GazdaságSzerző: portfolio tegnap 7 percnyi olvasás
Az elmúlt hetekben visszatérő téma, hogy Donald Trump amerikai elnök újra személyesen találkozhat majd Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel. Egy esetleges találkozó igencsak kényes pillanatban érkezne, ugyanis az Egyesült Államokban hamarosan félidős választásokat tartanak, miközben a republikánus vezető népszerűsége egyáltalán nem áll túl fényesen. A személyes találkozó felmerülését könnyű lenne ennyivel magyarázni, a háttérben sokkal komplexebb folyamatok merülnek fel, és egyáltalán nem biztos, hogy ebből Washington előnyt tud kovácsolni magának.
Donald Trump augusztus 19-én a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatót, amikor kissé váratlanul bejelentette, hogy
„még idén” találkozni szeretne Kim Dzsongunnal.
Az újságírók előtt tartott beszédében különösen azt hangsúlyozta, hogy menyire jó személyes kapcsolatot ápol a távol-keleti diktatúra vezetőjével. Ennél többet azonban nem árult el, így az sem derült ki, pontosan milyen csatornán keresztül kommunikál Kimmel. Egy titkot azonban megosztott a nagyközönséggel, ugyanis egy régi találgatást zárt le azzal, hogy megemlítette, reménybeli tárgyalópartnere jelenleg összesen 57 darab nukleáris töltet felett diszponál. Hozzáfűzte, hogyha „ő lett volna az elnök, akkor soha nem engedi meg, hogy ez megtörténjen”. Itt arra gondolt, hogy az ország nem tudta volna kifejleszteni az atomfegyvereket. Ez a mondat annak fényében különösen érdekes, hogy Észak-Korea már a 2010-es évek előtt sikeres nukleáris teszteket hajtott végre.
Korábban a Truth Social-ön közzétett posztjában már bizonygatta a jó kapcsolatát a távol-keleti rezsim első emberével, egy, a koreai demilitarizált övezetben (DMZ) készült képpel támasztotta alá az állítását. Ehhez megjegyzést is fűzött:
Annak ellenére, hogy ez a kép barátságtalanul néz ki, sok olyan van, ahol mosolygunk, Kim Dzsongunnal NAGYON jól kijövünk egymással!
Phenjanban – nyilvánosan legalábbis – nem aratott osztatlan sikert a felvetés, ugyanis tagadták, hogy a két atomhatalom első embere között bármilyen üzenetváltás lett volna korábban. Ezt maga a Kim Jodzsong, az elnök húga közölte, ami megerősíti, hogy a legmagasabb szinten határozottan foglalkoznak a „megkereséssel”. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok továbbra is közös hadgyakorlatokat tartanak Dél-Koreával, ami veszélyezteti a nemzetbiztonságukat, bár azt is megerősítette, hogy „valóban nagyszerű” a kapcsolat.
A kijelentés nem sokkal azt követően jött, hogy Trump utasította a hadsereg vezetőit, hogy „függesszék fel” a közös hadgyakorlatokat Dél-Koreával, mivel szerinte „teljesen helytelen és ellenséges” volt egy olyan hatalommal szemben, amely „fenyegetésmentes és tisztelettudó” volt. A háttérben az amerikai adminisztrációt arra utasította, hogy kezdje el kidolgozni a találkozó részleteit.
Trump a novemberi félidős választások előtt igyekszik minden lehetőséget kihasználni, hogy valamilyen látványos külpolitikai sikert érjen el. Az iráni misszió egy az egyben bukásnak tűnik, Ukrajnában sem sikerült látványos előrelépést elérni, a vámháború sem hozza a várt eredményeket, így
a republikánus elnök a jól ismert, régi nagy ellenséghez, Észak-Koreához nyúl.
Trump says North Korea/Kim Jong Un https://t.co/P9AKXfIFaU
— Vaughn Hillyard (@VaughnHillyard) August 19, 2026
Azt nem tudni, hogy pontosan mit vár el ettől a találkozótól, de nehéz másra gondolni, hogy Washingtonban a nukleáris fegyverkezési versenyfutásban akarnak valamilyen nemzetközileg prezentálható eredményt felmutatni. A korábbi találkozók nem alakultak valami fényesen. Trump az első elnöki ciklusa során háromszor is személyesen rázhatott kezet Kim Dzsongunnal, ám az akkori megbeszélések nem hozták meg a kívánt eredményt, az atomarzenál leépítését.
