A világkereskedelem a vámháborúk, a geopolitikai konfliktusok és a WTO szabályalapú rendszerének gyengülése ellenére is meglepően ellenállónak bizonyul, miközben az Európai Uniónak egyszerre kellene kezelnie az amerikai protekcionizmust, Kína ipari fölényét és saját belső megosztottságát – rajzolódott ki a 64. Közgazdász-vándorgyűlés globális kereskedelemmel foglalkozó szekciójának előadásaiból. A Becsey Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója által vezetett beszélgetésben Sass Magdolna, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, Andor László, az Európai Unió korábbi foglalkoztatási, szociális és társadalmi integrációért felelős biztosa, Balás Péter, az Európai Bizottság korábbi kereskedelmi főigazgató-helyettese és Müllner Zsolt, az AutoWallis Nyrt. vezérigazgatója eltérő nézőpontból, de egyaránt arra jutottak, hogy a korábbi, egységes szabályokra épülő globalizáció helyét egy töredezettebb, geopolitikai és regionális érdekek által meghatározott kereskedelmi rendszer veszi át.

A Tisza-kormány első két évének költségvetési politikája, az egyensúly és a növekedés összeegyeztethetősége, valamint az államadósság és az euró felé vezető út lesz a Közgazdász-vándorgyűlés egyik kiemelt gazdaságpolitikai panelbeszélgetésének témája, amin több államtitkát is részt vesz. Az eseményről élőben tudósítunk.

Nem a társasági adóból finanszírozott sporttámogatást (TAO) kellene megkurtítani, hanem sokkal célzottabban elkölteni – ez volt a fő üzenete a Közgazdász-vándorgyűlésén tartott sportgazdasági kerekasztal-beszélgetésnek. Az eseményen felszólaló Terták Elemér közgazdász szerint a 2010-es fordulat indokolt volt, a magyar kormányzat viszont mára viszont átesett a ló túloldalára: több stadiont építettünk, mint amennyit ki tudunk használni, a fenntartás terhe pedig jórészt az önkormányzatokra hárul. A TAO teljes eltörlése helyett a szakértők annak jobb szabályozását sürgették, arra figyelmeztetve, hogy megszűnése esetén a szponzori piac nem nyílna meg automatikusan.

Magyarország jelenlegi növekedési modelljével már nem tudja folytatni a gazdasági felzárkózást: a beszállítói státusz, illetve a költség- és béroldali versenyelőny helyett a termelékenység és a saját, technológiára és humán erőforrásra alapozott hozzáadott érték növelésére kell átállni – értettek egyet a szakértők az egri Közgazdász-vándorgyűlés versenyképességi szekciójában.

Magyarország külgazdasági stratégiáját alapjaiban kell újragondolni – erről vitáztak a Közgazdász-vándorgyűlés külföldi erőforrások témában tartott panelbeszélgetésének résztvevői. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint az ország rendkívül kedvezőtlen feltételekkel engedte be a kínai tőkét: mintegy 1000–1500 milliárd forintnyi állami támogatásért cserébe lényegében ingyen adta át az európai piacokhoz való hozzáférést, miközben az orosz energiafüggőségét is növelte. A panelbeszélgetés résztvevői ezután egyetértettek abban, hogy az olcsó munkaerőre és szubvenciókra épülő modell kifutott, a jövőben a tudásba, a tulajdonszerzésbe és az európai együttműködésbe kell fektetni. A siker fokmérőjeként a szakértők a termelékenység javulását, a magyar tulajdonú, európai méretű vállalatok számának növekedését és az euróbevezetést jelölték meg.

