Alig lélegezhetett fel Európa az energiaválság után, az iráni konfliktus és az orosz–ukrán háború újabb fordulata ismét megdobta a gáz, az áram és az üzemanyagok árát. Ellátási válság egyelőre nem fenyeget, de minél tovább tartanak a háborúk, annál súlyosabb árat fizethet értük az európai – és különösen a magyar – gazdaság.

Az év elején még küszöbön állt, majd meg is érkezett az európai „rezsicsökkentés”. Az energiaárak 2025 végére érdemben mérséklődtek: a gáz ára mintegy 40, az áramé 10, az olajé pedig közel 30 százalékkal esett tavaly. Reálértéken az energiaárak már megközelítették a 2021-es szinteket, ami jelentősen enyhítette az európai gazdaság terheit, és javította annak meggyengült versenyképességét.

Idén tavasszal azonban megtört a trend: az iráni háború kitörése és az orosz–ukrán háború szintlépése ismét felfelé hajtotta az energiaárakat. Az iráni konfliktus kezdetén a piac még gyors rendeződésre számított, mára azonban egyértelművé vált, hogy elhúzódó problémával kell számolnunk. A Hormuzi-szoros forgalmának tartós korlátozása következtében jelentős mennyiségű földgáz, kőolaj és olajtermék nem jut el a világpiacra.

A helyzetet tovább súlyosbította az orosz olajfinomítói kapacitások elleni ukrán dróntámadások sorozata – akár több ezer kilométerre is a határtól. Az orosz finomítói kapacitás jelentős részének kiesése miatt Moszkva az üzemanyagok exportját is korlátozta, ami különösen a dízelpiacon okoz komoly feszültséget. A dízel hordónkénti ára mintegy két és félszeresére emelkedett, ezzel történelmi magasságba került; a magyarországi kutakon jelenleg már 700 forint körüli literenkénti árakkal találkozhatunk.

A földgáz egyéves határidős ára a korábbi mintegy 25 euró/MWh-ról 55 euró/MWh környékére, míg az áram egyéves határidős ára hozzávetőleg 85 euró/MWh-ról 120 euró/MWh fölé emelkedett.

A spotpiaci áraknál még nagyobb volt a drágulás: a földgáz ára 80, az áramé 160 euró/MWh-ra ugrott. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ezek a szintek még mindig jelentősen elmaradnak a 2022-es energiaválság idején látott extrém áraktól. Ráadásul ezek csúcsértékek: az idei átlagárak a tavalyi évhez képest jóval mérsékeltebb emelkedést mutatnak.

Ellátási válság nincs, de a geopolitikai kockázat nő

Az energiaárak emelkedése tehát jelentős, jelenlegi szintjén azonban még kezelhető terhet jelent Európa és hazánk számára. Ebben az is szerepet játszik, hogy az elmúlt öt évben az eurózóna nominális GDP-je bő 30, míg Magyarországé közel 60 százalékkal bővült. Ráadásul ellátásbiztonsági problémák egyelőre nincsenek, energiahiány veszélye nem áll fenn. Európa földgázbeszerzése az elmúlt években jelentősen diverzifikálódott, elsősorban az Amerikából érkező cseppfolyósított földgáznak köszönhetően.

A nagyobb kérdés ezért nem az ellátás fizikai biztonsága, hanem az, hogy meddig tartanak a geopolitikai konfliktusok és háborúk. Minél tovább húzódnak, annál nagyobb az esélye annak, hogy az energiaárak még magasabbra emelkednek. Az olaj és az üzemanyagok esetében nagy segítséget jelentett a globális tartalékok felhasználása, ez azonban nem kimeríthetetlen forrás.

Magyarországnak is nagy teher

Hogy mindez mekkora terhet jelenthet Magyarország számára, azt a következő grafikonok mutatják. A jelenlegi spot-, illetve egyéves határidős árakkal számolva megbecsülhető, hogy éves szinten mekkora többletköltséget okozna a magasabb gáz-, áram- és olajár a korábbi árszintekhez képest.

Az ábrákon szereplő, GDP-arányos éves teher természetesen jelenleg még messze nem áll fenn, hiszen a számítások egy pillanatnyi, magas árszintből indulnak ki, de így is jelzésértékűek. Minél tovább tartanak azonban a válságok, annál inkább megközelíthetjük ezt a szintet.

Fontos megjegyezni, hogy az üzemanyagok olajhoz viszonyított felárát az ábrán szereplő adatok nem tartalmazzák. Legalább elmondhatjuk azonban, hogy az ebből származó többletprofit házon belül marad: a fogyasztóktól a MOL zsebébe kerül.

Az importfüggőség miatt sérülékenyek vagyunk

Magyarország helyzetét ráadásul különösen érzékennyé teszi a magas importfüggőség. A magasabb energiaárakból származó többletkiadás jelentős része nem Magyarországon jelenik meg magasabb vállalati bevételként vagy profitként, hanem külföldre kerül. Ez közvetlenül rontja az ország külkereskedelmi és fizetési mérlegét, illetve a gazdaság jövedelmi pozícióját.

Mit okoz tehát az energiaárak emelkedése a gazdaságban? Egyértelműen lassítja a gazdasági növekedést és növeli az inflációt.

Sok múlik azon, hogy a fogyasztók mennyire bizonyulnak ellenállónak, például mennyire fogják vissza az autóhasználatukat. Az is fontos, hogy a vállalatok mennyire tudják áthárítani a megnövekedett költségeket hazai és külföldi vevőikre. Mivel Magyarországon a rezsicsökkentés intézménye nem változott, a lakossági földgáz- és áramfogyasztás támogatása növeli a költségvetési hiányt. Az idei évre előirányzott, 800 milliárd forintos rezsikompenzációs alap mérete tovább növekedhet. Ez nem kis összeg: a GDP közel egy százalékáról beszélünk, a GDP növekedésére azonban nincs érdemi hatása.

Makrogazdasági szempontból azt is fontos megjegyezni, hogy a külkereskedelmi deficit növekedése hozzájárult a forint gyengüléséhez.

Ez tovább növelheti az inflációt, és szűkítheti a jegybank kamatcsökkentési lehetőségét. Igaz, az exportőrök némi levegőhöz jutnak. A 350 körüli euró-forint árfolyam mellett ugyanis jelentős versenyképesség- és profitromlástól tarthattak. Vészjósló inflációs pályáról azért egyelőre nem beszélhetünk, hiszen az áremelkedés nagyon alacsony inflációs szintről érte Magyarországot. Idénre az OTP 1,7, jövőre pedig 2,6 százalékos inflációt prognosztizált.

Végezetül elmondható, hogy Európa, de különösen Magyarország számára ez a második energiapiaci kínálati sokk sem jött jól: tovább halasztja, illetve nehezíti az európai, különösen a magyar gazdaság növekedési pályára állását.

---

A szerző, Szőcs Gábor a HOLD Orion Befektetési Alap portfóliókezelője. Közel 19 éve követi az energia- és részvénypiacokat. Az Orion Alap egyik stratégiai célja, hogy globális palettáról válogatott, alulértékelt energia-, közmű- és nyersanyagpiaci részvénybefektetésekkel növelje az alap hozamát.

A Tele Energiával sorozat többi részét itt böngészheted a HOLDBLOG-on.

[/panel]

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.