Egy tipikus öröklési csalás úgy indul, hogy egy állítólagos ügyvéd, közjegyző, banki ügyintéző vagy más hivatalos személy arról értesít, hogy egy távoli, esetleg külföldi rokon után jelentős összeget vagy nagy értékű hagyatékot örököltünk. A feltételezett örökség gyakran igen látványos, például egy aranybánya, ingatlan vagy üzletrész, hogy minél vonzóbb legyen.

Az örökséghez azonban nem jutunk hozzá azonnal, előbb nekünk kell fizetni. A pénzkérés jellemzően fokozatosan épül fel. Először kisebb összeget kérnek, például valamilyen adminisztrációs, ügyvédi vagy közjegyzői költséget, adót vagy vámot kell kifizetni azért, hogy hozzájussunk a ránk váró mesés vagyonhoz.

Ezt a mintát a csalók magukat egy ismerősünknek álcázva is előszeretettel alkalmazzák. Ezért ha valaki, akit ismer, azzal keresi meg és kér kölcsön, hogy hamarosan nagyobb örökséghez jut, és abból majd visszafizeti a pénzt, akkor érdemes ezt ugyanolyan gyanakvással fogadni, mintha egy ismeretlen kereste volna meg.

Az örökléses csalás igen kedvelt, rendszeresen visszatérő visszaélés, és nem csak arra irányulhat, hogy pénzt szedjenek ki a károsultakból – figyelmeztet dr. Kósa Anna, az Erste Compliance vezetője. A cél az is lehet, hogy személyes és banki adatokhoz, bizalmas dokumentumokhoz jussanak hozzá, és ehhez gyakran linket is küldenek.

A személyes és banki adatokat később más visszaélésekhez is felhasználhatják, ez tehát önmagában, pénzkérés nélkül is veszélyes. A megszerzett adatokkal további csalásokat hajthatnak végre, bankszámlákat nyithatnak vagy hiteleket vehetnek fel a károsult nevében.

A valódi gyászt is kihasználhatják

Az örökléses csalásnak van egy különösen cinikus változata is. Ilyenkor a csalók valódi haláleset után keresik meg a gyászoló hozzátartozókat, és hagyatéki ügyintézőnek, ügyvédnek, közjegyzőnek, esetleg követeléskezelőnek adják ki magukat. Kitalált tartozásra vagy egy nem létező, eddig ismeretlen külföldi bankszámlára hivatkozva kérnek pénzt vagy személyes és banki adatokat.

Ez a helyzet azért különösen veszélyes, mert a gyászoló család érzelmileg megterhelő, sérülékeny állapotban van, és minél előbb túl akar lenni az ügyintézésen. Ilyenkor könnyebben átcsúszik a kritikus gyanakváson egy hivatalosnak tűnő megkeresés, illetve kevésbé tűnik fel a többi intéznivaló között.

Kit vehetnek célba a csalók?

Bárki célponttá válhat, a csalók látszólag nem válogatnak a lehetséges áldozatok között, bárkivel próbálkozhatnak. Különösen veszélyben vannak azok, akiket korábban ismeretlen rokon örökségének hírével kerestek meg, vagy akiktől egy ismerősük örökségre hivatkozva kölcsönt kér. Itt kiemelten figyelni kell akkor is, ha a csalók még nem kértek sem pénzt, sem adatokat.

Árulkodó jelek, amelyekről felismerhető a csalás

Összeszedtünk azokat a legfontosabb figyelmeztető jeleket, amelyek együtt járhatnak az örökléses csalással. Ezek bármelyike legyen gyanús, nem szükséges, hogy mindegyik vagy egyszerre a legtöbb fennálljon – hívja fel a figyelmet Kósa Anna.

1. 1.

   Soha nem hallott még az állítólagos rokonról.

2. 2.

   A busás örökség egy távoli vagy egzotikus országban található, ahol vagy nem is élnek rokonai, vagy nem tudott a létezésükről.

3. 3.

   Feltűnően nagy összegű vagy értékű örökség várományosa lenne.

4. 4.

   Az örökség megszerzéséhez először Önnek kell pénzt utalnia, hivatali költségek vagy illetékek címén.

5. 5.

   Az első befizetés után további, váratlan költségek merülnek fel, és ezek összege egyre nagyobb.

6. 6.

   Sürgetik, hogy azonnal fizessen, különben elveszti az örökséget.

7. 7.

