Gőzerővel zajlik a paksi fenékküszöb építése. A tereprendezéssel együtt várhatóan novemberre készülhet el a műtárgy, amely vízszintemelő funkcióját már hetek óta teljesíti. Enélkül a paksi áramtermelést szeptember elejére valószínűleg teljesen le kellett volna állítani. Ráadásul a Duna vízállása most alacsonyabb, mint az augusztusi nagy aggodalom és a fenékküszöbről hozott döntés idején. Igaz, a pénteki kiadós esőzés egy kicsit tudott kozmetikázni a helyzeten.

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese a Válasz Online riportjában mondta el, hogy a hidrológiai helyzet most rosszabb, mint volt augusztus elején. Akkor egymás után kapcsolták le az atomerőmű blokkjait, most az újabb negatív rekord idején ez fel sem merül, ami annak köszönhető, hogy a fenékküszöb működik. Ha az nincs, akkor Paks ma nem termel áramot.

„Lélektanilag nagy lökést adott, hogy augusztus 3-án nem kellett leállítani az atomerőművet, ugyanis a teljes újraindítás hatalmas műszaki feladat lett volna. De tudtuk, hogy az alacsony vízszint trendszerű lesz, ezért nem szabad nekimenni a következő heteknek, hónapoknak úgy, hogy semmi más eszközünk nincs, csak a takarékosság. Tudtuk, hogy a fenékküszöbbel és a bárkasüllyesztéssel akár néhány hét alatt mérhető eredményeket tudunk elérni” – emlékezett vissza a szakember.

Így épül fel a fenékküszöb

Gacsályi elmondta, hogy Dunán épülő fenékküszöb látszólag egyetlen építmény, de valójában két különböző műtárgyról beszélhetünk. A Pakssal szembeni, vagyis a dunaszentbenedeki oldalról egy magasabb fenékborda nyúlik a Dunába. (A fenékborda nagyon hasonló a -küszöbhöz, jellemzően annál alacsonyabb, a mederfenékhez simuló kőmű.) Pakstól indulva pedig egy süllyesztett küszöböt terveztek, mely megfelelő mélységet tud biztosítani a hajózásnak. Az építkezés kezdetén azonban látszódott, hogy a hajózás és a vízszintemelés egyidejűleg nem oldható meg, ezért a paksi oldalra felhúztak egy úgynevezett sarkantyút, egy, a partról a mederbe benyúló keresztirányú szabályozási építményt. 

A román fenékküszöb felvetette problémákra már korábban figyelmeztetett a Világgazdaság cikke.

A végleges fenékküszöb koronaszélessége 6 méter, az eredeti mederfenéktől mért magassága körülbelül 1,7 méter. A vízügyi szakember kiemelte, hogy normális vízszintnél az egész építményből semmi nem fog látszani.

A szakember ismertette, hogy a fenékküszöb végleges tervezett átadása november, és ebben már a tereprendezés is benne van. Az üzemeltetés ezt követően a bajai területi vízügyi igazgatóság feladata lesz. Hozzátette, hogy ha ismét rendkívüli kisvíz-szintek állnak elő, akkor már rendelkezésre fog állni ahhoz lesz egy protokoll, egy védekezési beavatkozás, amikor ezt az átfolyási szelvényt újfent szűkíteni kell.

A kényes kérdések kapcsán Gacsályi József elmondta, hogy a paksi fenékküszöb két irányból, Dunaszentbenedek és Paks irányából épült, és augusztus 29-én ért össze. „A sarkantyú felől látható az a szűkület, ahol a Duna felgyorsult, és egy körülbelül 150 méteres szakaszon kétségtelenül mélyült a meder, legfeljebb 13 méterre. Tehát nem „13 métert mélyült”, hanem ilyen mélyre került ezen a szakaszon a fenék, mely az építés előtt körülbelül 6 méteres mélységű volt. A számok önmagukban nem rendkívüliek” – foglalta össze. Hozzátette, hogy ez nem egy tervezett mélyülés volt, azonban számoltak vele.

A munka nem áll meg, a vízügy feladata most kettős:

• Egyrészt meg kell törniük az érkező víz energiáját úgy, hogy ezt a vízszintesést 200–250 méter hosszan kifuttatjuk. Így már csökken az energiája, és nem tudja tovább bontani a medret.
• Másrészt újabb nagyobb mennyiségű kővel tudják majd elérni a mederbiztosítást.

Paksi fenékküszöb: Magyar Péter éppen azzal próbálkozik nagy lendülettel, amivel Románia is zsákutcába futott a cernavodai atomerőműnél

Hatalmas beruházásról döntött augusztus első felében a magyar kormány. A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt egy fenékküszöb készül Paks és Dunaszentbenedek között, hogy az atomerőmű számára szükséges hűtővizet biztosítani lehessen. A projekt nem egyedülálló, a román vízügyi szakemberek is hasonló megoldással igyekeztek megoldani a cernavodai atomerőmű hűtési problémáit, ám a műtárgy ott nem a tervek szerint valósult meg.

A román kormány bárkák elsüllyesztésével, valamint sziklák felrobbantásával igyekezett megnövelni a Duna vízhozamát a kritikus szakaszon, azonban a tervek kudarcot vallottak. Fontos tudni azonban, hogy évtizedek óta zajlanak folyószabályozási munkálatok Cernavoda környékén, amelyek keretén belül egy fenékküszöb kialakítása is megtörtént. A projekt azonban nem valósulhatott meg teljesen, mivel egy ilyen beavatkozásnak komoly hidrológiai és környezeti hatásai is vannak.

A cernavodai atomerőművet a Duna látja el hűtővízzel, a Bala-ág pedig az erőmű térsége előtt nagyjából 50 kilométerrel válik ki a folyó főmedréből. Az ottani fenékküszöb 2011 és 2016 között a készült ek, de csak részben. Az eredeti tervek 4,21 méteres MNC (román fekete-tengeri magassági alapszint) koronaszinttel számoltak, azonban a műtárgy végül 0 méteres MNC szinttel épült meg. Ebből adódóan a hidraulikai hatás jóval alacsonyabb lett. Az Alsó-Dunai Folyami Igazgatóság vizsgálatai a küszöb alatt kimosódási gödröt, a Bala-ág bejáratánál pedig mederbevágódást és egy mélyülő keresztirányú csatornát azonosítottak.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a fenékküszöb megváltoztathatja a hordalék eloszlását. Véleményük szerint a Bala-ág magas vízhozam mellett rendkívül kevés mederanyagot kaphat, ami gyorsíthatja annak mélyülését.

Környezetvédelmi szempontból pedig a tokhalak vándorlásának akadályozása jelentette a fő problémát, és végül ezért hiúsult meg a projekt. A magasabb küszöb miatt kialakuló nagy sodrás akadályozhatta volna a fenék közelében úszó halak feljutását. A modellezés 1,7 m/s felett kritikus tartománnyal számolt. A fenékküszöb élővilágra gyakorolt negatív hatásai miatt még az is felmerült, hogy akár az elkészült, alacsonyabb műtárgyat is vissza kell bontani.