GazdaságSzerző: vg tegnap 3 percnyi olvasás
Barabás Gyula szerint az állami kiadások tételes felülvizsgálatával még az idén további 300 milliárd forintot takaríthat meg a kabinet. A Tisza-kormány a hiányt elsősorban a kiadások visszafogásával csökkentené.
A Tisza-kormány államtitkára szerint „szerződésről szerződésre, beszerzésről beszerzésre haladva” több százmilliárd forinttal lehet visszafogni a kiadásokat.
Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár az Egerben megrendezett Közgazdász Vándorgyűlésen arról beszélt, hogy minden feltétel adott a költségvetési hiány csökkentéséhez. A politikus szerint az előző kormánytól örökölt kötelezettségek visszafogásával jelentős eredményeket lehet elérni.
Hozzátette: a kormány már 400 milliárd forintos megtakarítást ért el, és folytatja a szerződések tételes felülvizsgálatát. Ezzel
még az idén további 300 milliárd forintos megtakarítást szeretnének elérni.
Barabás Gyula azt is mondta, hogy a nemzeti költségvetés terhelése nélkül, európai uniós támogatásokból is megkezdődhet a beruházások megvalósítása.
Az államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár előadásában hangsúlyozta:
a költségvetési hiány csökkentése nem feltétlenül jár együtt gazdasági visszaeséssel.
Az 1995 és 2025 között vizsgált 39 európai kiigazítási időszak 60 százalékában, összesen 23 esetben a gazdaság átlagos növekedése meghaladta a 3 százalékot a hiánycsökkentés éveiben.
Az államtitkár ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az összefüggés kétirányú: nemcsak a költségvetési kiigazítás teremthet kedvezőbb gazdasági környezetet, hanem a növekedésből származó többletbevételek megtakarítása is hozzájárulhat az államháztartási egyensúly javításához.
Barabás szerint a beruházások megvalósítása úgy is megkezdődhet, hogy azok nem terhelik közvetlenül a nemzeti költségvetést, ehhez ugyanis európai uniós források is rendelkezésre állhatnak.
Az Európai Bizottság éves makrogazdasági adatbázisa szerint a költségvetési konszolidáció alatt 3 százalék feletti növekedést elérő országok három év alatt átlagosan 8,2 százalékponttal csökkentették GDP-arányos állami kiadásaikat, miközben bevételeik mindössze 0,5 százalékponttal mérséklődtek.
Az alacsonyabb növekedésű országoknál ezzel szemben átlagosan kisebb, mintegy 5 százalékpontos kiadáscsökkentés látható, miközben a bevételek GDP-arányos szintje nagyjából 2 százalékponttal emelkedett.
Az államtitkár hozzátette, hogy a jelentős gazdasági növekedéssel együtt járó egyensúlyjavulást jellemzően nem az adóbevételek növelése, hanem az állami kiadások erőteljesebb visszafogása kísérte.
Barabás Gyula kiemelte, hogy
a sikeres hiánycsökkentések elsősorban a kiadások visszafogására épülnek.
Barabás Gyula előadásában több olyan gazdasági mechanizmust is bemutatott, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a költségvetési hiány csökkentése ne járjon együtt gazdasági visszaeséssel.
Az államtitkár szerint ennek egyik kulcsa, hogy a konszolidáció az adóemelések helyett elsősorban a működési kiadások visszafogására épüljön.
A kiadásoldali megközelítés ugyanis nem terheli közvetlenül a háztartások jövedelmét és rendelkezésre álló keresletét, ezért kisebb az azonnali keresletcsökkentő hatása.
Barabás szerint a pazarló állami kiadások visszafogása növekedési áldozat nélkül is hozzájárulhat a költségvetési egyensúly javításához,
miközben elkerülhető a vállalatok és a háztartások terheinek növelése, valamint az adókörnyezet hirtelen megváltoztatása.
Az előadásban bemutatott adatok szerint az alacsony növekedéssel járó kiigazításoknál a hiánycsökkentés terheit túlzott mértékben adóemelésekre hárították. Ezekben az esetekben a GDP-arányos bevételek átlagosan 2,2 százalékponttal emelkedtek, miközben a kiadásokat körülbelül 5 százalékponttal csökkentették.
A megtakarítások jelentős részét ráadásul a beruházások visszafogásával érték el, ami később a gazdaság növekedési lehetőségeit is ronthatta. A 3 százalék feletti növekedéssel járó kiigazítások ezzel szemben kisebb mértékben támaszkodtak bevételi intézkedésekre, és nagyobb hangsúlyt helyeztek a működési kiadások mérséklésére.
Barabás Gyula szerint a költségvetési egyensúlyjavítás sikerét a kamatpályán is le lehet mérni. A hiteles és fenntartható hiánycsökkentés mérsékelheti az állam finanszírozási költségeit, így önmagát erősítő folyamattá válhat: az alacsonyabb kamatkiadások további megtakarítást jelentenek a költségvetésnek.
Az államtitkár által ismertetett adatok szerint a gyorsabb gazdasági növekedéssel párosuló konszolidációk többségében csökkentek a kötvényhozamok. A kiszámíthatatlan, alacsony növekedéssel járó kiigazítások esetében ugyanakkor előfordult, hogy a kamatok a hiány mérséklése ellenére emelkedtek.
Kármán András pénzügyminiszter a Közgazdász Vándorgyűlésen arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedésének egyik legsúlyosabb korlátjává vált, hogy a bérek emelkedésével nem tud lépést tartani a termelékenység.
A tárcavezető közlése szerint 2010 óta a vállalatok reálbérköltségei 40 százalékkal emelkedtek, miközben a termelékenység mindössze 19 százalékkal javult. A két mutató közötti egyre nagyobb különbség rontja a magyar cégek versenyképességét, és fékezi a gazdasági növekedést.
Napi