Tölgyessy Péter csütörtök este a Partizán műsorában arról beszélt, hogy a választások óta tömegdemokrácia vette kezdetét Magyarországon, vagyis már nem kívülállóként tekint a választópolgár a történésekre, hanem „beszáll a dologba” emberileg és érzelmileg is. Szerinte erre mutat rá az is, hogy amikor 1990-ben, az MDF győzelmének estéjén síri csend volt Budapest utcáin, addig a mostani választások estéjén hatalmas volt az ünneplés.

Úgy látja, hogy a személyes részvételre tekintettel a választók sokkal elnézőbbek a kormány hibáival szemben: miközben az Antall- és a Gyurcsány-kormány már lényegében a ciklus elején megbukott, addig most kitartanak a választók.

Tölgyessy kritikusan fogalmazott Magyar Péter kormányának első száz napjáról. Mint mondta, amíg Roosevelt elnök 100 nap alatt 77 új törvényt és 13 új állami intézményt hozott létre, addig a magyar kormány a hatalmi berendezkedés átvételével volt elfoglalva.

Azt is hangsúlyozta, hogy eközben viszont kevés érdemi lépés történt a gazdaságpolitika terén, és lényegében az Orbán-kormány vívmányai futnak tovább. A gazdasági örökség rendkívül ellentmondásos szerinte, mivel miközben a reálbéremelkedés kiugróan magas, 7,6 százalékos, és a pénzpiacok bizalmat szavaztak Magyarországnak a kormányváltás miatt, ami miatt a forint erősödött; de eközben nem nő a termelékenység, a beruházások szinte pedig több mint 20 százalékkal esett vissza 2022-höz képest. Utóbbi pedig több pénzt jelent, mint a most visszaszerzett uniós források.

A Szeretlek Magyarország című portál szemléje szerint Tölgyessy a műsorban leszögezte: drámai a költségvetés helyzete a 7,5 százalékos hiánnyal. Meglátása szerint az úgynevezett „fiskális alkoholizmus”, vagyis a túlköltekezés azonban a magyar politikai kultúra része, és a választók is azt várják az államtól, hogy tegyenek jóléti intézkedéseket, ennek kapcsán pedig hatalmasak a várakozások.

Tölgyessy szerint a vagyonvisszaszerzés lehet egy kitörési pont a kabinet számára, de ez „egy hatalmas illúzió″, mivel bár a kultúraváltást tekintve fontosak a korrupcióellenes fellépések, a visszaszerzett vagyon nem fogja megoldani a költségvetési problémák. Kiemelte, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint a jogerős ítéletek után is csak a kár 8-10 százaléka térül meg.

Arra is kitért, hogy szerinte ha Ligeti Miklóst választották volna meg az NVVH elnökének, akkor az egy lassabb, jogállamibb eljárást jelentett volna, ezzel szemben Unger Anna azt ígérte, amit a Tisza-kormány hallani akart. Úgy látja, az NVVH arra lesz hivatott, hogy „ítéletet mondjon az Orbán rendszerről,” azonban ezzel irtózatos illúziókat kelt a mostani kormány, aminek előbb-utóbb nagyon nagy lehet az ára.