BulvárSzerző: blikk tegnap 5 percnyi olvasás
Magyarországon évente több milliárd forint értékű vagyon, túlnyomórészt ingatlanok kerülnek így az államhoz. A házastárs és egyes esetekben a szomszéd is örökölhet. A jog pedig lehetőséget ad arra, hogy örökös hiányában is mi döntsük el, ki részesüljön abból, amit egy élet alatt felépítettünk.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az összes haláleset körülbelül egy százalékánál indul olyan hagyatéki eljárás, amelyben nem található törvényes örökös, vagy valamennyi örökös visszautasítja a hagyatékot – írja a Közjegyzőtkeresek.hu információs portál.
A visszautasításnak akkor van értelme, ha a tartozás összege nagyobb, mint a megörökölt pozitív összeg.
– Az öröklés három generáción keresztül megy. Először elindulunk egyenes ágon lefele, tehát elindul a nagyapától, utána jön az apa, majd a fiú, végül az ő gyermekei, feltéve, hogy van neki. Ha mindenki visszautasítja, jönnek az oldalági rokonok, testvérek és azok gyermekei. Ha itt is mindenki visszautasítja, akkor az államra száll át az örökség, így a tartozás is – mondta lapunknak korábban dr. Benedek Csaba ügyvéd.
Ha pedig nincs leszármazott, a hagyaték a házastárs és az elhunyt szülei között oszlik meg. A házastárs csak akkor örökölhet egyedül, ha nincsenek leszármazók és szülők sem örökölhetnek, kivétel az ági vagyon, amely az ági örököst illeti.
Írtunk róla, szomszédjára hagyta minden vagyonát egy nő, aki 2019-ben halt meg rákos megbetegedésben. Az érintett szomszéd egy 58 négyzetméteres rózsadombi lakást, egy 13 négyzetméteres garázst, nagyjából 11 millió forintot és több százezer forintnyi kötvényt örökölt. Igen ám, de a nő rokonai megtámadták a végrendeletet. A szomszéd elmondta, hogy ő gondozta az asszonyt, akit a rokonai évek óta nem látogattak. A nő családja azonban azt állította, hogy a szomszéd elszigetelte a beteget a családjától, ráadásul és rendszeresen alkoholos italokat és erős nyugtatókat vásárolt neki. A bíróság első fokon a szomszédnak adott igazat, mondván semmi sem bizonyítja, hogy az idős asszony ne lett volna beszámítható, az orvosai sem erről számoltak be.
Az olyan elöregedő falvakban, ahol az elhunytnak nem született gyermeke, továbbá nincsen egyéb törvényes örököse sem, gyakoribb, hogy a belföldi települési önkormányzatra száll át az ingatlan, végső soron pedig az államra. Ha a hagyatékban több a tartozás, mint a vagyon, gyakori, hogy a számításba jövő örökösök visszautasítják az örökséget. Ha emiatt nem marad más örökös, a hagyaték végső soron az államra száll; az államot törvényes örökösként nem illeti meg az örökség visszautasításának joga.
A vagyon egy része vagy akár egésze olyan célt szolgálhat, amely az örökhagyó számára fontos volt életében is: gyermekek támogatását, betegellátást, karitatív munkát, tudományos kutatást vagy bármilyen más közhasznú ügyet. Végrendeletben ugyanis örökösként nemcsak egy családtag, távolabbi rokon vagy ismerős, hanem alapítvány, egyesület, egyházi vagy más jogi személy is megnevezhető.
Célszerű előzetesen egyeztetni a kiválasztott szervezettel, és egy másik, úgynevezett helyettes örököst is megnevezni arra az esetre, ha a szervezet az öröklés megnyílásakor már nem létezne, vagy az örökséget visszautasítaná.
Noha sokan azt gondolják, hogy csak nagyobb értékű ingatlanvagyont tudnak a szervezetek hasznosítani, ez nem így van, egy kisebb lakás, egy családi ház vagy néhány millió forint megtakarítás is komoly segítséget jelenthet.
A közjegyzők figyelmeztetnek, az örökösként kijelölt szervezetet egyértelműen azonosítható módon kell megnevezni. Ez különösen fontos egyházi szervezetek esetében. Arra is van lehetőség, hogy valaki egy állami intézményre – például egy országos múzeumra vagy egészségügyi intézményre – hagyja a vagyonát. Ilyenkor azonban jogilag az állam lesz az örökös, és általában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyakorolja az örökösi jogokat.
Ha valaki szervezetre hagyná az ingatlanvagyonát, az irat elkészítéséhez érdemes közjegyző vagy szakosodott ügyvéd segítségét kérnie.
Napi