A kvantumtechnológia három fő területe – a kvantumszámítástechnika, a kvantumkommunikáció és a kvantumérzékelés – jelentős fejlődés előtt áll. Kovács Dóra Borbála, az NMHH szakértője kiemelte, hogy a klasszikus titkosítási eljárások sebezhetősége miatt elengedhetetlen a posztkvantum-titkosítás és a kvantumkulcs-elosztás együttes alkalmazása. Az IBM Quantum Ambassador program szakértője, Peskó Zoltán szerint a jelenlegi kriptográfiai rendszerek kvantumbiztos megoldásokra való átállítása sürgető feladat, hiszen a „Q-Day” – az a nap, amikor az első olyan kvantumszámítógép képes lesz feltörni a jelenlegi titkosításokat – bármikor bekövetkezhet. A szakértők szerint a felkészülésre rendelkezésre álló időszakot, az úgynevezett Q-Periodot, hatékonyan kell kihasználni. Magyarországon már megkezdődött az országos kvantumkommunikációs hálózat kiépítése, amely a jövő biztonságos adatcseréjének alapját képezheti.

A hazai kutatások egyik kiemelt területe a kvantumszenzorika, amelynek ipari alkalmazásait a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumban vizsgálják. Dr. Gali Ádám, az MTA doktora bemutatta a Wigner Fizikai Kutatóközpont koordinálásában zajló fejlesztéseket, míg Demeter Gábor a QCIHungary projekt keretében kiépülő kvantumgerinchálózat tesztüzemi tapasztalatairól számolt be. A következő lépés a szomszédos országok hálózataival való összeköttetés megvalósítása, valamint egy kvantumkulcs-szétosztásra képes műholdas rendszer, az Eagle-1 földi vevőállomásának telepítése. A Magyar Telekom és más hazai szolgáltatók már tesztelik saját hálózataikon a kvantumkulcs-szétosztás technológiáját, amelynek tervezése komoly mérnöki kihívásokat jelent. Máthé Dániel, a Netvisor Zrt. szakértője szerint az ilyen hálózatok megvalósítása alapos előzetes tervezést igényel, amelyben az általuk fejlesztett hálózattervező szoftver nyújthat segítséget.

A kvantumtechnológia szabályozási kérdései szintén központi szerepet kaptak a konferencián. Dr. Maszlov Leon, az NMHH munkatársa rámutatott, hogy a kvantumkulcs-szétosztás az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozik, míg a posztkvantum-titkosítás szabályozása a kiberbiztonsági törvény keretein belül valósul meg. Az Európai Unió készülő European Quantum Act nevű jogszabálya átfogó iránymutatást nyújt majd ezen a területen. Szendrei Mónika, az NMHH munkatársa hangsúlyozta, hogy a digitális infrastruktúra ellenálló képességének növelése érdekében a redundanciára, a fizikai védelemre és a gyors helyreállításra kell összpontosítani. A védelmi szektorban is elindult a kvantumtechnológiai stratégiák kidolgozása, amelyről Andi Zoltán ezredes számolt be. Dr. Bartolits István, az NMHH munkatársa az EU 2030-as kvantumstratégiáját ismertette, kiemelve az űrtechnológia szerepét a kontinenseken átnyúló biztonságos kulcscserében. Cristopher A. Vasko az ESA ARTES programját méltatta, amely támogatja a kvantumkommunikációhoz kapcsolódó űrbéli innovációkat.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a kvantumtechnológia már nem csupán elméleti lehetőség, hanem egyre inkább piacképes valóság. A jövő biztonságos hírközlését a kvantumfizika törvényei, a magyar infrastruktúra fejlesztése és a megfelelő szabályozási környezet együttesen garantálhatják. Az NMHH célja, hogy a hazai kutatóhelyeket, ipari szereplőket és hatóságokat összekapcsolva támogassa Magyarország technológiai szuverenitását és az európai kvantumbiztonsági törekvéseket.