Az ESG-jelentéstételi kötelezettségek komplex rendszere kezdeti sokként érte a cégeket, mára azonban formálódik az egyensúly, miközben az egyedi mérlegelés is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Az MKT Közgazdász-vándorgyűlésének a pénteki panelbeszélgetésén szakértők vitatták meg a magyar vállalatok fenntarthatósági kihívásait és a beruházási fordulat feltételeit. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a beruházási aktivitás élénkítéséhez bizalomra, kiszámítható jövőképre és célzott, fenntartható hitelprogramokra van szükség, nem pusztán a hitelállomány növelésére. Magyarország alulhitelezett gazdaságként jellemezhető, ahol a kkv-k gyakran a túlélésre és a támogatásokra fókuszálnak a fejlesztések helyett. A beszélgetést Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, az MKT Fenntarthatósági Szakosztályának elnöke moderálta.

Az Európai Unió következő hétéves költségvetése alapjaiban alakíthatja át az uniós fejlesztéspolitikát: az Európai Bizottság javaslata a jelenlegi csaknem 400 operatív program helyett tagállamonként egyetlen nemzeti és regionális partnerségi terv köré szervezné a forrásokat. A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen felszólaló szakértők és volt EU-biztosok szerint a reform veszélyeztetheti a kohéziós politika évtizedek alatt kialakult rendszerét, a régiók szerepét és a tagállamok közötti fejlesztési együttműködést. Andor László és Balázs Péter volt EU-biztosok arra figyelmeztettek, hogy miközben az Uniónak a védelemtől a lakhatásig egyre több feladatot kell ellátnia, a közös költségvetés nem bővül arányosan, a versenyképességi alap pedig a kohéziós és szociális eszközök rovására erősödhet. Szaló Péter nyugalmazott államtitkár szerint Magyarországnak sürgősen újra kell építenie a megyei és térségi intézményi kapacitásokat, hogy felkészülhessen a következő fejlesztési ciklusra.

Zajlik a mérleg és a működés átvilágítása, illetve az újonnan érkező uniós forrásokból az új hitelprogramok kialakítása az MFB-nél - derült ki a Közgazdász-vándorgyűlés pénteki napján. Az MFB-nek juttatott 645 milliárd forintnyi új tőkéből 124 milliárd forintot a kkv-k versenyképességét támogató hitel- és garanciaprogramokra, 81 milliárd forintot kockázati- és növekedési tőkeprogramokra, 195 milliárd forintot megfizethető bérlakás- és kollégiumi férőhely-fejlesztésre, 245 milliárd forintot az Európai Beruházási Bankkal (EIB) közös programokra allokálnak, amit a piaci források esetenként ezek többszörösére növelhetnek.

A Portfolio Checklist tegnapi adásában többek között a fiatalok munkaerőpiaci helyzetével foglalkoztunk. A pályakezdők helyzete ugyanis annak ellenére nem egyszerű idehaza, hogy a korábbiakhoz képest jóval kevésbé népes korosztályokról van szó és számos szakmában továbbra is égető a munkaerőhiány. Vendégünk Baja Sándor, a Randstad Kft. Csehországért, Magyarországért és Romániáért felelős ügyvezető igazgatója volt, akivel végigvettük a legfrissebb fejleményeket. A témáról szó lesz a november 17-i HR (R)evolution 2026 konferencián is. (A megszólalás 14:16-nál indul.) Az adás első részében a hazai közgazdász szakma krémjét összehozó idei vándorgyűlés apropóján vettük górcső alá a magyar gazdaság legfontosabb mutatóit és a várható trendeket, ahol a költségvetés, a növekedési kilátások, a kamatkörnyezet és az euróbevezetés is terítékre került. A közgazdász vándorgyűlés helyszínéről Madár István, a Portfolio vezető elemzője jelentkezett. Hasonló témákkal jövünk az október 7-i Budapest Economic Forumon is, amelyre korlátozott számban még kaphatók jegyek.

Új lapot nyitna a kormány Brüsszellel a költségvetési vitában: Kármán András az októberben benyújtandó középtávú strukturális tervvel akadályozná meg, hogy szankciókat kapjon a nyakába az ország az elszállt hiány miatt. A tét nagy, hiszen a túlzottdeficit-eljárás szigorítása akár uniós forrásokat is veszélyeztethet. Eközben az is kiderült, hogy ugyan a Pénzügyminisztérium problémahorizontján szerepel az, hogy Budapest előreláthatólag nem fogja tudni a következő hónapban befizetni a 86 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást, a megoldásról azonban még nem döntöttek. Villáminterjú a miniszterrel.