   Magánszemély bankszámlájára kérik az utalást, vagy egy ismerős nevében kérnek pénzt, de egy másik személy bankszámlájára kell utalni. A fizetést kriptovalutában is kérhetik.

8. 8.

   Arra kérik, hogy más családtagok vagy ismerősök előtt tartsa titokban a várható örökséget, vagy hazudjon vele kapcsolatban.

9. 9.

   Messengeren, Viberen, Telegramon vagy gyanús e-mail címekről keresik meg.

10. 10.

    Folyamatosan változó vagy vissza nem hívható telefonszámokról telefonálnak.

11. 11.

    Linket küldenek ahol személyes adatokat kell megadni vagy azt kérik, hogy távoli hozzáférést biztosító programot telepítsen a számítógépére, telefonjára.

Így védhetjük meg a pénzünket!

A legfontosabb szabály, hogy soha ne fizessen, ne adjon meg személyes adatokat és ne küldjön személyes dokumentumokat addig, amíg független forrásból meg nem győződött róla, hogy a hihetetlennek tűnő történet valódi.

Az ügyvéd, közjegyző, bank vagy más szervezet elérhetőségét mindig ellenőrizzük, és az általunk megtalált hivatalos elérhetőségeken keressük meg, soha ne a kapott üzenetben megadott telefonszámra vagy e-mail címre támaszkodjon.

A hivatalos személyeknek és hivataloknak mindig nyilvánosan és viszonylag egyszerűen fellelhető elérhetőségeik vannak, és ezek gyakran szerepelnek szakmai oldalakon is. A Viber, Messenger és Telegram nem hivatalos kommunikációs csatornák, hivatalos személyek első alkalommal nem ezeken keresztül veszik fel a kapcsolatot a leendő ügyfeleikkel.

Ha ismerős kér kölcsön az örökségére hivatkozva, akkor a korábbról ismert telefonszámon hívja vissza, és ne azon, amiről kereste vagy amit az üzenetben megadott. Ha üzenetet küldött, akkor egy korábban is használt csatornán írjon neki vissza.

Ne kattintson a megkeresésben kapott gyanús linkre, és ne küldjön személyazonosító dokumentumokat, banki adatokat ismeretlen személynek. Ne telepítsen távoli hozzáférést biztosító alkalmazást senki kérésére, aki telefonon vagy üzenetben keresi meg, hiszen ezzel gyakorlatilag átadja az irányítást a saját eszköze felett idegeneknek.

Különösen figyeljen, ha valódi hagyatéki ügyben jár el. Minden váratlan tartozást, külföldi számlát vagy fizetési kötelezettséget ellenőrizzen a hagyatéki eljárás hivatalos szereplőjénél, akivel esetleg már eddig is kapcsolatban állt, és ne annál, aki felhívja vagy ír.

Ne feledjük, hogy attól, hogy egy megkeresés hivatalosnak tűnik, valódinak látszó dokumentumokat tartalmaz vagy valódi halálesetre hivatkozik, még lehet csalás – emeli ki az Erste szakértője. Ha váratlanul nekünk kellene pénzt küldenünk vagy érzékeny adatokat kell megadnunk egy örökség megszerzéséhez, mindig álljunk meg egy pillanatra és gyanakodjunk. Egy igazi örökség sosem múlik azon, hogy mi fizetünk-e, és pláne nem veszik el, ha nem cselekszünk azonnal.

Mit tegyünk, ha már megtörtént a baj?

Ha már utalt vagy adatokat adott meg valaki, de utóbb elkezd gyanakodni vagy rájön, hogy átverték, akkor minden perc számít. A problémát azonnal jelezni kell a banknak akkor is, ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy valóban leemelték-e már a számláról a pénzt. Amennyiben lehetséges, a bank megpróbálja leállítani vagy visszavonni az utalást, esetleg felveszi a kapcsolatot a fogadó bankkal. Az Erste Bank például egy külön online biztonsági központot működtet, amelyet azonnal el lehet érni, be lehet jelenteni a csalást vagy annak a gyanúját, és gyorsan beszélhetünk egy ügyintézővel is, aki jól ismeri az ilyen eseteket és a szükséges teendőket.

Emellett érdemes rendőrségi feljelentést is tenni, és megőrizni minden üzenetet, e-mailt vagy egyéb nyomot, ami a megkereséssel kapcsolatos, mert ezek később bizonyítékként szolgálhatnak egy nyomozás során.

A cikk szerzője Simondán Eszter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője