Az Indamedia ebben az évben is megrendezte Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciáját, az AI Summit a Városligetben zajlott le 2026. szeptember 7–8-án. A Néprajzi Múzeumban berendezett Cinematic Studio színpadán Gulyás Tibor tartott előadást AI-világtérkép: globális lendület, magyar valóság címmel.

Az előadó korábban a innovációért felelős helyettes államtitkárként dolgozott a kormányzatban, később a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos mellett is tevékenykedett stratégiai főtanácsadóként. Jelenleg a Gábor Dénes Egyetem kutatási igazgatója, emellett – mint elmondta – volt munkatársaival együtt egy olyan vállalat építésébe kezdett, amely a cégek AI-átállását segítené.

Egy éve még az volt a válasz, hogy nagyon messze vagyunk

Gulyás Tibor a McKinsey nemzetközi vezetési tanácsadó cég felmérésével indított, amely azt vizsgálta, hogyan viszonyul egymáshoz a mesterséges intelligencia technológiai fejlődése és a vállalatok tényleges bevezetési üteme.

Az elmondása szerint már a 2022-es adatokból is az látszott, hogy a technológia az egekben jár, a cégek pedig szép, de lassú fejlődést tudhatnak maguk mögött – az olló pedig egyre nyílik.

A kutatási igazgató szerint az azóta eltelt időszak számszerűsíthető és elképesztő fejlődést hozott, és a folyamat még nem ért véget: a napokban újabb modellek érkeznek, amelyek további meglepetéseket okozhatnak a munkában.

A saját megérzését is megosztotta a hallgatósággal. Elmondása szerint egy évvel ezelőtt azt a feladatot kapták, hogy készítsenek jelentést arról, mikorra várható az általános mesterséges intelligencia megjelenése. Ez az a rendszer, amely az emberi gondolkodás sokféleségét képes lenne lefedni. Akkor azt fogalmazták meg, hogy ettől nagyon távol vagyunk.

Egy év elteltével viszont már más a helyzet.

„Lehet, hogy tényleg megérkeztünk, és lehet, hogy ott vagyunk annál a bizonyos átfordulási pontnál?” – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy a választ ma nem tudja megadni, és merész kijelentéseket sem szeretne tenni a jövőről.

Tíz gigawatt kontra harminc megawatt

A kutatási igazgató az adatközpontok kapacitásán keresztül mutatta be, hol tart a világ, és hol tart ehhez képest Magyarország. Az általa idézett adatok szerint csak az európai piacon több mint tíz gigawattnyi ilyen kapacitás áll rendelkezésre, itthon viszont mindössze 32 megawattot használ a piac, amihez az állami jelenlét további 10–15 megawattot tesz hozzá. Az amerikai és kínai volumen pedig sokszorosa az európainak. Egy gigawatt ezer megawattnak felel meg, vagyis a különbség nagyságrendekben mérhető.

Hozzátette, hogy ezeket a számokat rendkívül nehéz megbecsülni, egykori kormányzati munkatársaival együtt maguk is próbálták feltérképezni a hazai teljesítménykapacitást, és ez a becslésük eredménye. A lényeg szerinte nem a tizedesjegy, hanem a szorzó: az, hogy mekkora a távolság az ország és a világ fejlődése között.

Hasonló képet mutat a tőke oldala is. Gulyás Tibor felidézte, hogy néhány éve egy befektető ismerőse azt mondta neki, ő már nem száll fel az AI-vonatra, mert a lufi közelébe értünk – azóta viszont a piaci kapitalizáció csak nőtt.

Itthon ugyanakkor egy évvel ezelőtt elindult egy 75 milliárd forintos tőkealap-kihelyezés, ez azonban nem valósult meg, a szerződéskötések nem történtek meg. Uniós forrásról van szó, amelynek a piacon kellene lennie, de nincs ott – fogalmazott, kétszer is hangsúlyozva, hogy ez nem kritika, hanem tény. Aki ma kifejezetten AI-célú tőkét keres Magyarországon, elmondása szerint nagyon nehezen talál.

A dolgozó már használja, a cég még nem

Innen jutott el az előadás fő téziséhez. A kutatási igazgató által bemutatott adatok árulkodóak:

Az Európai Unióban a vállalatok mintegy 20 százaléka mondja magáról, hogy használ mesterséges intelligenciát, Magyarországon viszont ez az arány csak 10 százalék

– más felmérésekben 7 százalék körüli. Az uniós átlag tehát legalább a duplája a hazai értéknek.

