GazdaságSzerző: vg tegnap 5 percnyi olvasás
Van, ahol nem is lesz gáz a németek miatt – így jár, aki szegény.
Az ősz beköszöntével egyre élesebb verseny folyik a földgázért. Európának rövid idő alatt nagy mennyiséget kell betárolnia ahhoz, hogy teljesüljön a legalacsonyabb, 75 százalékos töltöttségi cél. Németországban ez műszaki okok miatt már valószínűleg nem kivitelezhető.
Előrejelzések szerint az Európai Unióban fizikai hiánytól nem kell tartani, azonban a feszült geopolitikai helyzet miatt előfordulhatnak hirtelen áremelkedések, és egy elhúzódó karbantartás, vagy váratlan környezeti hatás is előidézhet ellátásbiztonsági kockázatokat.
A Bloomberg augusztus végén publikált számításai szerint a térségnek több mint 100 terawattóra földgázra lenne szüksége ahhoz, hogy a 75 százalékos töltöttségi célt elérje. Ennek teljesítéséhez olyan betárolási ütemre lenne szükség, amilyenre a 2022-es energiaválság óta nem volt példa. A földgáz nagykereskedelmi ára megawattóránként csaknem 81 euró, ami nagyjából 153 százalékkal magasabb az iráni háború előtti szintnél.
A Goldman Sachs, a Rystad Energy és a Morningstar szerint ez azzal a kockázattal jár, hogy a téli gázárak megawattóránként 100 euró fölé emelkedhetnek.
Fennáll annak a veszélye, hogy globális harc kezdődik az energiahordozókért
− mondta Go Katajama, a Kpler vezető elemzője, majd hozzátette, hogy ennek esélye egy hidegebb tél esetén különösen magas.
Miután az Európai Unió országai elhatározták, hogy leválnak az orosz vezetékes gázról, eldöntötték, hogy jelentős tartalékokat halmoznak fel az esetleges sokkhatások kivédése céljából. A 2026-os betárolási időszakban problémát okozott az iráni háború árfelhajtó hatása, mivel ennek következtében gazdaságtalanná vált a készletezés. A kereskedő kivártak annak reményében, hogy a geopolitikai feszültségek enyhülnek a piac pedig stabilizálódik.
Ez nem következett be, a Perzsa-öböl térségéből érkező szállítások továbbra is szinte teljesen szünetelnek, az LNG-szállító tartályhajók pedig az olajtankereknél is ritkábban kelnek át a Hormuzi-szoroson. A helyzetet súlyosbítja, hogy a térségben ismét fellángoltak a harcok. Az amerikai hadsereg néhány nappal ezelőtt öt iráni olajszállító hajót semmisített meg, az iráni Forradalmi Gárda pedig ballisztikus rakétákkal támadt egy amerikai hadihajót.
Az elhalasztott vásárlások miatt egyes országok szorult helyzetbe kerültek.
Németország például várhatóan nem lesz képes teljesíteni az Európai Unió által meghatározott 90 százalékos töltöttségi célt − az október 1. és december 1. közötti teljesítési időablakban −, sőt a könnyített 80 százalékos elérése is kérdéses.
Tartósan kedvezőtlen körülmények között a Bizottság további 5 százalékos engedményt adhat, ám ekkora mennyiség nem feltétlenül lesz elég a tél átvészeléséhez.
A német gáz- és hidrogéntárolók üzemeltetőit tömörítő INES szakmai szövetség szerint legfeljebb csupán 77 százalékos töltöttségi szint érhető el a fűtési szezon kezdetéig, ám rendkívül hideg téli időjárás esetén ekkora mennyiséggel nem feltétlenül biztosítható az ellátás.
Európának azonban egyelőre nem kell fizikai hiánytól tartania, ám a szegényebb országok kiszorulhatnak a piacról. A 2022-es energiaválság annyira felhajtotta az árakat, hogy például Pakisztán és Banglades kénytelen volt visszafogni a gázimportot, ami fennakadásokat okozott a villamosenergia-termelésben.
2024 júliusa és 2025 júniusa között Banglades áramtermelésének mintegy 53 százalékát, Pakisztánénak pedig nagyjából 30 százalékát biztosították földgáztüzelésű erőművek. Pakisztánban az importált LNG felhasználásával termelt áram önmagában is a hálózati termelés több mint ötödét adta.
Az elemzők egyelőre nem tartnak attól, hogy Európában tényleges gázhiány alakul ki, hiszen a kontinens országai képesek megfizetni a magasabb árakat. A földgáznak azonban fontos szerepe van az energiamixben, mivel az elmúlt években a szén- és atomerőművi kapacitások csökkentek.