A helyzet most is alig változott: az elnök „atomhatalomnak” nevezi Észak-Koreát, ám a kormányzat ezt nem ismeri el, ez jelezheti, hogy a nukleáris leszerelés lehet majd a téma.
Fontos megemlíteni, hogy a diktatúra esetében nem elhanyagolható az „orosz-szál”, vagyis Moszkva erősödő befolyása. Miután a katonai nagyhatalom 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, viszonylag hamar kiderült, hogy nem voltak felkészülve az elhúzódó háborúra, ezért gyorsan segítségre volt szükségük, ezt pedig meg is találták: Észak-Korea hatalmas hadiipari kapacitásait kihasználva rengeteg lövedéket tudott szállítani. Később a kétoldalú kapcsolatok kiszélesedtek, újabban már ballisztikus rakétákat is rendszeresen adnak át az oroszoknak, cserébe Észak-Korea technológiát, pénzt és fontos mezőgazdasági termékeket kap. Trump reménybeli találkozója megpróbálhatja ezt egy kicsit átfaragni, és Phenjant távolabb lökni Moszkvától. Ennél a forgatókönyvnél is sokat számít az időzítés, ugyanis Oroszországban szeptember 20-án tartanak választásokat, ezt követően pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök mozgósítást rendelhet el, hogy sorsdöntő rohamra induljon Ukrajna ellen. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerint ehhez Észak-Korea mintegy 50 ezer katonával járulhat hozzá.
Zelensky warns that North Korea is about to send 30 000 - 50 000 additional soldiers to Russia pic.twitter.com/apVPZPRhoa https://t.co/apVPZPRhoa
— Visegrád 24 (@visegrad24) August 9, 2026
Nem szabad figyelmen kívül hagyni Dél-Korea helyzetét sem. Az ország szoros védelmi-biztonsági kapcsolatot ápol az amerikaiakkal évtizedek óta, több tízezer katona állomásozik a félszigeten. A kölcsönös szoros katonai együttműködés egyik megnyilvánulása lett volna a 11 naposra tervezett Ulchi Szabadság Pajzs hadgyakorlat. A művelet célja, hogy megerősítsék azokat a gyors reagálási képességeket Észak-Korea növekvő fenyegetésével szemben. A korábbi bejelentéssel szemben nem „felfüggesztették”, de jelentősen, 5 naposra rövidítették le. Az augusztus 17-21. között megrendezett játékokon összesen 18 ezer katona vett részt, 11 szövetséges nemzettel együtt, többek között a kibertámadásokra, GPS jelzavarásokra és a dróntámadásokra készültek fel. A második fázist ugyanakkor teljes egészében törölték, ezen szimuláltak volna egy ellentámadást az északi diktatúrával szemben.
Trump a lépést azzal is indokolta, hogy Dél-Korea nem segít az Egyesült Államoknak egy „könnyű katonai műveletben” Iránnal szemben. Cso Hjon külügyminiszter meg is erősítette, hogy az amerikaiak megpróbálnak nyomást gyakorolni Szöulra:
Úgy gondolom, hogy Trump elnök üzenete magában foglalja a dél-koreai kormánnyal kapcsolatos számos függőben lévő kérdéssel kapcsolatos nyomásgyakorlást, valamint egy üzenetet Észak-Koreának, és az Egyesült Államok szándékát, hogy megtörje az iráni háborúban kialakult patthelyzetet
– mondta.
Igyekezett közös döntésként beállítani a lépést, bár azt elismerte, hogy a tisztviselők előzetesen nem értesültek az amerikai elnök szándékáról.
US-South Korea cancel Ssangyong amphibious exercise due to US forces being stretched thin by Iran War. Decided in July, before Trump separately ordered the August Ulchi Freedom Shield exercise cut from 11 days to 5. pic.twitter.com/s07bdiGIM4 https://t.co/s07bdiGIM4
— Clash Report (@clashreport) August 24, 2026
A hadgyakorlat jelentős csökkentését egyértelműen gesztusnak lehet tekinteni Phenjan felé, 2018-ban már történt hasonló. Akkor Trump úgy fogalmazott, hogy ezek „drágák és provokatívak”. Észak-Korea azt szeretné elérni, ha a hasonló műveletek teljesen megszűnnének, mivel szerinte katonai inváziót készítenek elő ellene.
