PolitikaSzerző: origo tegnap 2 percnyi olvasás
Egy hétre tiltották ki Toroczkait a parlamentből.
A TASZ jogászai az írásban határozottan elítélték Torockai László szavait, azonban az Országgyűlés elnökének intézkedését is kritizálták. Forsthoffer Ágnes ugyanis nem indokolta megfelelően a lépést, a kizárás az ülésekről pedig az egyik legsúlyosabb retorzió.
A két jogász írásában felidézte, hogy Torockai László múlt héten saját érintettsége okán kért szót, miután a miniszterelnök arról beszélt, hogy a Mi Hazánk frakcióvezetője saját cégei érdekében lobbizott egy minisztériumban. Toroczkai kikérte magának a vádakat és jelezte, hogy éppen Magyar Péter az, akinek a NER-hez kötődő korrupcióhoz köze volt.
„Azonnal kérjél bocsánatot, és ne meneküljél gyáva, undorító féregként!” – zárta felszólalását a képviselő, ami azonban a TASZ jogászai szerint is túlment egy határon.
Forsthoffer Ágnes később egy hétre kitiltotta a parlament üléseiről Toroczkait, közösségi oldalán pedig azzal indokolta a lépést, hogy Toroczkai Magyar Péter Alaptörvényben rögzített alapjogait sértette, valamint leszögezte, hogy „a véleménynyilvánítás szabadságába sok minden belefér”, de ez „nem tolerálható”.
Pásztor Emese és Vissy Beatrix szerint ugyanakkor az Országgyűlés elnöke is hibázott, miután Toroczkai kitiltása a parlamenti vita való részvételt korlátozta.
A kérdés amit a két jogász szerint fel kell tenni az az, hogy Toroczkai valóban a vélemény nyilvánítás szabadságának kereteit hágta-e át. A válasz pedig egyértelműen nem, még ha Forsthoffer Ágnes ezzel is indokolta döntését. „Toroczkai László nem a véleménynyilvánítási szabadságát gyakorolta, amikor felszólalt a parlamentben. Toroczkai felszólalási joga ugyanis nem olyan jogosultság, amely az ő emberi minőségéből fakad, hanem olyan, amely a képviselői jogállásából következik” – írták.
Amikor egy képviselő véleményt nyilvánít a parlamentben, akkor azt csak és kizárólag azért teheti meg, mert a választóktól a képviseletükre felhatalmazást kapott. Ennek a képviseletnek része a parlamenti vita alakítása is, ami azonban a kitiltással sérült.
Azt a két jogász is megjegyezte, hogy az Európai Unió sok esetben a parlamenti felszólalásokat a véleménynyilvánítás szabadságának a keretei között értelmezik, ez azonban hosszútávon káros, miután összemossa az egyéni és a képviselői szerepeket. „A parlamenti jog lehetőséget biztosít arra, hogy az ülést vezető elnök kizárja vagy – meghatározott ideig – egyenesen kitiltsa az ülésről azt a képviselőt, aki az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát vagy valamely személyt, csoportot kirívóan sértő vagy megfélemlítő kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el” – hangsúlyozták a TASZ jogászai.
A levezető elnök eszköztárában vannak ennél súlyosabbnak tűnő szankciók is (emlékezzünk arra, amikor Kövér László döntött úgy, hogy több tízmilliónyi tiszteletdíjat von meg képviselőktől). A demokrácia szempontjából azonban nincs annál súlyosabb szankció, mint amikor a képviselő nem vehet részt az ülésen, és így nem képviselheti a választóit az ott folyó vitákban
– nyomatékosították álláspontjukat a szerzők.
Napi