A munkavállalók oldalán viszont egészen más a kép. Gulyás Tibor szerint a munkaképes korú lakosság körében lényegesen magasabb a használat, a saját, néhány hónapja készült felméréseik pedig azt mutatták, hogy a dolgozók 60–70 százaléka már használ valamilyen AI-eszközt. Az előadásában szándékosan a legalacsonyabb elérhető statisztikát mutatta be, hogy ne lehessen túlzással vádolni.

A szakadék tehát nem az ország és a világ, hanem a dolgozó és a saját munkahelye között húzódik. Jellemző az egyéni, izolált használat: valaki elkezd egy modellt használni, promptokkal – vagyis szöveges utasításokkal – támogatja a munkáját, de a vállalat nem vizsgálja át, hogy a saját működésének egészében milyen alkalmazási területeken lehetne érdemben építeni a technológiára.

A cégméret tovább rontja a helyzetet. A becslése szerint Magyarországon nagyjából ezer nagyvállalat és mintegy húszezer közép- és kisvállalkozás mellett a 900 ezres kkv-körből körülbelül 800 ezret tesznek ki a néhány fős cégek – és minél kisebb a vállalat, annál nagyobb a lemaradás.

Nem az algoritmuson múlik, hanem az embereken áll az AI bevezetése

Az átállás akadályai között a megtérülés hiányát, az adatok minőségét és a szakértelem hiányát is említette, de szerinte mindez egy pontban ragadható meg: a vállalat nem találkozik azzal a tudással, amely a saját konkrét problémáját megoldaná.

A kritikus tényező tehát maga az implementáció, vagyis a technológia tényleges bevezetése a szervezetbe.

A kutatási igazgató a Boston Consulting Group nemzetközi stratégiai tanácsadó cég legalább egyéves kutatására hivatkozott, amely szerint az AI-átállás sikere 70 százalékban az embereken és a folyamatokon múlik, 20 százalékban az adatokon, és mindössze 10 százalékban magán a technológián és az algoritmusokon.

Nem véletlen szerinte, hogy a Microsoft néhány hónapja hatezer embert vett fel azért, hogy szakemberek és értékesítők segítsék a technológia adaptációját az ügyfeleknél.

A mesterséges intelligencia használata ugyanis nem az, hogy leveszünk valamit a polcról, hanem komoly szervezetfejlesztés – ehhez világos feladatra, megfelelő modellre, kialakított folyamatokra és felkészült munkaszervezetre van szükség.

Ezért is tartja kritikusnak, hogy a magyar vállalatok technológiai adaptációja hogyan alakul.

„Egészen egyszerűen el fog söpörni minket a valóság és a technológiának az új versenyhelyzete”

– fogalmazott. A kormányzati oldalról azt mondta, ambíció van, és volt már a 2020-as éveket megelőzően is. Úgy látja, hogy új lendületet Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos megjelenése hozott, aki a stratégia, a szabályozás és a finanszírozás eszközeivel egyszerre próbálta támogatni az ökoszisztéma építését.

Az új kormány felállása szerinte szintén azt mutatja, hogy a terület magas polcra került, hiszen külön minisztériumot hoztak létre rá, összerendezve az átálláshoz szükséges legkritikusabb területeket.

A tárca vezetője, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter néhány napja arról beszélt, hogy a kormányzat olyan digitális államot épít, amelyben a köztisztviselők értő módon használják a technológiát.

Az állam ugyanakkor Gulyás Tibor szerint csak stratégiát alkothat, szabályozhat, segítheti az adatvagyon hasznosítását, képzéseket és finanszírozási eszközöket biztosíthat –

a technológiai adaptáció kulcsszereplője maga a vállalat, annak készsége és hozzáállása.

A képzések területén elmondása szerint komoly eredmények születtek: emlékei szerint több mint 75 ezren töltötték ki a Gábor Dénes Egyetem alapozó AI-képzését, amely felnőttképzési mikrotanúsítványt, vagyis egy rövid, célzott tudást igazoló bizonyítványt is adott. Ez azonban csak alaptudás – a következő lépés a szervezetek gondolkodásmódjának megváltoztatása.

Végül arról beszélt, hogy ilyen tempójú technológiai fejlődés, ilyen tőkehiány és ekkora számításikapacitás-hiány mellett nincs más választás, mint globálisan gondolkodni. Ez a felismerés egyébként nem csak hazai szinten fogalmazódik meg: a magyar tudománypolitika irányítói a napokban arról beszéltek, hogy Európa jelenleg csupán követi az Egyesült Államokat és Kínát ezen a téren.