Szöul nincs ellene a Trump-Kim találkozónak, ugyanis úgy látják, hogy ez segíthetne a regionális feszültségek enyhítésében.
A döntéshozók ugyanakkor azt szerették volna elérni, hogy ezért „cserébe” ne kelljen a Hormuzi-szorosnál kialakult konfliktusban szerepet vállalniuk. A hadgyakorlat jelentős csökkentése óta több lehetséges forgatókönyv is napvilágra került, hogy Dél-Korea valamilyen formában mégis felbukkanhat a stratégiai fontosságú tengerszoros körül, de egyelőre csak találgatások vannak:
I Dzsemjong dél-koreai elnök két nappal Trump előtt személyesen is sürgette, hogy a „két Korea” között javítsák a kapcsolatokat, szeretné elérni, hogy az 1953-as tűzszüneti megállapodást hivatalos békemegállapodás váltsa fel. Itt összeérhetnek a washingtoni és a szöuli érdekek, ugyanis a konfliktus deeszkalálása mindkét félnek jól mutatna. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Kim Dzsongun nagyon más helyzetben van, mint korábban – éppen elsősorban a korábban ecsetelt oroszok kapcsolatnak köszönhetően. Phenjan ugyanis most jóval kevésbé szorul rá a nemzetközi segélyekre, mivel a kereskedelem felélénkülése jelentős bevételt hoz számukra. Kína is bátrabban kezdett üzletelni a rezsimmel, a gazdasági fejlődés ennek fényében számottevő volt a diktatúrában.
Észak-Korea abban továbbra is érdekelt, hogy a nemzetközi szankciókat enyhítsék vele szemben, ám kérdéses, hogy ezért meddig hajlandó elmenni.
Mivel a helyzete egyáltalán nem annyira megszorult, ezért könnyen lehet, hogy inkább megmarad a stabilnak tekintett partnerei mellett, egy esetleges találkozóért pedig hatalmas árat követelhet, ami már az Egyesült Államok számára is elfogadhatatlan. A személyes találkozó és a termékeny párbeszéd lehetőségét rontja az iráni helyzetben látott amerikai kommunikációs példa is. Teherán és Washington júniusban zavaros megállapodást kötött, de a felek csak alig néhány konkrétumot tudtak leütni, a többi inkább arról szólt, hogy a jövőben folytatják a megbeszéléseket, amikor ezeket is tisztázzák. Hiába adtak meg időkeretet, azóta sincs számottevő előrelépés, sőt, a Hormuzi-szoros körüli rakétacsapások miatt újra az egekbe szökött a kőolaj világpiaci ára.
Brent is at $100 and fear is growing we're in another oil price spike. But the situation is different from earlier in 2026. Iran is losing control over the Strait and flows out of the Gulf are at 75% of pre-war levels. $90-$100 is a good range for Brent...https://t.co/WI1ZPQCb1v pic.twitter.com/QSrnoFu4JB https://t.co/WI1ZPQCb1v
— Robin Brooks (@robin_j_brooks) September 9, 2026
Lehet azonban olyan ár, amiért Phenjan is hajlandó lehet a találkozóra: elismerni őket nukleáris hatalomként, az amerikai katonai jelenlét csökkentése a Koreai-félszigeten, vagy éppen a nemzetközi szankciók csökkentse. Mindez ingoványos terep lehet a Fehér Háznak, mivel sokan úgy értelmezhetik, hogy az Egyesült Államok engedett a rezsimnek, ez pedig aligha lendíti előre a republikánus elnök ügyét a félidős választások előtt.
Az sem teljesen kizárható, hogy az amerikai elnöknek kell egy téma, amit – kontextustól függetlenül – fel tud használni arra, hogy elterelje az iráni konfliktusról a figyelmet.
Trump dél-koreai lépése a hadgyakorlat lemondására lesújtó üzenetet tartalmazott Japán és Tajvan számára is, akik szintén az amerikai védelmi garanciákban bizakodnak. Ez a húzás egyben azt is jelentette, hogy valamilyen „nagyobb cél” érdekében ezektől el lehet tekinteni. Kérdés, hogy mennyire érték meg ezek az engedmények, a visszajelzések alapján a reméltnél kevesebb pozitív hozadékot hozott, cserébe tovább gyengítette a távol-keleti szövetségesei körében az amerikai védelmi garanciákkal kapcsolatos bizalmat.
Címlapkép forrása: 2019 Handout via Getty Images
Napi