A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) honlapján már megjelent, hogy az új ügyvezető Barna Gábor, a felügyelőbizottság elnöke pedig Kovalovszky Zoltán lett. Mint arról beszámoltunk, azonnali hatállyal felmentették tisztségéből Mike Ferencet, a felügyelőbizottság korábbi elnökét, a HVG információi szerint pénteken Pallós Zoltán ügyvezető is távozott, aki közös megegyezéssel hagyja el a céget, de a 30 napos felmondási idő alatt már nem dolgozhat.

Mike Ferenc és Pallós Zoltán is tagja volt a Reorganizációs és Fizetésképtelenségi Szakértők Egyesületének, amely a felszámolók érdekvédelmi szervezete. Mike az elnökségben, Pallós pedig a jogi és szakmai bizottságban töltött be tisztséget. Az új vezetők más területekről érkeztek:

• Kovalovszky Zoltán az NRN tulajdonosi jogait július óta gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) kontrollingigazgatója;
• Barna Gábor a bankszektorból érkezett, a CIB-nél évekig kockázatos hitelekkel foglalkozott, korábban pedig ügyvédként fizetésképtelenségi ügyekre szakosodott a Sátori és Lutter Ügyvédi Irodában.

Az MNV szeptemberben kinevezett vezetője, Balázs Zoltán szintén a bankszektorból került az állami vagyonkezelő élére. Korábban az OTP romániai érdekeltségénél, majd az Ersténél dolgozott, ahol ingatlanfinanszírozással foglalkozott. Kármán András pénzügyminiszter is a bankvilágból ismerheti Balázs Zoltánt, mivel korábban több vezetői pozíciót töltött be az Erste-csoportban.

A pénzügyminiszter az állami vagyonkezelőtől és annak felszámolóvállalatától azt várja, hogy megőrizzék a fennhatóságuk alá kerülő közvagyont. A HVG szerint ennek első jelei lehetnek a mostani gyors vezetőváltások, de a lap úgy látja, a közbizalom erősítéséhez szükséges lenne, hogy a személycserékről nyíltabban kommunikáljanak.

Közpénzek és kiemelt csődeljárások az állami felszámoló fókuszában

Az NRN olyan esetekben jut szerephez, amikor a kormány stratégiai szempontból kiemel egy felszámolási vagy csődeljárást. Ilyen például az építőipari Bayer Construct ügye. Az állami felszámoló olyan vállalatok esetében is eljárhat, amelyek vagyona büntetőügyben érintett, ahogy korábban a Quaestor-csoportnál történt, továbbá akkor is, ha állami érdekeltség kerül fizetésképtelen helyzetbe, vagy külön jogszabály alapján speciális reorganizációra van szükség. Ez utóbbi lehetőség korábban a Dunaferr esetében is felvetődött.

Egyes vélemények szerint a mostani változások arra utalhatnak, hogy a Tisza-kormány felkészíti az állami intézményrendszert a Bayer Construct csődjéhez hasonló, kormányzati szempontból kiemelt eljárások kezelésére. További jelentős ügyek is következhetnek, amennyiben a kormány visszavonja a lakásprojekteket kiemelő kormányrendeleteket, megszünteti egyes koncessziós jogokat, felülvizsgálja a vitatott tulajdonosi hátterű cégek közbeszerzéseit, illetve büntetőeljárások indulnak a NER-hez kötődő vállalkozások finanszírozási ügyei miatt.