GazdaságSzerző: portfolio tegnap 3 percnyi olvasás
Magyarország jelenlegi növekedési modelljével már nem tudja folytatni a gazdasági felzárkózást: a beszállítói státusz, illetve a költség- és béroldali versenyelőny helyett a termelékenység és a saját, technológiára és humán erőforrásra alapozott hozzáadott érték növelésére kell átállni – értettek egyet a szakértők az egri Közgazdász-vándorgyűlés versenyképességi szekciójában.
A magyar gazdaság a világ legfejlettebb egynegyedébe és a közepes fejlettségű országok felső sávjába tartozik, de jelenlegi növekedési modelljével már nem tud előrelépni, lecsúszni viszont igen – mondta előadásában Virág Barnabás, az MNB-elnök főtanácsadója. A világgazdaság növekedése a 2010-es évek kb. 3,7%-áról évi mintegy 3%-ra lassult, a magyar gazdaság pedig a régió leglassabbjai közé tartozhat. A következő 15 évben Magyarországon várhatóan több mint félmillió fővel csökken a munkaképes korú népesség, miközben a térség
egyre kevésbé építhet költség- és béroldali versenyelőnyre, ezért a termelékenység növelése kerül előtérbe.
A mesterséges intelligencia a tőke és a munka optimális felhasználásával kínálhat lehetőséget; helyes alkalmazását alapkészséggé kell tenni és megfelelő képzettséggel társítani. Magyarországon a beruházások öt éve csökkennek, miközben a világban új beruházási ciklus indult, egyelőre nélkülünk; Virág szerint ezért gyors beruházási fordulatra, a gazdaság értékteremtő képességének növelésére és az együttműködésekre építő erőforrások kiaknázására is szükség van.
Csath Magdolna egyetemi tanár előadásában hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdasági és a vállalati versenyképesség külön kategória, amelyek akár ellentmondásba is kerülhetnek. Kiemelte: egyes intellektuális beruházások ma még költségként és GDP-csökkentő tényezőként jelennek meg, hosszú távon azonban a fejlettséget növelik. A svájci IMD idei tanulmánya alapján jelezte, hogy
a világ 10 legversenyképesebb országa között csak 4 EU-tagállam van,
a nyugati országok lecsúszóban vannak, Magyarország egy év alatt 3 helyet rontott, míg Lengyelország 11 helyet javított. Érdekességként említette, hogy Magyarországon a közepes méretű vállalatok termelékenysége sok esetben jobb, mint a nagyobbaké; fizikai infrastruktúrában jól állunk, a humán területen kevésbé.
Az innovációs és versenyképességi pozíció korrelál, ahogyan a startup- és scaleup-pozíció, valamint az innovációs index között is pozitív az összefüggés. Magyarországon az elmúlt években a legtöbb ágazatban csökkent a saját hozzáadott érték aránya, és nem jellemző a folyamatos innováció. A 25–34 évesek körében a felsőfokú végzettségűek arányában csak Olaszországot és Romániát előzzük meg, míg a 20–29 évesek között a természettudományos, műszaki és számítástechnikai felsőfokú végzettségek aránya Szlovákia után nálunk a legalacsonyabb. Mára a versenyképesség „puha” tényezői váltak a legfontosabb stratégiai tényezővé, amiben mi nem állunk jól.
A versenyképesség javításához állami és vállalati szinten is hosszú távú, kiszámítható, megvalósítható stratégia kell.
A Baksay Gergely pénzügyminisztériumi főosztályvezető által moderált panelben Farkas Gábor, a PwC cégtársa az Egyensúly Intézet kutatására hivatkozva kiemelte, hogy a válaszadó kkv-k 69%-a nem akar nagyvállalati beszállítóvá válni, ami szerinte részben magyarázza, hogy
egy átlagos kkv termelékenysége csak harmada egy átlagos nagyvállalaténak.
A támogatott hitelprogramok jól működnek szerinte Magyarországon, de önmagukban nem igazán járultak hozzá a versenyképesség és a termelékenység növeléséhez.
Virág Barnabás szerint a külföldi működőtőke beáramlása hasznos, de az erre alapozott felzárkózási stratégiával szakítani kell, mert nem vezet teljes felzárkózáshoz; Lengyelország és Csehország példája alapján ehhez vállalkozókészségre, strukturált gondolkodásra és közepes, illetve nagy méretű hazai cégekre van szükség. Csath Magdolna szerint a beszállítói státuszok nagy száma növeli a nemzetgazdaság függőségét és kiszolgáltatottságát.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images