Mint megírtuk, Kárpáti Rebeka Balira költözik. A gyönyörű Balit egyre több híresség választja lakhelyéül, és egyre többen tekintenek rá befektetésként is. A közösségi média is tele van olyan hirdetésekkel, amik befektetésre buzdítanak. Utánajártunk, vajon miért ennyire vonzó a hely - persze azon kívűl, hogy gyönyörű - és hogyan lehet itt ingatlanhoz jutni.

Rögtön az elején érdemes tisztázni, külföldiként Balin (Indonéziában) nem vásárolhatunk közvetlen öröktulajdonjogot, így a kiköltözők és befektetők nem a klasszikus értelemben vett adásvétellel szerzik meg ingatlanaikat.

A helyszín pedig nem véletlenül került képbe, ingatlanpiaci magyarázata is van. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője lapunknak elmondta, elsőre vonzó lehet az itthoniaknál valamivel olcsóbban ingatlant szerezni. Ciprus és Spanyolország után szóba kerültek a messzebbi tájak is, főleg úgy, hogy egyre több spanyolországi tengerparti önkormányzat nehezítette meg a külföldiek ingatlanszerzését.

A szakember elmondta azt is, Bali esetében nem a hagyományos módon értesülnek megszerezhető ingatlanról az érintettek, itt mindenképpen van olyan közreműködő, aki segít (megfelelőt) találni.

A megszerzés nem elírás, hiszen nem lehet hagyományos formában tulajdont szerezni, mint ahogyan itthon házat vagy lakást vesz valaki. Ennek ellenére vonzóak. Míg Európában az ingatlanok átlagosan 4–6 százalékos megtérülést hoznak, a szigeten a villák bruttó 12–18 százalékos éves hozammal működnek, a legnépszerűbb régiókban pedig 70–80 százalékos kihasználtsággal.

Venni ugyan nem lehet, de különböző hosszú távú bérleti konstrukciók léteznek cégek és magánszemélyek számára.

Egyik ilyen a leasehold, vagyis a hosszú távú bérleti jog. Ez a legelterjedtebb megoldás. Általában 25–30 évre bérelhetjük ki a földet vagy villát egy összegben, ami a szerződésben előre rögzített feltételekkel meghosszabbítható (pl. újabb 25 évre). A bérleti időszak alatt az ingatlan átalakító, a fennmaradó időre szóló bérleti jog pedig eladható.

A használati jog külföldi magánszemélyek számára elérhető jogforma, ha rendelkeznek megfelelő tartózkodási vízummal (pl. KITAS/KITAP). Ez nem bérlet, hanem név szerint bejegyzett használati jog, ami általában 30 évre szól, és 80 évig hosszabbítható. Ezért is tűnhet úgy, hogy valaki öröklakást vett ott.

Ha valaki céget alapít Indonéziában (PT PMA), a cég nevére úgynevezett Hak Guna Bangunan (építési/építményi jog) szerezhető, amely üzleti célú kiadásra vagy fejlesztésre a legbiztonságosabb jogi forma. A befektetések szempontjából ez a lehetőség fontos: az építési költségek alacsonyabbak, mint Európában, a hozam pedig mint írtuk, magasabb. Ahogyan a cégek kezdeti költségei is.

Miért költöznek oda egyre többen?

Az elmúlt években több ismert magyar személyiség költözött ki, legutóbb a cikk elején említett Kárpáti Rebeka, rajta kívül pedig Horváth Éva, Edvin Marton és Marton Adrienn valamint On the Spot (Cseke Eszter és S. Takács András): (A dokumentumfilmes házaspár még a pandémia időszakában.)

Azt, hogy miért költöznek oda egyre többen, nem kell túlmagyarázni. Az egyik oka az éghajlat: egész évben meleg van, a természet szoros közelsége és a lassabb, stresszmentes élettempó sokkal kiegyensúlyozottabb mindennapokat biztosít. A szigeten kiváló nemzetközi (zöld/alternatív) iskolák működnek, ahol a gyerekek multinacionális környezetben, angolul tanulhatnak.

De nem kell ehhez ismert személynek, sztárnak lenni, igaz, számos celebritás és vállalkozó online végzi a munkáját vagy tartja a kapcsolatot az otthoni vállalkozásaival, amit a kedvező időeltolódás és a sziget jó internetes infrastruktúrája is támogat.