A magyar gazdaságban egyelőre csak bizalmi javulás tapasztalható, valódi gazdasági fordulat még nem következett be – állapították meg neves közgazdászok a Közgazdász-vándorgyűlés elemzői panelbeszélgetésén. A szakértők szerint az elmúlt évek túlfűtött, fogyasztásvezérelt gazdaságpolitikája súlyos versenyképességi gondokat okozott, a mintegy 40 százalékos reálfelértékelődés pedig komoly kockázatot jelent az exportőröknek. A tartós kilábaláshoz a beruházások újraindítása, a vállalati termelékenység javítása és a költségvetési fegyelem helyreállítása szükséges, miközben az euróbevezetési pálya hitelességi horgonyként szolgálhatna. Az elemzők egyetértettek abban, hogy a hitelesség igazi próbája az őszi középtávú makropálya és a 2027-es költségvetés lesz, amelyben már konkrét bizonyítékokra van szükség az ígéretek helyett.

A mesterséges intelligencia már nem csupán technológiai lehetőség, hanem stratégiai kérdés a magyar és európai vállalatok számára – derült ki a 64. Közgazdász-vándorgyűlés panelbeszélgetéséből. A szakértők egyetértettek abban, hogy az MI jelentősen növelheti a termelékenységet, ám a sikeres alkalmazáshoz nem elég maga a technológia: szervezeti átalakulásra, mély szaktudásra és átgondolt üzleti modellre is szükség van. Éles vita bontakozott ki a külföldi technológiai szolgáltatóktól való függés kockázatairól, miután az európai adatközponti kapacitások mintegy 85 százaléka amerikai kézben van. A résztvevők szerint Magyarországnak és Európának nem a legnagyobb MI-modellek lemásolását kell célul kitűznie, hanem a speciális tudásra épülő alkalmazásokban és a stratégiai függőség csökkentésében kereshetik a kitörési pontot.

Már hallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása, amelynek első részében a hazai közgazdász szakma krémjét összehozó idei vándorgyűlés apropóján vettük górcső alá a magyar gazdaság legfontosabb mutatóit és a várható trendeket, ahol a költségvetés, a növekedési kilátások, a kamatkörnyezet és az euróbevezetés is terítékre került. A közgazdász vándorgyűlés helyszínéről Madár István, a Portfolio vezető elemzője jelentkezett. Hasonló témákkal jövünk az október 7-i Budapest Economic Forumon is, amelyre korlátozott számban még kaphatók jegyek. A műsor második részében a fiatalok munkaerőpiaci helyzetével foglalkoztunk. A pályakezdők helyzete ugyanis annak ellenére nem egyszerű idehaza, hogy a korábbiakhoz képest jóval kevésbé népes korosztályokról van szó és számos szakmában továbbra is égető a munkaerőhiány. Vendégünk Baja Sándor, a Randstad Kft. Csehországért, Magyarországért és Romániáért felelős ügyvezető igazgatója, akivel végigvettük a legfrissebb fejleményeket.

Az innováció ösztönzésében elengedhetetlen az állami támogatás, ám sem a kiemelt ágazatok kijelölése, sem a vállalatoknak juttatott támogatások önmagukban nem garantálják egy ország innovációs teljesítményének javulását – derült ki a 64. Közgadász-vándorgyűlés szakmai vitáján. A résztvevők szerint a magyar gazdaságban egyszerre okoz gondot az innováció erős budapesti koncentrációja, a kkv-k egy részének alacsony ambíciója, a bizalomhiány és a támogatási rendszer gyengeségei. Külföldi példák – Szingapúr célzott AI-programjától Észtország digitális államigazgatásáig – azt mutatják, hogy a hatékony állami beavatkozás konkrét vállalati problémák megoldására ösztönöz, nem pedig éveken át finanszíroz felesleges beszerzéseket. A beszélgetés fő tanulsága szerint nem a támogatások összege a döntő, hanem az, hogy azok valódi kockázatvállalásra, együttműködésre és teljesítményre ösztönözzék a vállalkozásokat.

