GazdaságSzerző: vg tegnap 2 percnyi olvasás
Ha az elszabadult üzemanyagárak terén sem kapnak segítséget a gazdák, lényegében lehúzhatják a rolót.
A száz dollár fölé emelkedő olajár a betakarítás kellős közepén találta el a magyar gazdaságokat. Egy százhektáros, kukoricát is termesztő üzem költsége már a jelenlegi üzemanyagárak mellett is több mint 300 ezer forinttal nőhet, a gázolaj drágulásának tartóssá válása pedig ennek többszörösét is elviheti. A magyar mezőgazdaság számára az időzítés különösen kedvezőtlen. Egyszerre zajlik a kukorica és a napraforgó betakarítása, a termény beszállítása és szárítása, miközben megkezdődtek az őszi talajmunkák és a gabonafélék vetése is.

Magyar Péter miniszterelnök a hét elején jelentette be, hogy szerdán dönthet a kormányról, amely a dízelautósokat és a mezőgazdasági gazdálkodókat segítheti. A gázolaj országos kiskereskedelmi átlagára közben már 700 forint főlé melekedett literenként. Ez 29 forinttal haladta meg az augusztusi, 672 forintos havi átlagot, júliusban pedig még csak 613 forintot mért a KSH. Vagyis a betakarítás idején a gazdák két hónap alatt literenként csaknem 90 forintos drágulással szembesültek.
A gazdálkodók szempontjából ugyanakkor a legnagyobb veszély nem pusztán a százdolláros nyersolajár miatt dráguló dízel, hanem az, hogy ez a szárítás és a fuvarozás költségeit is megnöveli. Ráadásul mindez egy olyan évben történik, amikor az alacsony termés és a gyenge felvásárlási árak miatt sok gazdaságnak már eleve kevés terményen kellene kitermelnie a növekvő hektárköltséget.
Amennyiben egy nagyon leegyszerűsített számításhoz folyamodunk, úgy valamelyes érzékeltetni tudjuk a kiadások növekedését. Egy százhektáros szántóföldi gazdaságot alapul véve, a betakarítás gépi munkái átlagosan 20 liter, az őszi talajművelés és vetés pedig mintegy 35 liter gázolajat igényelhet hektáronként. Így a mintagazdaság 2750 liter üzemanyagot használ el ezekhez a munkákhoz. Az augusztusi átlaghoz képest mért 29 forintos literenkénti áremelkedés önmagában csaknem 80 ezer forintos többletet okoz.
Ehhez jön a szárítás. Ez nem közvetlenül a kőolaj, hanem elsősorban
alakulásától függ, ezért a százdolláros olaj hatását nem lehet automatikusan ugyanilyen arányban rávetíteni. Ha azonban a szárítás díja az energiaköltségek miatt tonnánként 700 forinttal emelkedik, 210 tonna kukoricánál már 147 ezer forinttal nő a számla. Amennyiben pedig a gazdaság tonnánként ötezer forintos alapfuvardíjjal számol, a 4,5 százalékpontos emelés 225 forint többletet jelent tonnánként. Háromszázötven tonna elszállításánál ez közel 79 ezer forint.
A jelenlegi számítás csak az augusztusi dízelátlag és a szeptember 9-i árkülönbségét veszi figyelembe. Amennyiben a száz dollár feletti világpiaci olajár tartósan beépülne az árakba, és a gázolaj további 50 forinttal drágulna, a mintagazdaság közvetlen üzemanyagköltsége újabb 137 500 forinttal nőne száz hektáronként. Ezer hektáron ez már 1,375 millió forintos újabb kiadást jelentene – még a szárítás és a fuvarozás következő áremelése előtt.
Az olaj- és üzemanyagpiac legsúlyosabb agrárgazdasági következményei csak a következő szezonokban jelenhetnek meg. A drága földgáz, a műtrágyahiány és a növekvő szállítási költségek a magyar gazdálkodók jövedelmét és az élelmiszerárakat egyaránt veszélyeztetik.