A Pew Research Center friss becslése szerint napjainkban mintegy 5,5 millió muszlim él az Egyesült Államokban – ez több mint kétszer annyi, mint amikor a kutatóközpont 2007-ben először próbálta megbecsülni a közösség létszámát. Ezzel párhuzamosan politikai képviseletük is erősödött.

Míg 2001-ben egyetlen muszlim vallású képviselő sem ült a Kongresszusban – ma már öten ülnek a Képviselőházban: a szomáliai menekültcsaládból származó minnesotai Ilhan Omar, a palesztin szülők gyermekeként Detroitban felnőtt michigani Rashida Tlaib, az iszlámra tizenéves korában áttért indianai afroamerikai André Carson, a szintén afroamerikai kaliforniai Lateefah Simon, valamint a szeptember elején beiktatott, afgán származású kaliforniai Aisha Wahab.

Egyértelmű politikai áttörés - Mamdanitól El-Sayedig

Az egyik legszimbolikusabb áttörés New Yorkban történt. Zohran Mamdani ugandai születésű, indiai származású bevándorlóként 2025 novemberében lett a város első muszlim polgármestere: alig több mint 50 százalékos többséggel győzte le a korábbi kormányzó Andrew Cuomót. A győzelmet sokan Sadiq Khan 2016-os londoni polgármesteri sikeréhez hasonlítják:

Mamdani polgármestersége azért is különösen szimbolikus, mert éppen abban a városban történt, ahol a World Trade Center tornyai álltak. 2025-ben más amerikai városokban is választottak muszlim polgármestereket: a michigani Dearbornban – ami Detroit egyik külvárosa, a Ford székhelye – elsöprő fölénnyel választották újra a libanoni–amerikai Abdullah Hammoudot. 

Bár az eddig említett politikusok többsége a Demokrata Párt színeiben ért el sikereket, a jelenség átível a párthatárokon: 2022-ben a török–amerikai tévés személyiség Mehmet Oz lett az első muszlim jelölt, akit egy nagy párt – a Republikánus Párt – jelölt a szenátori posztra Pennsylvániában, azonban végül szoros versenyben alulmaradt a demokrata John Fettermannel szemben.

2026-ban az egyiptomi szülők gyermekeként felnőtt Abdul El-Sayed szoros, mindössze egy százalékpontos különbséggel nyerte meg Michigan állam demokrata szenátori előválasztását – annak ellenére, hogy vetélytársát, Haley Stevens képviselőt – többek közt Izrael-barát szervezetek – mintegy 65 millió dollárral támogatták, és Gretchen Whitmer kormányzó is mellette kampányolt. A novemberi választáson Mike Rogers lesz az ellenfele egy olyan államban, amelyet Trump nyert 2024-ben. Győzelme esetén El-Sayed lenne az első muszlim az Egyesült Államok Szenátusában.

Muszlim városok az Egyesült Államokban?

Az amerikai sajtóban gyakran hivatkoznak Abdullah Hammoud 2022-es első megválasztása óta Dearbornra „Amerika első muszlim vezetésű városaként”, ám ez a megnevezés félrevezető. Az első ténylegesen dokumentáltan muszlim többségű település nem Dearborn, hanem a szomszédos Hamtramck volt. A jelenleg 28 ezer lakosú detroiti külvárost egykor „kis Varsónak” nevezték, ahol 1970-ben még a lakók 90 százaléka lengyel származású volt.

Azonban 2013-ra a jemeni, bangladesi és bosnyák bevándorlás következtében a muszlimok kerültek többségbe. Nem sokkal később, 2015-ben megválasztották az ország első muszlim többségű önkormányzati képviselő-testületét, 2021-ben pedig Amer Ghalib jemeni bevándorló polgármesterré választásakor az első, kizárólag muszlim tagokból álló önkormányzatot.

