Közös szakmai minimum kialakítását kezdeményezi a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság a magyar színházi és előadó-művészeti életben. A szervezet szerint az emberi méltóság védelmének, a hatalommal való visszaélés elutasításának és az ilyen esetek tisztességes kivizsgálásának politikai és világnézeti hovatartozástól függetlenül alapvető követelménynek kellene lennie. A társaság az öngyilkosság-megelőzés világnapjához kapcsolódva, valamint a budaörsi tragédia első évfordulója után tett közzé felhívását.

Ebben arra szólítja fel a szakmai szervezeteket, színházakat, intézményeket és alkotóközösségeket, hogy csatlakozzanak egy közös szakmai párbeszédhez.

A Magyar Teátrumi Társaság szerint a színházi munka alapja a bizalom. A próbák során a színészek, rendezők és a társulat tagjai sokszor fizikailag és érzelmileg is közel kerülnek egymáshoz, miközben jelentős hierarchikus különbségek is vannak közöttük. A szervezet szerint éppen ezért különösen súlyos, amikor valaki visszaél a másik kiszolgáltatott helyzetével.

A közlemény felidézi, hogy az elmúlt években több ismert magyar színházi és filmes szereplő beszélt nyilvánosan hatalommal való visszaélésről, megalázásról, lelki vagy fizikai bántalmazásról, illetve a szakma felelősségéről. A társaság szerint a megszólalások sokféle élethelyzetet és világnézetet képviselnek, de egy dolog közös bennük: az abúzus nem lehet politikai vagy ideológiai kérdés.

Az emberi méltóság nem lehet politikai kérdés

– írták. A társaság szerint ugyanazt a mércét kell alkalmazni akkor is, ha egy ügy politikailag kényelmes, és akkor is, ha kellemetlen az adott közösség számára. Úgy fogalmaznak, hogy a megalázás, a félelem és a kiszolgáltatottság mindenkit ugyanúgy sebez, ezért az ilyen ügyeket nem lehet annak alapján megítélni, hogy ki az érintett vagy melyik intézményhez tartozik.

A szervezet azt is hangsúlyozta, hogy két alapelvet egyszerre kell érvényesíteni: az áldozatok és a bejelentők védelmét, valamint az ártatlanság vélelmét és a tisztességes vizsgálathoz való jogot. A nyilvánosságban megfogalmazott vád ugyanis önmagában nem jelenthet bűnösséget, ugyanakkor a panaszokat sem lehet egyszerűen félretenni vagy eltussolni.

Eső után köpönyeg?

A Magyar Teátrumi Társaság szerint a színházi világ szükségszerűen hierarchikus. Más a szerepe egy rendezőnek, egy társulati tagnak, egy igazgatónak vagy egy pályakezdő színésznek. Ez azonban a szervezet szerint nem jelentheti azt, hogy a szakmai tekintély korlátlan hatalmat ad. A művészi szabadság és a próbatermi módszerek sem jelenthetnek felmentést az emberi méltóság tisztelete alól – áll a felhívásban. A szakmai rang, a tehetség vagy akár egy jelentős életmű sem írhatja felül azokat a határokat, amelyeket másokkal szemben nem szabad átlépni.

A szervezet ezért olyan, az egész magyar előadó-művészeti területre alkalmazható szakmai ajánlás és eljárásrend kidolgozását kezdeményezi, amely meghatározná többek között azt is, hogy: 

• hová fordulhat az, akinek a határait átlépték;
• hogyan lehet egy bejelentést tisztességesen kivizsgálni;
• milyen jogok illetik meg a bejelentőt és az ügy többi érintettjét;
• és milyen következménye lehet annak, ha egy vizsgálat során valóban megállapítják a felelősséget.

A Magyar Teátrumi Társaság szerint olyan rendszert kell kialakítani, amely nem egy-egy botrány után változik, és nem attól függ, hogy éppen ki az érintett.

A kezdeményezés egyik hangsúlyos eleme, hogy a csatlakozáshoz nem szükséges politikai vagy kulturális kérdésekben közös álláspontot kialakítani. A társaság szerint a magyar színházi élet természetes része a sokszínűség, ezért nem várják el, hogy a szakmai szervezetek ugyanazt gondolják a kultúrpolitikáról vagy a közéletről. Az emberi méltóság védelme azonban szerintük olyan alapelv, amelyben nem lehet politikai törésvonal.

Közös szakmai alap

A felhívás szerint a szakma akkor válhat hiteltelenné az abúzus elleni fellépésben, ha csak azokban az esetekben érzékeny a problémára, amikor az egy politikailag vagy személyesen kényelmes. A társaság szerint a színházi világ történetében számos olyan alkotói módszer és viselkedés létezett, amelyet korábban természetesnek vagy a szakma velejárójának tekintettek. A szemlélet azonban változik, és a szervezet szerint ez nem a színház gyengülését jelenti, hanem azt, hogy

A kezdeményezés végső célja ezért az, hogy egy pályakezdő művésznek ne kelljen a hallgatás és a karrier között választania, egy társulati tagnak pedig legyen világos útja arra, hogy segítséget kérjen, ha úgy érzi, átlépték a határait.

A Magyar Teátrumi Társaság a szakmai szervezeteket, intézményeket, alkotókat és az abúzus ellen korábban felszólalókat is közös gondolkodásra hívja. A céljuk nem egy újabb kulturális vagy politikai vita, hanem egy olyan szakmai alap megteremtése, amely minden színházban ugyanazt jelenti: a művészet szabadságát és az abban dolgozók biztonságát egyszerre kell megvédeni.

A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala ingyenesen hívható a +36-80-505-101-es telefonszámon (h., cs., p.: 18:00–22:00, k.: 10:00–22:00, sze.: 12:00–16:00). Az Egyesület segélyvonala külföldről a +36-1-267-4900-as telefonszámon érhető el. További információ az egyesület segélytevékenységeiről a nane.hu oldalon található.

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a nap 24 órájában, Magyarországról ingyenesen elérhető a 06-80-20-55-20-as telefonszámon.

Az áldozatsegítéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben 0–24 órában az ország egész területéről hívható az Áldozatsegítő Vonal a 06-80-225-225-ös telefonszámon.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto / Getty Images)