GazdaságSzerző: portfolio tegnap 3 percnyi olvasás
Az ESG-jelentéstételi kötelezettségek komplex rendszere kezdeti sokként érte a cégeket, mára azonban formálódik az egyensúly, miközben az egyedi mérlegelés is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Az MKT Közgazdász-vándorgyűlésének a pénteki panelbeszélgetésén szakértők vitatták meg a magyar vállalatok fenntarthatósági kihívásait és a beruházási fordulat feltételeit. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a beruházási aktivitás élénkítéséhez bizalomra, kiszámítható jövőképre és célzott, fenntartható hitelprogramokra van szükség, nem pusztán a hitelállomány növelésére. Magyarország alulhitelezett gazdaságként jellemezhető, ahol a kkv-k gyakran a túlélésre és a támogatásokra fókuszálnak a fejlesztések helyett. A beszélgetést Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, az MKT Fenntarthatósági Szakosztályának elnöke moderálta.
Az ESG a fenntarthatóság módszertani megközelítése. Kezdetben, a kétezres években a corporate governance botrányok jelentették a fő hajtóerejét, később azonban egyre inkább előtérbe kerültek társadalmi és környezeti vonatkozásai. Az ESG komplex jelentéstételi kötelezettségi rendszerként jelenik meg az érintett vállalatoknál. Ez eleinte sokként érte ez a cégeket, mára azonban kialakulni látszik egyfajta egyensúly – mondta Szalay Rita, az RSM Hungary ESG-üzletágvezetője.
A nyilvános adatok alapján nagyon nehéz megállapítani, hogy egy cég hol tart a fenntarthatósági célok teljesítésében. Az energiafelhasználás szempontjából is rendkívül eltérő lehet a vállalatok helyzete: egy csibefarmon például nem lehet egyik napról a másikra 30 százalékra csökkenteni az energiafelhasználást Paks leállása miatt. Az ilyen esetekben egyedi mérlegelésre van szükség – mondta Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai és operatív igazgatója.
Bozsik Balázs, az MVM ESG-teljesítmény koordinációjáért felelős területi vezetője elmondta: az MVM-nek holdingszinten kell kezelnie a fenntarthatósági kockázatokat, hiszen nem egy „közepes méretű cipőgyárról van szó”. A végeredmény gyakran nemzetgazdasági szintű döntéseken múlik, például Paks kérdésén, de ide tartoznak az olyan, méretgazdaságossági szempontok által meghatározott ügyek is, mint egy nagy kötvénykibocsátás.
Az MFB gyakran olyan kockázatokat is vállal – többek között ESG-területen –, amelyeket a kereskedelmi bankok nem. Tevékenységében kiemelt szerepe van az adatalapú működésnek és a portfóliószemléletnek – hangsúlyozta Gerendás János, az MFB elnök-vezérigazgatója. A bankvezér előadás is tartott a vándorgyűlésen, erről itt számoltunk be:
Egy év kiesése a beruházások szempontjából még nem tragédia. Ha azonban hosszú évek maradnak ki, a gépparkok elöregedése egyre nagyobb kockázatot jelent, és a beruházási döntések feltorlódásához vezethet. A beruházási aktivitás növekedéséhez bizalomra és kiszámítható jövőképre van szükség. Az alacsony hatékonyságot jól mutatja az egy alkalmazottra jutó árbevétel alacsony szintje Magyarországon – mondta Csorbai Hajnalka. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kkv-k esetében gyakran eltűnnek a cégszerű és a magánszemélyként való működés határai, ilyenkor észnél kell lenni annak megítélésénél, mi a forgóeszköz típusú támogatott hitelek haszna.
Nem a hitelállomány növelése a cél, hanem az, hogy a források minél jobban hasznosuljanak a gazdaságban. Emellett nem elég csupán hitelt nyújtani a vállalatoknak: közös gondolkodásra, komplex tanácsadásra és KPI-ok kidolgozására is szükség lehet – mondta Gerendás János. Mint mondta, a hitelprogramok megléte fontos, de ezeknek fenntarthatónak és kellően célzottnak kell lenniük, a költségvetési hatásokat és a multiplikátor hatásokat figyelembe véve.
Minél kisebb egy cég, annál inkább a túlélésben gondolkodik, és nagyon erős az a jelenség, hogy elsősorban támogatásokban gondolkodnak a vállalatok – mondta Szalay Rita.
Óriási öröm az RRF-források érkezése, ugyanakkor a felhasználásuk az MVM tagvállalati számára hatalmas feladat – derült ki Bozsik Balázs szavaiból, aki arról is beszélt, hogy nem elég klímamodellekkel foglalkozni, hanem katasztrófaforgatókönyvekre is készülni kell, amiben még rosszul állnak a cégek.
Alulhitelezett gazdaságról beszélhetünk Magyarországon, holott inkább hitel- mint tőkefókuszú a magyar vállalati szféra – hívta fel egy ellentmondásra a figyelmet Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, az MKT Fenntarthatósági Szakosztályának elnöke. A Széchenyi Kártya Programban jelenleg mintegy 80 ezer kkv vesz részt 130 ezer szerződéssel, az állomány 40%-a beruházásokhoz, 60%-a likviditásjavítási célokat szolgál – derült ki a szavaiból.
Szóba került az AI és az energetika kérdése is a beszélgetésben. A digitális transzformáció és a fenntarthatósági transzformáció fontos kérdés, az EU mint régió definiálja, hová telepíthetők adatközpontok, azt azonban még nem sikerült eldönteni, szélenergiából lehet-e AI-adatközpontokat működtetni – említette Bozsik Balázs. Az MVM 75%-ban felelős a magyar energiatermelésként, ennek 96%-a karbonsemleges volt tavaly, Paksnak köszönhetően.
Címlapkép forrása: Portfolio
Napi