Ez persze nem jelenti azt, hogy Európa gazdaságát ne sújtaná az energiahordozók drágulása. A kötvénypiaci befektetők már megkongatták a vészharangot: szerintük
az emelkedő gázárak ismét felpörgetik az inflációt, és a piaci várakozásoknál jelentősebb kamatemelésre kényszerítik a jegybankokat.
Daniel Kral, az Oxford Economics vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy a modellek 6 százalék fölötti inflációt jeleznek, ami nagyjából a jelenlegi szint kétszerese.
Fájdalmas tél várhat mind a fogyasztókra, mind az ipari szereplőkre, miközben az uniós tagállamok eltérő költségvetési mozgásterük miatt különböző mértékű intézkedésekkel reagálnának
− mondta a szakértő.
Az időjáráson azonban sok múlik. Az El Nino enyhe és egyben viharos telet hozhat Európába, később viszont a betörő hidegfrontok gyorsan megemelhetik a földgázkeresletet. Mindeközben a nagyobb kínai kereslet, az amerikai exportengedélyek esetleges visszavonása, környezeti katasztrófák, kedvezőtlen munkaerőpiaci események, vagy a norvég infrastruktúra nem tervezett karbantartási munkálatai tovább szűkíthetik a kínálatot.
Könnyen előfordulhat, hogy az irányadó európai gázárnak jelentősen emelkednie kell ahhoz, hogy kiszoruljon az ázsiai kereslet, és helyrebillenjen a globális szállítások rendje.
− fogalmazott James O’Brien, a D.Trading LNG-üzletágának vezetője.
Az LNG-piacon akkor is szűkös maradna a kínálat, ha a Hormuzi-szoros hamarosan újra hajózhatóvá válik − mondta David Lewis, a Wood Mackenzie vezető elemzője, akinek becslései szerint Katarnak mintegy 12 hétre lenne szüksége az LNG-termelés teljes újraindításához, nem számítva az iráni támadásokban megrongálódott két cseppfolyósító üzemegységet.
A Rász Laffanban található gázipari központ két egysége a QatarEnergy közlése szerint minimum három évre kiesik a termelésből. A komplexum éves kapacitása 77 millió tonna, ami a leállás következtében 12,8 millió tonnával csökkent.
„Valószínű, hogy a tél előtt tovább emelkednek az árak” − mondta Udayan Bhattacharya, a Global Risk Management vezető kereskedője, majd hozzátette, hogy amennyiben a szoros huzamosabb ideig hajózhatatlan marad, akkor Katar aligha lesz képes felpörgetni a termelést a fűtési szezon előtt.
Az európai országok felkészültsége eltérő. Olaszország tárolóinak töltöttségi szintje mintegy 83 százalék, ami annak köszönhető, hogy az állam támogatásokkal ösztönözte a kereskedőket a betárolásra. Németország tárolói − amelyek összesített kapacitása a legnagyobb a kontinensen – ezzel szemben nagyjából 53 százalékon állnak, ez pedig hideg időjárás esetén gondokat okozhat. Előrejelzések legrosszabb esetben bizonyos napokon több mint 25 százalékkal is elmaradhat a rendelkezésre álló mennyiség a kereslettől.
Mindeközben Hollandiában és Belgiumban is szokatlanul alacsony a betárolt földgáz mennyisége, holott mindkét ország fontos kereskedelmi csomópontként szerepet játszik a szomszédos piacok ellátásában.
Magyarországon ezzel szemben valamivel jobb a helyzet: a gáztárolók töltöttségi szintje 71 százalék.
Januárban további nehézségeket okozhat, hogy életbe lép az orosz LNG-re vonatkozó európai uniós importtilalom, ezzel pedig becslések szerint az EU gázszükségletének mintegy 5 százalékát fedező mennyiség esik ki a regionális piacról. Egyes kereskedők elképzelhetőnek tartják ennek halasztását, ám Brüsszel ezt a lehetőséget kizárta.
Már vannak előjelei annak, hogy a magasabb árak Európába vonzzák a szállítmányokat. Kína LNG-importja augusztusban éves alapon jelentősen visszaesett, miközben egyes vállalatok mérlegelik a már lekötött téli szállítmányok továbbértékesítésének lehetőségét, illetve azt, hogy az Egyesült Államokból származó szállítmányokat Európába irányítsák − mutatott rá Maggie Xueting Lin, a Citigroup elemzője.
Az árakat azonban tovább emelheti, ha Európa valóban úgy dönt, hogy felgyorsítja a betárolás ütemét. Martijn Rats, a Morgan Stanley energiapiaci elemzője szerint a kontinensnek nagyobb erőfeszítéseket kellene tennie a tározók feltöltésére, azonban ennek szinte nincsenek jelei. A piac nem vonz elegendő LNG-t, a jelenlegi árak mellett pedig nem valószínű az érdemi változás.
Napi