A lengyel jegybank monetáris tanácsának tagja, Ludwik Kotecki szerint még idén vagy 2027 elején kamatemelés jöhet, ha a novemberi inflációs előrejelzés tartósan 4 százalék feletti pénzromlást vetít előre. A jegybank hat hónapja változatlanul tartja a 3,75 százalékos irányadó kamatot, októberben sem várható módosítás. A lengyel infláció augusztusban 14 havi csúcsra, 3,4 százalékra gyorsult, amit az energiaárak emelkedése és a közel-keleti feszültségek is fűtöttek. Kotecki hangsúlyozta, hogy a kamatemelés csak feltételes forgatókönyv, és az infláció külső tényezők – például az olaj- és gázárak csökkenése – hatására akár magától is mérséklődhet.

Az amerikai 10 éves állampapír hozama 2023 óta nem látott szintre, 4,95 százalék közelébe emelkedett, és már karnyújtásnyira van a lélektani 5 százalékos küszöbtől. Az eladási hullám a globális kötvénypiacokra is átterjedt: Németországban, Ausztráliában és Japánban is többéves csúcsokra ugrottak a hozamok. A piac figyelmének középpontjában a pénteki amerikai inflációs adat áll, amely döntő lehet a Fed következő kamatdöntése szempontjából. A tartósan magas hozamok nemcsak az államadósság finanszírozását drágítják, hanem a jelzáloghitelektől a részvénypiacokig az egész gazdaságra nyomást gyakorolhatnak.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter elutasította az amerikai kötvénypiaccal kapcsolatos aggodalmakat, miután a hozamok többéves csúcsokra emelkedtek – a tízéves állampapír hozama 4,96%-ra ugrott, a harmincéves pedig 2007 óta nem látott szintek közelében mozog. Az eladási hullámot a vártnál kisebb államadósság-visszavásárlás és az olajárak megugrása váltotta ki. Bessent szerint a Treasury-piac "nagyon jó állapotban van", a hozamemelkedés részben Irán tevékenységével és az energiaárakkal függ össze. A pénzügyminiszter visszautasította azt a kritikát is, hogy piaci beavatkozásai ellentétesek lennének Kevin Warsh leendő Fed-elnök megközelítésével, és a hosszú lejáratú kötvények kockázati prémiumával kapcsolatos aggodalmakat "zajnak" nevezte.

A francia gazdaság aggasztó helyzetben van: az Insee 0,4 százalékra rontotta a 2026-os növekedési előrejelzését, miközben a költségvetési hiány meghaladja a GDP 5 százalékát. Emmanuel Moulin, a francia jegybank elnöke szerint sürgősen rendezni kell az államháztartást, mivel az emelkedő kamatok hatására az adósságszolgálat 2028-29-re megközelítheti a 100 milliárd eurót. A politikai és fiskális bizonytalanság a befektetői bizalmat is megingatta: a francia államkötvények hozamfelára az európai adósságválság óta nem látott szintre emelkedett. Moulin emellett határozottan elutasította Jean-Luc Mélenchon javaslatát a jegybankok által tartott francia államadósság eltörléséről, amelyet illegálisnak és veszélyesnek nevezett.

Argentínában tizennégy havi mélypontra lassult a havi infláció augusztusban, ami Javier Milei elnök gazdaságpolitikáját igazolja, a reálgazdasági mutatók ugyanakkor továbbra is gyengélkednek.

Az amerikai jelzáloghitel-kamatok harmadik hete emelkednek, és ismét megközelítették a 7 százalékos szintet: a 30 éves fix kamatozású hitelek átlagos kamata 6,76 százalékra nőtt, ami 2025 júniusa óta a legmagasabb érték. A magas finanszírozási költségek komolyan visszavetik az ingatlanpiaci forgalmat – augusztusban a használt lakások eladási üteme 3,98 millióra csökkent, több mint egy éve a legalacsonyabb szintre. A kamatemelkedés hátterében a hosszú lejáratú állampapírhozamok növekedése, a vámintézkedések okozta inflációs nyomás és az iráni konfliktus gazdasági hatásai állnak. A növekvő kínálat ugyanakkor javíthatja a vásárlók alkupozícióját a továbbra is drága amerikai lakáspiacon.

Pénteken dönt az orosz jegybank az irányadó kamatról. A legtöbb elemző szerint Elvira Nabijullina jegybankelnök ezúttal szünetet tarthat a lazítási ciklusban, mivel az üzemanyag-ellátási zavarok és a növekvő állami kiadások miatt egyre erősebbek az inflációs kockázatok.

A Bloomberg felmérése szerint mind az 52 megkérdezett szakértő szeptemberi kamatemelésre számít a Bank of Japantól, a válaszadók 93 százaléka pedig januárig újabb szigorítást vár. A várakozások drámaian megváltoztak: míg júliusban a közgazdászok többsége félévenkénti emelésekkel számolt, most már 46 százalékuk negyedévenkénti kamatemelést tart valószínűnek. Az inflációs kockázatokat a legfrissebb adatok is alátámasztják, a japán vállalati termékárak augusztusban 7,6 százalékkal emelkedtek éves alapon. A piaci várakozásokat Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter határozott nyilatkozatai is formálták, amelyek a japán kormányt a jegybanki normalizáció támogatására ösztönzik.