GazdaságSzerző: vg tegnap 3 percnyi olvasás
A világsajtóban is kiemelt téma a tó sorsa.
Drámai szintre apadt a Velencei-tó, az agárdi vízmércénél már mindössze 10 centiméteres vízállást mértek. A múlt héten újabb szakmai egyeztetést tartottak, amelynek egyik legfontosabb témája a Dunából történő vízpótlás lehetősége volt – írta csütörtöki Facebook-bejegyzésében Eötvös Pál Árpád gárdonyi polgármester. Már azt is vizsgálják, Ercsi, Adony vagy Dunaújváros térségéből milyen nyomvonalon lehetne vizet juttatni a Velencei-tóba. Mindeközben a nemzetközi sajtó is komoly figyelmet szentel a magyarországi aszálynak és a tó kiszáradásának.
A polgármester posztja szerint az is napirendre került, hogy Ercsi, Adony vagy Dunaújváros térségéből milyen nyomvonalon lehetne eljuttatni a vizet a Velencei-tóhoz. A következő hetekben műholdas vizsgálatok és költségbecslések készülhetnek. A FEOL beszámolója szerint szeptember 9-én az agárdi vízmércénél mindössze 10 centimétert mértek. Összehasonlításképpen: a 2022-es rendkívüli aszály idején felállított korábbi negatív rekord 53 centiméter volt. A szakmai fórum legfontosabb kérdése az volt, hogyan lehetne a Duna vizét eljuttatni a Velencei-tóhoz. A Dunán kívül más vízforrások bevonását is mérlegelik. A szakemberek megvizsgálnák a Gárdony térségében található,
A fórumon ugyanakkor hangsúlyozták, bármilyen beavatkozásról csak
A következő hetekben konkrét számítások következnek. Adatokat gyűjtenek a térség vízfogyasztásáról és csatornázottságáról, vizsgálják a tisztított szennyvíz arányát, valamint a Velencei-tó napi párolgási veszteségét. Steier József, a SUNWO Zrt. vezérigazgatója vállalta, hogy műholdas adatok alapján megvizsgáltatja az Ercsi-Adony-Dunaújváros térség felszíni adottságait. A különböző műszaki megoldásokhoz előzetes beruházási költségbecslések is készülhetnek.
A tanácskozáson szóba került a tó kotrása és a nádasok állapota is. Steier József arra hívta fel a figyelmet, hogy
az iszapkotrás önmagában nem feltétlenül jelent megoldást. A beavatkozással ugyanis megsérülhet a tó vízzáró iszaprétege, ami akár fokozhatja is a víz elszivárgását.
A nádasok rothadását és annak ökológiai következményeit ezért ugyancsak a vízpótlással összefüggésben kell kezelni. A munka szeptember végén egy újabb, szélesebb körű egyeztetéssel folytatódhat. A tervek szerint arra már Bögi Viktória térségi országgyűlési képviselőt és államtitkárt, a Magyar Országos Horgász Szövetséget, az agrárkamarát, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarát, valamint a vízügyi szervezetek képviselőit is meghívnák. Felmerült a DRV, a Nemzeti Vízművek és a Fejérvíz bevonása, valamint Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester meghívása is.
A tó megmentéséről folyó hazai vita közben a Velencei-tó állapota nemzetközi üggyé vált. A Reuters június 10-én külön riportot szentelt Magyarország harmadik legnagyobb természetes tavának. Akkor még 56 centiméteres vízállást mértek Agárdnál, mindössze három centiméterrel a 2022-es történelmi mélypont felett. A hírügynökség szakértőkre hivatkozva már akkor arra figyelmeztetett, hogy jelentős csapadék nélkül a vízszint nyár végére akár 30 centiméterig süllyedhet. A Reuters a turizmusra gyakorolt hatásokat is bemutatta, már júniusban volt olyan vitorlásiskola, amely a Velencei-tóról a Balatonra kezdte áthelyezni működését. Azt írták, nemcsak a klímaváltozás, hanem a vizes élőhelyek korábbi lecsapolására épülő vízgazdálkodás is hozzájárult a tó sérülékenységéhez.
Augusztus 5-én a Deutsche Welle már arról számolt be, hogy az agárdi vízállás 29 centiméterre esett. A német közszolgálati médium helyszíni riportja kiszáradó tómederről, pusztuló élővilágról, bezárt strandokról és visszaeső idegenforgalomról számolt be. A riport összekapcsolta a tó kiszáradását a magyarországi aszállyal és a Duna rendkívül alacsony vízállásával, amely a Paksi Atomerőmű hűtését és így az ország energiaellátását is veszélyeztette.
Augusztus 21-én az Associated Press (AP)amerikai hírügynökség „Magyarország generációkon át elvezette a vizeit, most az aszály megmutatja ennek árát”– címmel közölt nagyszabású riportot. Az AP a Velencei-tavat már egy átfogó magyarországi vízválság egyik tüneteként mutatta be. A riportban megjelent a Garancsi-tó kiszáradása is.
Az amerikai hírügynökség szerint Magyarország több mint 40 ezer kilométer hosszú belvízelvezető és csatornahálózata évtizedeken keresztül arra szolgált, hogy a vizet minél gyorsabban eltávolítsák a mezőgazdasági területekről és a vizes élőhelyekről. Idéztek egy 2023-as tanulmányt, amely szerint Magyarország történelmi vizes élőhelyeinek több mint 80 százaléka eltűnt. Az AP anyaga hatalmas nemzetközi nyilvánosságot kapott. A riportot változatlan vagy csaknem változatlan formában közölte a Washington Post és a brit Independent is.
Az Euronews júniusban foglalkozott a Velencei-tóval, majd augusztus 21-én videóriportban mutatta be, hogy Magyarország tavai és folyói rekordközeli vagy rekordalacsony vízállást értek el. Ekkor körülbelül 20 centiméteres vízszintről számoltak be, miközben a riport a csaknem eltűnt Garancsi-tavat és a rendkívül alacsony Dunát is bemutatta. De tudósítottak a fejér megyei Rétimajorban bekövetkezett tömeges halpusztulásról számolt be. A mintegy 800 hektáros halastórendszerben a tulajdonos becslése szerint 300-350 tonna hal pusztult el, a kár jelentős, 400-500 millió forintra becsülte. A téma szeptemberben sem tűnt el a nemzetközi sajtóból. Szeptember 9-én az amerikai People magazin is beszámolt a Rétimajorban elpusztult több mint 300 tonna halról.
Napi