Az euró tervezett bevezetése, a kamattámogatott hitelprogramok kifutása és a klímakockázatok erősödése új, eddig ismeretlen kihívásokat tartogat a bankok nyereségtermelése szempontjából is. A várhatóan kieső devizakonverziós bevételeket és a szűkülő kamatmarzsokat kíméletlen hatékonyságnöveléssel és határozott AI-adaptációval ellensúlyozhatják a hitelintézetek. Az idei Közgazdász-vándorgyűlés bankvezéri panelbeszélgetésében a bankok versenyképességéről, az árfolyamfedezeti eszközökről és a hitelintézetek állampapír-kitettségéről is sok szó esett. Hasonló témákkal foglalkozunk a Portfolio közelgő Future of Finance 2026 konferenciáján is, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

Éles szakmai vita bontakozott ki az euró magyarországi bevezetésének feltételeiről és a monetáris politika szigoráról a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen. Barabás Gyula pénzügyminisztériumi államtitkár az euróövezeten kívüli lét költségeit hangsúlyozta, számítása szerint a csatlakozás akár évi 2000 milliárd forintos megtakarítást hozhatna a kamatkiadások csökkenésén keresztül. Halmai Péter akadémikus túlzottan szigorúnak nevezte a jegybanki kondíciókat és példátlanul magas reálkamatról beszélt, míg Banai Péter Benő MNB-alelnök az inflációs várakozások letörésének fontosságával és a magyar gazdaság rendkívüli energiaérzékenységével védte az óvatos monetáris politikát. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a 2030-as eurócéldátum rendkívül ambiciózus, és a kormány októberre ígért középtávú gazdasági programja, valamint már a 2027-es költségvetés is döntő próbája lesz a csatlakozási törekvések hitelességének.

Varga Mihály szerint az elmúlt hónapok inflációs adatai összhangban vannak a Magyar Nemzeti Bank várakozásaival, a jegybank ugyanakkor továbbra sem dőlhet hátra. Az MNB elnöke a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen a Portfolio-nak adott rövid interjújában arról is beszélt, hogy az euró sikeres magyarországi bevezetésének nem önmagában egy meghatározott fejlettségi szint elérése a kulcsa, hanem az, hogy a gazdaság milyen állapotban és milyen felkészültséggel lép be a közös valuta rendszerébe. Varga szerint a pozitív reálkamatnak továbbra is fontos szerepe van az inflációs várakozások alakításában.

Kármán András pénzügyminiszter előadást tart a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen, amiről élőben tudósítunk.

Megkezdődik 64. Közgazdász-vándorgyűlés hivatalos programja, ahol a megnyitó után Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartja az első előadást. Az MNB elnöke a magyar euróbevezetés körülményeiről, lehetséges pályájáról és szükséges feltételeiről beszél. A konferenciáról és a jegybankelnök előadásáról a Portfolio a helyszínről tudósít.

Hosszú távon tervezhető gazdaságpolitikára, az uniós források hazahozatalára, valamint a termelékenységi és innovációs lemaradás csökkentésére van szükség a magyar gazdaság versenyképességének tartós javításához – hangsúlyozta Hegedűs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke a 64. Közgazdász-vándorgyűlés megnyitóján. A társaság korábbi ajánlásait eljuttatták a gazdaságpolitika vezetőinek, és Hegedűs üdvözölte, hogy az új kormány célkitűzései között több elem egybeesik ezekkel a javaslatokkal. Az elnök kiemelte az intézményi környezet szerepét is: olyan struktúrára van szükség, amely a piaci szereplők számára egyenlő feltételeket biztosít. A több mint húsz szekciós rendezvényen a gazdaságpolitika, a jegybank, az akadémiai és az üzleti világ képviselői, valamint határon túli magyar közgazdászok is részt vesznek.