A paksi fenékküszöb vízszintemelő funkciója már működik, a létesítmény jelenleg mintegy 50 centiméterrel emeli meg a Duna szintjét az atomerőműnél. A beruházás tereprendezéssel együtt novemberre készülhet el teljesen – derül ki a Válasz Online helyszíni riportjából.

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese szerint a beavatkozás nélkül a jelenlegi rendkívül alacsony dunai vízállás mellett a paksi atomerőmű már nem tudna működni. A szeptember 9-i állapot szerint a hidegvíz-csatorna bevezetésénél még 15–16 centiméteres tartalék maradt ahhoz a szinthez képest, amelynél az első turbinát le kellene állítani.

A fenékküszöb elsődleges, vízszintemelő feladata tehát gyakorlatilag már teljesül, a következő hetekben elsősorban a meder biztosításán, a hajózóút kialakításán és a kimosódás kezelésén dolgoznak. A végleges átadást novemberre tervezik.

Visszabontják a most látható „sarkantyút”

A jelenlegi építmény egyik leglátványosabb része, a paksi partról a folyóba benyúló úgynevezett sarkantyú nem marad meg a mostani formájában. Ezt azért építették meg, hogy a rendkívül alacsony vízállás idején szűkítsék az átfolyási keresztmetszetet és tovább emeljék a vízszintet.

A sarkantyút később az alacsonyabban fekvő fenékküszöb szintjéig visszabontják, hogy ne akadályozza a hajózást. Normálisabb dunai vízhozamnál maga a fenékküszöb sem fog kilátszani a vízből. Gacsályi szerint körülbelül 1100 köbméter/másodperc feletti vízhozamnál az építmény már nem lesz látható.

Nem omlott össze, de jelentősen kimélyült alatta a meder

Az elmúlt napokban olyan hírek is megjelentek, hogy a felgyorsult sodrás miatt a fenékküszöb „omlik”, illetve kimosódik. Az OVF műszaki főigazgató-helyettese ezt cáfolta.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy a beszűkített folyószakaszon a felgyorsult víz mintegy 150 méter hosszan erősen kimélyítette a medret. Egyes pontokon a fenék jelenleg akár 13 méteres mélységben van, szemben az építés előtti körülbelül 6 méterrel. A vízügy szerint nem maga az építmény omlott meg, hanem az alvízi meder alakult át.

A problémát további kő beépítésével kezelik: a kialakult mélyedést részben feltöltik, a mederfeneket pedig megerősítik. Emellett 200–250 méteres szakaszon akarják fokozatosabban levezetni a vízszintesést, hogy csökkentsék az áramlás romboló energiáját.

Utólag kell megszerezni a környezetvédelmi engedélyt

Új részlet az is, hogy a beruházás a rendkívüli helyzet miatt úgy indulhatott el, hogy a szokásos környezetvédelmi engedélyezési folyamat még nem zárult le.

A kormányrendelet alapján a környezetvédelmi működési engedélyt szeptember 30-ig kell kérelmezni, a vízjogi fennmaradási engedélyezési folyamatot pedig október 15-ig kell elindítani.

Gacsályi szerint elméletileg az is előfordulhat, hogy az építmény nem kapja meg valamelyik szükséges engedélyt, bár a vízügy nem ezzel számol. A létesítmény hatásait közben folyamatosan monitorozzák, és az átadás után is vizsgálják majd többek között a hordalékmozgást és a vízminőséget.

A hajózás miatt napi szinten egyeztetnek

A fenékküszöb a nemzetközi hajózás szempontjából is kérdéseket vetett fel. Gacsályi szerint a Duna Bizottsággal jelenleg napi szintű egyeztetés zajlik.

A vízügy álláspontja szerint azonban a hajózást jelenleg nem kizárólag a paksi beruházás korlátozza, hanem maga a rendkívüli kisvízi helyzet is: a 680–700 köbméter/másodperc körüli vízhozamnál több szabad folyású dunai szakaszon eleve nem biztosított a megfelelő merülési mélység. Jelentősebb javulást tartósan 1000 köbméter/másodperc feletti vízhozamtól várnak.

A riportból az is kiderül, hogy a mostani beavatkozásra korábban nem létezett kész műszaki terv: az OVF és a bevont szakemberek augusztus közepén néhány nap alatt készítették el azt a 411 oldalas dokumentációt, amely alapján végül megindult az építkezés.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Illyés Tibor