A Tisza Párt alkotmánybíró-jelöltjeként számon tartott Chronowski Nóra egy májusban, a Válasz Online-on megjelent írásában részletesen kifejtette, miként képzeli el az alkotmányos rendszer átalakítását a kormányváltást követően. Az alkotmányjogász nem egyszerűen az Alaptörvény módosításáról értekezett: több olyan rendelkezést is konkrétan megnevezett, amelyeket szerinte az Országgyűlésnek hatályon kívül kellene helyeznie.

Chronowski szerint a jelenlegi Alaptörvény – tizenöt módosítás után – nem alkalmas arra, hogy annak változatlan keretei között történjen meg a jogállami helyreállítás. Ugyanakkor az alkotmány teljes lecserélését sem tartja azonnal járható útnak. Ehelyett először egyfajta „kigyomlálást” javasol: szerinte a leginkább problémás rendelkezéseket kellene eltávolítani az Alaptörvényből.

Az alkotmányjogász három nagy csoportba sorolja azokat a szabályokat, amelyeket szerinte érdemes lenne eltörölni vagy átgondolni.

A tiszás alkotmánybírójelölt szerint az egyenlő emberi méltóságot sérti, hogy az „anya nő, az apa férfi”

Chronowski Nóra szerint elsőként azokat a rendelkezéseket kellene hatályon kívül helyezni, amelyek szerinte sértik az egyenlő emberi méltóságot.

Ide sorolja:

• a más állam állampolgárságával rendelkező magyar állampolgárságának felfüggeszthetőségét;
• a házasságra vonatkozó alkotmányos meghatározást;
• azt a rendelkezést, amely szerint az ember férfi vagy nő;
• az „anya nő, az apa férfi” alkotmányos tételét;
• azt a szabályt, amely szerint mindenki felelős önmagáért, és képességei, illetve lehetőségei szerint köteles hozzájárulni az állami és közösségi feladatok ellátásához;
• az államilag támogatott felsőoktatáshoz kapcsolódó röghöz kötést;
• a gyermekjogokkal kapcsolatos alkotmányos hierarchiát;
• azt a rendelkezést, amely szerint Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát; valamint azt, hogy az állam biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.

A listára került továbbá a szociális biztonság alkotmányos szabályozása is, amely Chronowski szerint nem alanyi jogként, hanem államcélként szerepel.

Jöhetnek a betelepítések Chronowski Nóra szerint

Az alkotmányjogász külön csoportba sorolja azokat a rendelkezéseket, amelyek szerinte önkényes jogalkotásra vagy jogalkalmazásra adhatnak lehetőséget. Ezek között szerepel az a jól ismert alkotmányos szabály, amely szerint az Alaptörvény rendelkezéseit a Nemzeti Hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni.

Chronowski eltörölné továbbá azt a rendelkezést is, amely kimondja, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának védelme az állam minden szervének kötelessége, és amely ennek érdekében egy sarkalatos törvénnyel létrehozott független szerv működését is előírja. A szerző ezt egyértelműen a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz köti, amit azóta meg is szüntetett a Tisza-kormány.

A felsorolásban ezen kívül megtalálható:

• a vallási közösségekkel való együttműködésről szóló rendelkezés;
• az idegen népesség betelepítésének tilalma;
• a „biztonságos országból” érkezők menedékjogból történő kizárására vonatkozó szabály;
• az egységes állami nyugdíjrendszerre vonatkozó alkotmányos rendelkezés;
• az életvitelszerű közterületi tartózkodás, vagyis a hajléktalanság tilalma;
• a tartózkodási hely szabad megválasztásának korlátozása, amely a helyi közösségek önazonosságához kapcsolódik;
• a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa miatt elrendelhető veszélyhelyzet; valamint az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályvesztése.

Vagyis Chronowski javaslata nem néhány technikai korrekcióra korlátozódna: a felsorolás az állam működését, a rendkívüli jogrendet, a migrációt, a család fogalmát, a vallási közösségek helyzetét, a szociális jogokat és az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát érintő rendelkezéseket egyaránt érintené.

A „vármegye” is szúrta a jelölt szemét

A Tisza jelöltje által problémásnak tartott harmadik körbe a programjellegű, egyoldalú ideológiai tartalmat hordozó, illetve szerinte indokolatlanul historizáló rendelkezések kerültek. Chronowski példaként említi a Nemzeti Hitvallás azon megfogalmazását, amely szerint „Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk”.

De a listára felkerült a „vármegye” elnevezés is. Chronowski megjegyzése szerint a főispán ugyan nem az Alaptörvényben, hanem törvényben szerepel, de – ironikus megjegyzése szerint – „az sem Mikszáth-regény”.

Ugyancsak törlendőnek vagy átgondolandónak tartja a hivatalos pénznem alkotmányos rögzítését. A felsorolásban szerepel a kommunista klauzula is. Chronowski ezzel kapcsolatban azt írja, hogy ha a kommunista rezsim bűnei alkotmányos szinten megjelennek, akkor felmerül a kérdés, miért nem kerülnek elő a nemzetiszocialista rezsim bűnei is.

Átgondolná továbbá a Nemzeti Hitvallás egészének egyes elemeit, amelyeket terjedelmesnek és történeti pontatlanságokat tartalmazónak nevez.

Chronowski Nóra szerint mindez még nem jelentené egy új alkotmány azonnali elfogadását. Éppen ellenkezőleg: úgy véli, hogy a teljes körű alkotmányozásnak csak akkor jöhet el az ideje, amikor a magyar társadalom már „megnyugodott” és „fellélegzett”, és ismét képes szolidáris, toleráns közösségként gondolkodni önmagáról.

Ez szerinte akár évekig is eltarthat. Addig viszont a „maradék” Alaptörvény keretei között is végre lehetne hajtani a jogállami helyreállítást. Ennek részeként Chronowski a jogok és szabadságok érvényesülésének biztosítását, a nemzetgazdaságban és a nemzeti vagyonban okozott károk orvoslását, az autoriter rezsim működtetéséért felelős tisztségviselők felelősségre vonását, valamint a túlhatalom korlátozását célzó megoldásokat említi.