Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter elutasította az amerikai kötvénypiaccal kapcsolatos aggodalmakat, miután a csütörtöki, vártnál kisebb államadósság-visszavásárlás hatására a hozamok többéves csúcsokra emelkedtek.

Bessent Steve Bannonnak adott interjújában azt mondta, hogy a Treasury-piac „nagyon jó állapotban van”. Kiemelte a közelmúlt két erős állampapír-aukcióját, valamint az amerikai piacok más országokhoz viszonyított jobb teljesítményét. Hozzátette, hogy az utóbbi időben a kötvényhozamok szokatlanul szorosan mozognak együtt az energiaárakkal.

„Ha néhány Bloomberg Terminal-bro (itt tőzsdei kereskedőkre gondolt) nem elégedett azzal, amit csinálok, hát ez van”

– mondta Bessent, miután a kétéves amerikai hozam 2024 óta, a tízéves pedig 2023 óta nem látott szintre emelkedett.

Az eladási hullám az olajárak megugrásával és azzal párhuzamosan következett be, hogy a Treasury a vártnál kevesebb kötvényt vásárolt vissza. A minisztérium legfeljebb 6 milliárd dollárnyi vásárlást jelzett, végül azonban csak 5,19 milliárd dollárnyi hosszabb lejáratú állampapírt vett vissza. A program 2024-es újraindítása óta ez mindössze a harmadik alkalom volt az 53 műveletből, amikor a Treasury nem használta ki a teljes keretet.

Bessent szerint ennek egyszerű oka volt: „csak akkor vásárolunk vissza kötvényt, ha olcsó”. Ezúttal a befektetők láthatóan inkább megtartották hosszú lejáratú papírjaikat. Normál esetben mintegy 20 milliárd dollárnyi ajánlat érkezik, most azonban csak körülbelül 10 milliárd.

Irán szerepe

Bessent az elmúlt hetekben szokatlanul aktív piaci lépéseket tett a hozamok mérséklése érdekében, többek között kibővítette a kötvény-visszavásárlási programot, és rendhagyó módon beavatkozott a japán jen piacán is.

A pénzügyminiszter szerint ezekre részben Irán tevékenysége miatt volt szükség. Úgy fogalmazott, hogy Teherán az amerikai gazdaságot a kötvényhozamokon vagy az olajárakon keresztül próbálhatja nyomás alá helyezni. Hangsúlyozta, hogy intézkedései nem a választások előtti politikai beavatkozást szolgálják.

Bessent pontosította korábbi kijelentését is, amely szerint a piacokon „én vagyok a ház”. Azt mondta, ezzel nem arra utalt, hogy mindig igaza van, vagy hogy a befektetők ne merjenek ellene fogadni. Inkább azt akarta jelezni, hogy a kormányzat több információval rendelkezik, és igyekszik megfelelő keretet adni a piacnak, hogy elkerülje a pánikot.

Vita Warsh megközelítésével

Bessent visszautasította azt a kritikát is, hogy treasury-piaci beavatkozásai ellentétesek lennének Kevin Warsh Fed-elnök elképzelésével,

amely szerint a piacoknak a jegybanki iránymutatástól függetlenül kellene kialakítaniuk az árakat.

Szerinte mesterséges az a narratíva, amely őt és Warshot egymással szemben állítja. Bessent azt is állította, hogy a befektetők valójában nem követelnek külön kockázati prémiumot a hosszabb lejáratú amerikai államadósságért, az ezzel kapcsolatos aggodalmakat pedig „zajnak” nevezte.

A piaci adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az Irán elleni amerikai háború kezdete óta érdemben emelkedtek a hozamok. A tízéves amerikai állampapír hozama február 28., az első amerikai iráni csapás előtt még 4% alatt volt, csütörtök estére azonban 4,96%-ra emelkedett. A harmincéves hozam pedig a 2007 óta látott legmagasabb szintek közelében mozog.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images