A régióban a magyar államadósság szintje kimagaslónak tekinthető, ez a magyar gazdaság egyik legnagyobb tehertétele – mondta Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke.

A hiteles hiánycsökkentés a kamatok csökkentésével jár együtt, az inflációnak stabilnak kell maradnia a kiigazítás alatt – hangsúlyozta Barabás. Hiszen ha ez nem így lenne, akkor a kamatkiadások emelkedése miatt növekednének az állami kiadások.

Egyértelműen azok az országok voltak sikertelenebbek a kiigazításban, akik a beruházásokat vágták vissza és a bevételeket növelték – mondta az államtitkár az alábbi ábrára mutatva.

A vállalati támogatások esetében a kevesebb néha több

– vélekedett Barabás.

A működési költségek esetében a beszerzési kiadások lefaragására kell gondolni.

Erre 10 ezer milliárdot költ az állam, de sok esetben 20 százalékkal is lehetne csökkenteni a költségeket.

A 39 általuk vizsgált nemzetközi példa alapján nem igaz a közkeletű vélekedés, hogy nem lehet egyszerre hiányt csökkenteni és növekedni; a 39-ből 23 esetben több mint 3 százalékkal nőtt a gazdaság a hiánycsökkentés teljes időtartama alatt. (Olyan példákat vizsgáltak, ahol néhány év alatt legalább 4,5 százalékponttal faragták le a deficitet.)

Nincsen sikeres, tartós hiánycsökkentés gazdasági növekedés nélkül – szögezte le Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár. Három fő elve van a sikeres kiigazításnak:

• akkor lehet sikeres a hiánycsökkentés, ha elsősorban a kiadások csökkentésére fókuszál
• ezen belül a működési kiadásokra, és nem a beruházásokra kell fókuszálni
• a kamatkiadások csökkentése sok országban nagymértékben hozzájárult a hiánycsökkentéshez.

Szerinte minden adott ahhoz, hogy egy olyan csökkentést hajtsanak végre, amivel nem fojtják meg a növekedést, sőt, ellenkezőleg, még növelhetik is. Erről azért vélekedik így, mivel egy nagyon pazarló államot örököltek.

További 300 milliárd lefaragását célozzák meg a pazarlás lefaragásával idén.

Emellett azt is kiemelte, hogy az uniós források beáramlása miatt lehetséges, hogy egyszerre nőjön a beruházás és csökkenjen a hiány.

A "Költségvetési politika a Tisza-kormány első két évében – fordulatok és kockázatok" című szekciót Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára, az MKT Államháztartási Szakosztályának elnöke vezeti.

A panelben Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár az egyensúly és a gazdasági növekedés egyidejű helyreállításának lehetőségeiről beszél majd. Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke az államadósság és a költségvetési hitelesség kérdéseit járja körül, míg Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója az adósságkezelés kihívásait és az euró bevezetéséhez vezető út szempontjait mutatja be.

A beszélgetés várhatóan arra is választ keres majd, hogy milyen költségvetési mozgástere van a kormánynak, hogyan lehet egyszerre mérsékelni a hiányt és támogatni a növekedést, illetve milyen feltételek mellett erősíthető meg a magyar gazdaság pénzügyi hitelessége.

A panelbeszélgetés legfontosabb megszólalásairól és bejelentéseiről élőben tudósítunk ebben a cikkben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images