Gerendás János, az MFB új vezérigazgatója előadásában elmondta: az MFB-nek egyszerre kell foglalkoznia egy kihívást jelentő örökséggel, másrészt felépítenie a bank új működését. Mint mondta, az MFB legfontosabb feladata a piaci hiányosságok megtalálása és orvoslása a kereskedelmi bankokkal együttműködésben, legyen szó zöld finanszírozásról, egy új technológia bevezetéséről vagy új piacok felkutatásáról.

Július 31-én 4313 milliárd forintra rúgott az MFB mérlegfőösszege, ezen belül 41% a nem kamatozó eszközök (főleg magántőkealapok) aránya,

miközben a források 81%-a kamatozó instrumentum. Az MFB jelenlegi hitelportfóliója magas koncentrációt mutat, fontos feladat ennek csökkentése és a mérleg kockázatainak a feltárása a lehető legkisebb veszteség mellett.  A bank törekszik arra, hogy az utóbbi években elburjánzott magántőkealapok iránti kitettségét csökkentse anélkül, hogy a prudensen működő piaci szereplőknek sérelmet okozna.

Az MFB programalapú működésben gondolkozik, vagyis a jól működő bank- és piaci struktúrákat szeretné használni, ami új termékstruktúrát és partnerségeket igényel. Két mérföldkőn vannak túl az első hónapok után, ennek része

• a 2030-ig tartó villamosenergia-hálózat fejlesztési támogatási program kiírása a megérkező RRF-forrásokból 500 milliárd forint összegben, ami augusztusban megtörtént, segítségével 4702 MW létrehozott új, megújuló integrációs rendszerkapacitás jön létre, és 469 ezer okosmérő óra kerül üzembe,
• az MFB-nél végrehajtott 645 milliárd forintos tőkeemelés, amelynek jelentős részét kkv-fejlesztésre fogják fordítani. Az MFB felmérése alapján az alacsony kkv-beruházási aktivitás (a cégek mindössze 28%-a tervezett 2025 végén beruházást) mögött keresleti problémák is vannak. A 2026-ban beruházást tervező cégek négyötöde hatékonyságjavító beruházást tervez.

Az MFB-nél jelenleg is elérhetők a 2021-2027-es programozási időszakhoz tartozó, az MFB Plusz Pontokon elérhető, jellemzően GINOP hitelprogramok, ám ezek igénybevétele indokolatlanul alacsony, pedig kedvezőbb feltételekkel érhetőek el sok esetben, mint a Széchenyi Kártya termékei. Zajlik ezek átvilágítása és átalakítása, egy hónap múlva meglehetnek már az eredményei.

Emellett folyamatban van az újonnan érkező RRF-forrásokból elérhető új programok kialakítása is.

Az MFB-nek juttatott 645 milliárd forintnyi új tőkéből

• 124 milliárd forintot a kkv-k versenyképességét támogató hitel- és garanciaprogramokra (a kereskedelmi bankokkal együttműködésben)
• 81 milliárd forintot kockázati- és növekedési tőkére legalább kétszeres multiplikátorral, a piacon működő befektetési alapkezelők bevonásával,
• 195 milliárd forintot megfizethető bérlakás- és kollégiumi férőhely-fejlesztésre,
• 245 milliárd forintot az Európai Beruházási Bankkal (EIB) közös programokra

allokálnak, amit a piaci források esetenként ezek többszörösére növelhetnek.

Címlapkép forrása: Portfolio