Ezermilliárd forinttal csökkent az államadósság a forint erősödése miatt, ugyanis az árfolyamhatásnak köszönhetően jelentősen csökkent a devizaadósság forintban kifejezett értéke – írta a GKI Gazdaságkutató.

Miért fontos ez? Az új kormány elköteleződött az euró bevezetése mellett, és sikeresen hozza haza a korábban visszatartott uniós pénzeket. A lépések következtében erősödött a nemzetközi befektetői bizalom, ami a forint erősödését és az állampapírhozamok csökkenését eredményezte.

• A kormány magas, 7,5 százalékos költségvetési hiánnyal kalkulál idén, miközben számos beígért költséges intézkedés még nem lépett életbe. Ilyen költségvetési helyzetben az államadósság és a kamatkiadások csökkenésének kiemelt jelentősége van.

Igen, de: a devizaadósság sérülékenység forrása is lehet. A 2008-as válságot megelőző években a gazdasági növekedéssel emelkedő adósság társult. A magyar költségvetés jelentős hiánnyal működött, 2006-ban a bruttó hazai össztermék (GDP) 9,3 százalékát érte el.

• 2008-ban és 2009-ben is nőtt a GDP-arányos adósság mértéke, és ezen belül a devizaadósság aránya is, ami 2009-re 39 százalékot ért el.
• A recesszió csökkentette a GDP-t, és a forint gyengülése jelentősen növelte az adósság forintban számított értékét. Mivel közben befagytak a nemzetközi pénzpiacok, a magyar kormány végül a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) származó hitelcsomaggal tudta csak stabilizálni az állam pénzügyeit.

Számokban: a 2010-es években a Fidesz-kormányok egyik célja az adósság devizaállományának csökkentése volt, amit elősegített a javuló exportteljesítmény, a gyenge belföldi kereslet és a beáramló uniós források. Így 2019-re a devizaarány a teljes adósságban 17 százalékra csökkent.

• A Covid- és energiaválság miatt megugró kiadások, az uniós források befagyasztása, valamint az infláció következtében kilövő állampapírkamatok miatt – utóbbiak relatíve olcsóbbá tették a nem forintos hiteleket – 30 százalékra nőtt a devizás eladósodás mértéke.

• Fontos kiemelni, hogy a GDP-arányosan most 22,8 százalékos devizaadósságra az állam rendelkezik fedezettel. A hazai devizatartalék ugyanis a GDP 22,9 százalékát teszi ki.

Reakciók: Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott a Közgazdász-vándorgyűlésen, hogy az euró bevezetését és a drágább adósságelemek kifutását követően az állam 2000 milliárd forintot tudna éves szinten spórolni. Ez az összeg nagyjából az oktatásra fordított kiadás 40 százalékának felel meg.

• Az euróövezeti tagság mellett szóló érv Barabás szerint, hogy az európai közös valutát használó országok közül csak Olaszország – ahol az államadósság-ráta 140 százalékos, vagyis közel a hazai kétszerese – fizet többet GDP-arányosan adósságtörlesztésre.
• A 2020-as években véget ért az olcsó pénz időszaka, a világpolitika kiszámíthatatlanabbá vált, valamint a magyar költségvetési politika is elszállt – ez alapján az államtitkár szerint „az euróövezet kívül lenni veszélyes és költséges”.