Minden olyan hírre, ami megerősíti a magyar elköteleződést az euró bevezetése felé, az az állampapír hozamok csökkenését hozza magával, tehát a befektetők ezt a sztorit keresik – állapította meg az ÁKK vezére.

Ha bevezetnénk az eurót, akkor egy sokkal stabilabb és nagyobb intézményi finanszírozói háttér állhatna a magyar államadósság mögött. Már az utóbbi időben is kirajzolódtak egyébként olyan trendek, hogy a magyar adósságot egyre kisebb arányban birtokolják rövidebb időtávokban gondolkodó hedge fundok.

Egységnyi magyar adósságnak a kamatterhe 2-2,5-szer magasabb, mint az eurózóna Magyarországhoz hasonló országainál – emelte ki Tardos. Ez az, amiért azt gondolják, hogy a jelenlegi 4 százalék körüli kamatteher a felére lemehet, ha belépünk az eurózónába.

A költségvetési hiány mindkét eleme, az elsődleges egyenleg és a kamatkiadások is romlanak a fejlett országokban, és ebben a jövőben sem várható változás – vette át a szót Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója.

A fiskális politika hitelessége építhet intézményi elköteleződésre, tehát például az uniós és magyar adósságszabályokra. Ezek azonban többször is változtak már, így felmerül a kérdés, hogy "elvétett jó szabályról, vagy betartott rossz szabályról" van szó. Szerinte inkább az utóbbi.

Az intézmények építése egy hosszabb távú dolog, és az sem biztos, hogy ezek hozzák a költségvetési hitelességet. Egy olyan terv, ami hiteles pályát rajzol föl, elég mozgásteret hagyva ahhoz, hogy egy kis vagy közepes sokk se mozdítsa el a konszolidáció pályáját jelenthet olyan hitelességi szignált, amit a piacok is komolyan vesznek – zárta előadását Horváth Gábor.

Érdemes úgy tervezni, hogy egy kis, vagy közepes sokk ne változtassa meg a konszolidáció pályáját – hangsúlyozta Horváth. A féloldalas konszolidáció lényege, hogy ha azonban lehetséges az eredeti tervnél jobban haladni, akkor érdemes is.

Fenntarthatóvá kell tenni a költségvetési pályát – hívta fel a figyelmet Horváth. A KT elnöke szerint sem kell, hogy együtt járjon a növekedés hiányával a költségvetési konszolidációnak, noha Magyarországon 1995 óta nem olyan jó példák voltak.

Bátornak kell lennie a konszolidációnak, érdemes nagyobb lépéssel kezdeni

– tette hozzá. "Akkor kell hiányt csökkenteni, amikor lehet." A következő évben az uniós források beáramlása ellensúlyozhatja a negatív hatást.

A fejlett világ országaiban békeidőben látunk magas államadósság-szinteket, az államadóssággal finanszírozott versenyképesség-növelésre azonban kevés jó példákat lehet látni.

Magyarországnak óvatosabbnak kell lennie

– emelte ki a KT elnöke, hiszen a nemzetközi válságok során mindig azt láthattuk, hogy Magyarországot elsőként találják meg a piacok.

Ha a fejlett országok adóssága emelkedik, akkor magukhoz kell csatornázniuk a finanszírozási forrásokat, és ezzel csak árban lehet versenyezni

– figyelmeztetett a veszélyekre.

A régióban a magyar államadósság szintje kimagaslónak tekinthető, ez a magyar gazdaság egyik legnagyobb tehertétele – mondta Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke.

A hiteles hiánycsökkentés a kamatok csökkentésével jár együtt, az inflációnak stabilnak kell maradnia a kiigazítás alatt – hangsúlyozta Barabás. Hiszen ha ez nem így lenne, akkor a kamatkiadások emelkedése miatt növekednének az állami kiadások.

Egyértelműen azok az országok voltak sikertelenebbek a kiigazításban, akik a beruházásokat vágták vissza és a bevételeket növelték – mondta az államtitkár az alábbi ábrára mutatva.

A vállalati támogatások esetében a kevesebb néha több

– vélekedett Barabás.

A működési költségek esetében a beszerzési kiadások lefaragására kell gondolni.

Erre 10 ezer milliárdot költ az állam, de sok esetben 20 százalékkal is lehetne csökkenteni a költségeket.

Barabás Gyula tartja a Portfolio szeptember 23-ai Future of Finance 2026 konferenciának a nyitóelőadását, érdemes regisztrálni.

A 39 általuk vizsgált nemzetközi példa alapján nem igaz a közkeletű vélekedés, hogy nem lehet egyszerre hiányt csökkenteni és növekedni; a 39-ből 23 esetben több mint 3 százalékkal nőtt a gazdaság a hiánycsökkentés teljes időtartama alatt. (Olyan példákat vizsgáltak, ahol néhány év alatt legalább 4,5 százalékponttal faragták le a deficitet.)

Nincsen sikeres, tartós hiánycsökkentés gazdasági növekedés nélkül – szögezte le Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár. Három fő elve van a sikeres kiigazításnak:

• akkor lehet sikeres a hiánycsökkentés, ha elsősorban a kiadások csökkentésére fókuszál
• ezen belül a működési kiadásokra, és nem a beruházásokra kell fókuszálni
• a kamatkiadások csökkentése sok országban nagymértékben hozzájárult a hiánycsökkentéshez.

Szerinte minden adott ahhoz, hogy egy olyan csökkentést hajtsanak végre, amivel nem fojtják meg a növekedést, sőt, ellenkezőleg, még növelhetik is. Erről azért vélekedik így, mivel egy nagyon pazarló államot örököltek.

További 300 milliárd lefaragását célozzák meg a pazarlás lefaragásával idén.

Emellett azt is kiemelte, hogy az uniós források beáramlása miatt lehetséges, hogy egyszerre nőjön a beruházás és csökkenjen a hiány.

A "Költségvetési politika a Tisza-kormány első két évében – fordulatok és kockázatok" című szekciót Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára, az MKT Államháztartási Szakosztályának elnöke vezeti.

A panelben Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár az egyensúly és a gazdasági növekedés egyidejű helyreállításának lehetőségeiről beszél majd. Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke az államadósság és a költségvetési hitelesség kérdéseit járja körül, míg Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója az adósságkezelés kihívásait és az euró bevezetéséhez vezető út szempontjait mutatja be.

A beszélgetés várhatóan arra is választ keres majd, hogy milyen költségvetési mozgástere van a kormánynak, hogyan lehet egyszerre mérsékelni a hiányt és támogatni a növekedést, illetve milyen feltételek mellett erősíthető meg a magyar gazdaság pénzügyi hitelessége.

A panelbeszélgetés legfontosabb megszólalásairól és bejelentéseiről élőben tudósítunk ebben a cikkben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images