Az ukrán katonai hírszerzés vezetője a The Timesnak azt mondta, Oroszország jelenleg nagyjából napi ezer embert toboroz, de a veszteségek ennél jóval magasabbak. Állítása szerint egyes napokon 1400–1500 orosz katona is kiesik, és a veszteségek mintegy 60 százaléka halálos.

Nyugati hírszerzési adatok szerint Oroszország havonta körülbelül 6000 fővel több katonát veszít, mint amennyit képes besorozni. Ukrajna becslése ennél is nagyobb veszteségről szól: Kijev szerint 2022 óta több mint 1,5 millió orosz katona eshetett ki a háborúból, közülük akár 450 ezren meghalhattak.

Ukrán hírszerzés: alacsony a harci kedv

Ivascsenko szerint az orosz társadalomban és a hadseregben is egyre alacsonyabb a morál.

– fogalmazott az ukrán hírszerzés vezetője, aki szerint az orosz lakosság többsége sem akarja a háborút.

A gazdasági helyzet szintén egyre nagyobb kihívást jelenthet Moszkvának. Az ukrán hírszerzés szerint munkaerőhiány, növekvő költségvetési hiány és a bankszektor romló helyzete nehezíti Oroszország helyzetét. Ivascsenko ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Moszkvának egyelőre még elegendő erőforrása van a háború folytatására.

Ukrajna az orosz olajipart is támadja

Kijev háborús stratégiájának fontos része az oroszországi olajfinomítók, üzemanyag-raktárak, gyárak és más energetikai létesítmények elleni dróntámadás. Az ukrán fél szerint az orosz olajfinomító kapacitás mintegy 40 százaléka vált működésképtelenné, ami üzemanyaghiányhoz és exportkorlátozásokhoz is vezetett.

Közben a harcok továbbra is súlyos civil áldozatokat követelnek. Ukrán tisztviselők szerint egy orosz drón egy pavlohradi bevásárlóközpontot talált el, a támadásban öt ember meghalt, 67-en pedig megsebesültek. Volodimir Zelenszkij szerint Oroszország szándékosan támad olyan helyeket, ahol sok civil tartózkodik.