemelésen át egészen a biztonságos hatástalanításig minden lépést előre meg kell tervezni, beleszámítva az adott helyszínt és a robbanótest állapotát is.

A mentéshez és a kiemeléshez a Honvédség tűzszerész-búvár dereglyéjét vitték a bomba közelébe a vízhez, amin egy létra is van a búvárok részére a merüléshez, valamint van rajta egy egy tonnás kapudaru, amivel a fedélzetre tudják emelni a robbanóeszközöket.

A honvédek erre a feladatra nem könnyűbúvár, hanem munkabúvár felszerelést húztak, vagyis búvár ólomcsizmát is rácsatoltak a merülő katonára, ami önmagában is minimum 15 kilós, darabonként, de a búvárruha is súlyozott, a sisak sem hétköznapi, a búvár a levegőt sem a magával vitt palackból, hanem a munkahajóról kapja, vezetéken, csakúgy mint a víz alatti világításhoz szükséges energiát.

– A munkabúvár ruha súlyozásának az a lényege, hogy a búvárt ne sodorja el semmi a munkavégzés, jelen esetben a robbanótest helyéről – mondta a Blikknek Szalai Róbert ipari búvár, aki olajfúró tornyokon is dolgozott a mexikói öbölben. – A munkabúvár nem maszkban, sisakban dolgozik, ahol esély sincs arra, hogy az üveg bepárásodjon. A sisakban telekommunikációs eszközök is vannak, a kamerája által a munkahajó operátorai mindent látnak, amit a búvár, rádión adhatnak neki utasításokat. Egy tárgy kiemelésénél nagyon fontos a jó pozíció, a munkahajót pontosan a tárgy felett kell rögzíteni, pláne ha egy ekkora tömegű célt kell felszínre hozni. Kemény meló, a legtöbb baj a látási viszonyokkal szokott lenni, a katonák most kisvízben, nappali fénynél dolgoztak, ezzel nem volt gondjuk.

A tűzszerészek a búvár kameráján át látták, a bomba kioldó szerkezete nem sérült, nem volt akadálya a kiemelésnek. A másik tíz bombát sem hagyják a vízben, ám azok, főleg az egytonnás robbanótest kiemeléséhez le kell zárni a folyót és a partot is, ennek a megszervezése hetekig is eltarthat. Egy biztos, télre ezek a bombák már nem lesznek a víz alatt.