GazdaságSzerző: vg 2 napja 3 percnyi olvasás
Donald Trump már többször figyelmeztette Iránt.
Újabb aggodalmakat keltett Irán nukleáris programja, miután a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) építési és egyéb mozgásra utaló jeleket észlelt a Pickaxe Mountain, magyarul Csákány-hegy néven ismert, erősen védett létesítménynél. A helyszínről régóta feltételezik, hogy nukleáris célú tevékenységeknek adhat otthont - íjr a Bloomberg.

Korábban a Világgazdaság is írt róla, hogy a perzsa állam konzekvensen ragaszkodott ahhoz, hogy nukleáris programja kizárólag polgári célokat szolgál a nemzetközi közösség számos tagja szkeptikusan állt a kérdéshez. Fordulópontot az jelentett, amikor Irán felfüggesztette az együttműködést az Atomenergia Ügynökséggel, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) nukleáris ellenőrei pedig elhagyták az országot.
Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója a Bloombergnek nyilatkozva elmondta, hogy a szervezet továbbra sem jutott be az alagútkomplexumba, ugyanakkor a műholdas és egyéb távérzékelési adatok alapján új aktivitás figyelhető meg a Teherántól délre fekvő létesítmény környezetében. „Vannak arra utaló jelek, hogy mozgás zajlik az építési terület körül, de nincs konkrét információnk arról, milyen tevékenység folyik odabent” – fogalmazott a főigazgató.
A nyilatkozat különösen érzékeny időszakban érkezett. A NAÜ kormányzótanácsa ugyanis az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalta Irán ügyét arra hivatkozva, hogy Teherán nem teljesíti maradéktalanul az atomprogramjával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit. A
z ügynökség ellenőrei 2025 júniusa óta nem tudták hitelesen megállapítani a közel fegyverminőségű uránkészletek állapotát és pontos helyét.
Az ügyet tovább élezi, hogy Donald Trump amerikai elnök az elmúlt napokban többször is figyelmeztette Iránt a Csákány-hegy körül tapasztalható fejlemények miatt. Egy republikánus rendezvényen kijelentette, hogy Washington figyelemmel kíséri a helyszínt, és kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Teherán a nukleáris fegyverkezés irányába mozdulna el.
A Zagrosz-hegységben található létesítmény jelentőségét növeli, hogy Irán korábban azt jelezte, hogy a kulcsfontosságú nukleáris infrastruktúra egy részét föld alatti alagutakba és hegyi komplexumokba kívánja telepíteni, védelmet keresve az esetleges katonai támadásokkal szemben. Grossi szerint a stratégia lényege éppen az volt, hogy a program „átjárhatatlan és támadásokkal szemben védett” helyszínekre kerüljön.
Izrael és az Egyesült Államok továbbra is azt követeli Irántól, hogy állítsa le urándúsítási tevékenységét és számolja fel centrifugaprogramját. A centrifugák kulcsszerepet játszanak az urán dúsításában, amely békés célú atomenergia-termeléshez, de megfelelő tisztaság esetén nukleáris fegyverek előállításához is felhasználható.
Teherán eközben visszautasítja a vádakat, és azzal vádolja a nyugati országokat, hogy politikai nyomásgyakorlásra használják az atomügynökséget. Az iráni diplomácia szerint a korábbi NAÜ döntéseket követő izraeli és amerikai katonai akciók azt bizonyítják, hogy a nukleáris ellenőrzések kérdése egyre inkább a geopolitikai konfliktusok része lett.
A szerdán késő este Irán ellen elfogadott elítélési határozat új katonai csapások lehetőségét nyithatja meg az iráni nukleáris létesítmények ellen. Trump többször is kijelentette, hogy meg kell akadályozni, hogy Teherán nukleáris fegyvereket építsen. Irán diplomáciai üzenetben figyelmeztette a nyugati országokat, hogy használják az atomenergia ügynökséget háborús fegyverként. Teherán követe kiemelte a 2025 júniusi esetet, amikor Izrael támadásokat indított Irán ellen egy nappal azután, hogy a szervezet megállapította, hogy az Iszlám Köztársaság nem teljesíti nukleáris kötelezettségeit.
Grossi kifejezte aggodalmát, mert egyre több a világban a fegyeres konfliktus. Az IAEA vezetője szerint a nukleáris fegyverkezés erősödése rendkívül veszélyes folyamat lenne, mert jelentősen növelné a nukleáris fegyver alkalmazásának kockázatát „Mindenképpen lenne nukleáris fegyverhasználat, 100 százalékban garantálható," mondta Grossi.
Rohanunk a válságba, dőlnek a gátak, már 107 dollár az olaj
A közel-keleti harcok kiéleződése miatt a Brent hordónkénti ára 107 dollár közelébe emelkedett. Az olaj drágulását az Irán támogatta jemeni húszik előrenyomulása és az ellátási zavaroktól való félelem hajtja.