Dearborn ezzel szemben elsősorban etnikai, nem feltétlenül vallási tekintetben vezet: a 2020-as népszámlálás során Dearborn lakosságának 54,4 százaléka vallotta magát közel-keleti vagy észak-afrikai származásúnak. Az Észak-Amerika „arab fővárosának” is nevezett település lett az ország első olyan városa, ahol ez az etnikai csoport többségbe került: mintegy 110 ezer fővel itt található az ország legnagyobb, egy helyre koncentrálódott arab–amerikai közössége.

Azonban mivel a városban már a XX. század elején is jelentős számú libanoni keresztény bevándorló élt, az arab származás nem egyértelműen felel meg a vallási hovatartozásnak. Mindemellett a muszlim közösség súlya jól látható: Dearbornban található a földrész legnagyobb mecsete, valamint 2023-ban az önkormányzat Amerikában elsőként hivatalos munkaszüneti nappá tette dolgozói számára a ramadán végét jelző Íd al-fitr ünnepet. 

Ellenreakciók – EPIC city és a 2026-os kampány

A politikai és demográfiai előretörés nem maradt visszhang nélkül: a muszlim identitás nyílt kampánytémává vált a 2026-os félidős választások előtt. J.D. Vance alelnök a michigani szenátori székért induló El-Sayedet kritizálta, és a terrorizmus támogatásával vádolta, míg Tommy Tuberville alabamai republikánus szenátor – aki az őszi választásokon az állam kormányzói székéért száll harcba – egyenesen „halálszektának” nevezte az iszlámot.

Egyúttal arra kérte Trump elnököt, hogy tiltsa be a Muszlim Testvériséget és a saría-törvénykezést. A támadások gyakran összefonódnak az Izrael–Gáza kérdéssel is: Mamdanit és El-Sayedet egyaránt Izrael-ellenességgel vádolják bírálóik, ami jelzi, hogy a Közel-Kelet-politika mind a mai napig az egyik legélesebb törésvonal az amerikai muszlim közösség megítélésében.

Az egyik legnagyobb port kavaró konfliktus Texasban alakult ki a Dallas mellé tervezett, kifejezetten muszlim lakóövezet, az EPIC City kapcsán. Az építkezés ellen a szövetségi Igazságügyi Minisztérium és több állami szerv is vizsgálatot indított 2025 tavaszán Greg Abbott kormányzó és John Cornyn szenátor bejelentése nyomán. Ezt a vizsgálatot az Igazságügyi Minisztérium 2025 nyarán vádemelés nélkül lezárta.

Azonban a Lakásügyi és Városfejlesztési Minisztérium 2026 februárjában szintén eljárást indított vallási alapú lakhatási diszkrimináció gyanúja miatt, valamint Ken Paxton texasi államügyész is egymást követő vizsgálatokkal próbálja megakadályozni a fejlesztést, amely azóta a „The Meadow” néven fut tovább.

Kaliforniában azonban éppen az ellenkező irányba mozdult el a politika: idén májusban az állam képviselőháza 64-1 arányban fogadta el az AB 2017-es törvényjavaslatot, amely az Íd al-Fitr mellett az Íd Al-Adhá -t is állami ünneppé tenné. Augusztus 30-án Kalifornia szenátusa is elfogadta a javaslatot, amely jelenleg Gavin Newsom kormányzó aláírására vár. 

A két eset jól illusztrálja a Pew Research által 2001. szeptember 11. huszonötödik évfordulóján készített felmérésből kiolvasható politikai polarizációt: 

A muszlim közösség tehát úgy gyarapodott, valamint vált egyre inkább láthatóvá és politikailag relevánsabbá az elmúlt huszonöt évben, hogy eközben a róla folytatott vita is minden korábbinál élesebb lett az Egyesült Államokban.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

(Borítókép:  Zohran Mamdani New Yorkban, 2026. november 4-én. Fotó:  Michael M. Santiago / Getty Images)