GazdaságSzerző: index tegnap 6 percnyi olvasás
Van egy veszély, amivel kevesen számolnak.
A HPV nem csak a nőket sújtja. Öt magyar férfiból négy elkapja valamikor a vírust. A hetedikesek szülei pedig napokon belül eldöntik, kérik-e a gyereküknek az ingyenes védőoltást.
A felmérések szerint a magyar fiatalok többsége 15-16 évesen kezdi a szexuális életet, de bőven akadnak olyanok is, akik már 13,5 évesen túl vannak az első együttléten – világított rá lapunknak dr. Tisza Tímea, a budapesti Belvárosi Orvosi Centrum igazgató főorvosa.
A fiúk jellemzően korábban kezdik, a tinédzserek 40 százaléka pedig egyáltalán nem használ óvszert.
A főorvos szerint ebben egy elterjedt tévhitnek is szerepe van: sokan azt gondolják, hogy a nemi úton terjedő fertőzéseket könnyű meggyógyítani, és emiatt kevésbé félnek tőlük.
Külön kockázatot jelent az is, hogy megváltoztak a szexuális szokások. Az orális szex éppen azért lett népszerű a kamaszok között, mert így nem kell nem kívánt terhességtől tartani – óvszert viszont ehhez a felnőttek sem használnak soha.
A HPV okozta torokrák valószínűsége egyértelműen összefügg az élethosszi orális szexpartnerek számával
– fogalmazott a nemigyógyász szakorvos. Hogy a nemi úton terjedő fertőzések veszélye mennyire nem elméleti kérdés, azt a hazai adatok is mutatják: az Index korábban arról írt, hogy eldurvult a szifiliszhelyzet Magyarországon, a fertőzés pedig már gyerekek életébe is kerül.
A HPV, vagyis a humán papillomavírus a világon a leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés – ezt a betegségcsoportot emlegeti a szakirodalom az angol rövidítése után STI-ként (szexuális úton terjesztett betegségek).
A férfiak nagyjából 80 százaléka átesik rajta élete során, és ez itthon sincs másképp: öt magyar férfi közül négy elkapja valamikor.
Leggyakrabban a szexuálisan legaktívabb, 20–35 évesek fertőződnek meg, és náluk gyakori az is, hogy egyszerre több vírustípust hordoznak – akad, aki rövidebb-hosszabb ideig ötöt-hatot is.
A fertőzöttek többsége néhány hónap alatt magától megszabadul a vírustól, az immunrendszer jellemzően fél-egy év alatt legyűri.
Ez azonban csak látszatra jó hír, két okból is.
Akiben egy-egy típus tartósan megtapad, abban alakulnak ki idővel a HPV okozta betegségek. Az alacsony rákkockázatú típusok jóindulatú szemölcsöket okoznak, a magas rákkockázatúak viszont laphámrákot – ez a bőr és a nyálkahártyák felszíni sejtjeiből induló daganat.
A leggyakoribb HPV-eredetű panasz a nemi szervi és végbéltáji szemölcs, orvosi nevén a kondilóma, amely minden tizedik ember életében megjelenik valamikor. Az alacsony rákkockázatú típusok okozzák, főleg a 6-os és a 11-es – ezek ellen a kilenckomponensű oltóanyag is véd.
A kezelése gyakran fájdalmas és drága, ráadásul hajlamos kiújulni, annál jobb hír tehát, hogy oltással megelőzhető.
A magas rákkockázatú típusok közül legtöbbször a HPV 16-os okoz daganatot azonosítják. Férfiaknál ezek közül a torokrák a leggyakoribb, amely a nyelvgyöknél és a manduláknál jelentkezik, és a fej-nyaki daganatok közé tartozik.
Férfiaknál sokkal több ilyen, HPV okozta esetet találnak, mint nőknél – hogy miért, arra az orvostudomány egyelőre nem tudja a választ.
Azt viszont tudni, hogy világszerte egyre több a HPV okozta szájüregi rák, és egyre nagyobb az arányuk a fej-nyaki daganatokon belül. Ezeket korábban hosszú ideig a dohányzás és az alkohol számlájára írták.
Az Országos Onkológiai Intézet vizsgálata szerint viszont már a 2010-es évek elején a garati laphámrákok mintegy 40 százalékát a HPV okozta, és a főorvos szerint ez az arány azóta feltehetően tovább nőtt.
Kevesebb férfit érintenek a hímvessző és a végbél HPV-hez köthető daganatai, de Tisza Tímea szerint ezekkel is számolni kell: az anális laphámrák is egyre gyakoribb világszerte az elmúlt évtizedekben.
Ha valakinél már kialakult a betegség, azt kezelni kell: a szemölcsöket el kell távolítani, amire többféle megoldás létezik, és olyan kiegészítő kezeléseket is szoktak adni, amelyek segítik a szervezet védekezését a vírus ellen.
Ilyenkor a pácienst és a partnerét is érdemes beoltani, addig pedig óvszert használni.
A főorvos szerint fontos, hogy az érintettet más fertőzésekre is megvizsgálják, elsősorban HIV-tesztet és a szifiliszt kimutató vérvizsgálatot végezzenek.
Az iskolai oltási program 2014-ben indult, eleinte csak a lányoknak; a hetedikes fiúk 2020 óta kapják meg ingyen. Az NNGYK adatai szerint a 2025/2026-os tanévben a jogosult lányok 80,2, a fiúk 71,9 százaléka élt a lehetőséggel – ez európai összevetésben jó átoltottság, az igazi céltól viszont még messze van.
Az Egészségügyi Világszervezet 90-70-90 néven futó programja azt tűzte ki, hogy 2030-ra a lányok 90 százaléka essen át az oltáson 15 éves koráig.
A hetedikesek szüleinek szeptember 15-ig kell visszavinniük a nyilatkozatot az iskolába. Tisza Tímea szerint sok múlik azon, honnan tájékozódnak: érdemes az NNGYK vagy más, tudományos bizonyítékokra épülő szervezetek anyagait olvasni, és megkérdezni a védőnőt, a házi gyermekorvost, az anyáknak pedig a saját nőgyógyászukat.
Az oltásellenes összeesküvés-elméletekkel szerinte nem érdemes foglalkozni, mert „minden alapot nélkülöznek”.
A főorvos úgy látja, hogy a döntés jó alkalom lenne arra is, hogy a családban és az iskolában általában szóba kerüljenek a nemi úton terjedő fertőzések. Ez ugyanis valódi veszély, és a fiataloknak nemcsak a nem kívánt terhességre kell gondolniuk, amikor elkezdik a szexuális életüket.
„Évek óta tabuként kezelik a köznevelési intézményekben ezeket a témákat, ideje lenne a mostani fiatalok igényeire szabott felvilágosító programokat bevezetni” – véli.
Szerinte szakembereket kellene képezni, a médiában és a közösségi médiában pedig többet kellene beszélni a megelőzésről, akár olyan ismert emberek bevonásával, akikre a fiatalok hallgatnak.
(Borítókép: Humán papillomavírus (HPV) elleni oltást adnak be a nizzai Roland Garros középiskolában 7. és 8. évfolyamos diákoknak 2026. február 5-én. Fotó: Roland Macri / Hans Lucas)
Napi