BelföldSzerző: magyarnemzet 2 napja 4 percnyi olvasás
700 forint a dízel átlagára.
– Minden évben 5000 milliárd forintnyi kívánságnak kellene új forrást találni a költségvetésben, miközben a 6000 milliárd forintos uniós forrás csak egyszeri tétel és a múltbeli tapasztalatok alapján abból 1500 milliárd forint marad, 4500 milliárd forint visszaáramlik a fejlett uniós országokba és Délkelet-Ázsiába. Vagyis az uniós pénz háromnegyede csak beköszön és megy is tovább – írta közösségi oldalán György László, egyetemi docens. Szerinte „három kívánság feszíti a magyar költségvetést”
Az elsőt az Európai Bizottság úgynevezett országspecifikus ajánlásai jelentik. Ezek közül a legfontosabbak a különadók kivezetése és a rezsivédelem kivezetése, valamint az ár-, árrés- és kamatstopok kivezetése, és végezetül a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megteremtése.
– Ha magát az eredeti szöveget olvassuk, akkor ennél homályosabb fogalmazással találjuk szembe magunkat, hogy a politikai alkuk során azért legyen mozgástere a Brüsszel által kedvezményezett új kormánynak – jegyezte meg.
Különadókból 2200 milliárd folyik be évente a rezsicsökkentés pedig 800 milliárd forintba kerül. Ez összesen a családoknak évi 3000 milliárd forint segítség, családonként 750 ezer forint.
Ezek kivezetése „csak” évi 1400 milliárd forintos lukat üt a költségvetésen, vagyis ennyivel kell évente csökkenteni a kiadásokat, vagy növelni a bevételeket.
Mivel a különadókat fizető nagyvállalatok kiesnek az adózási körből, hiszen a javaslat erre vonatkozik, a pénzt a családoktól és a kis- és közepes vállalkozásoktól lehet csak beszedni.
A második kívánság mit takar? A másik évi 2500 milliárd forintos tétel a jelenlegi kormányzópárt kampányban tett ígéreteinek az összege, amelyet a G7 gazdasági hírportál összegzett. Röviden:
Ennyivel kellene növelni évente a költségvetési kiadási oldalát, ez a GDP közel 2,5 százaléka.
A harmadik ígéret az euró bevezetéséhez kötődik. Ehhez a költségvetés hiányát a GDP 3 százalékára kellene mérsékelni a mostani 6-7,5 százalékról. (A Pénzügyminisztérium 7,5 százalékot becsül idénre.) A 3-4,5 százalékos hiányfaragás 3000-4500 milliárd forint kiadáscsökkentést jelent. Amennyiben 2030-ra az euró bevezetésének kapujába szeretnénk érni ez évi 1000-1500 forint kiadáscsökkentést, vagy leánykori politikai nevén megszorítást jelent az előttünk álló három évben.
– Összegezve a három kívánságból az éves folyó kiadásaira a költségvetésnek egy 1400+2500+1000 milliárd forintos képlet adódik, vagyis közel évi 5000 milliárd forintnyi kívánságnak kellene új helyet találni. Ha a különadók nem jöhetnek szóba, akkor mindennek a forrása a családok és a kis- és közepes vállalkozások – írta György László.
– Igaz, három a magyar igazság és egy a ráadás. Vagyis három a kívánság, de ráadásként az uniós pénzek viszont jönnek. Tekintsünk most úgy erre, hogy ez a 6000 milliárd forintnyi uniós pénz új pénz, még akkor is, ha bőven van közte olyan, amely korábbi számlákkal – vagyis már megvalósult beruházással – igazolt. Tekintsünk úgy erre, hogy tényleg jön, még akkor is, ha nem tudjuk, hogy ténylegesen jön-e.
Amit viszont tudunk a Polish Economic Institute és a Makronóm Intézet egymástól független és más-más módszertannal készült elemzéseiből, hogy 1 euró uniós támogatás 74-78 százaléka visszaáramlik Európa fejlett részébe vagy Kínába és Délkelet-Ázsiába gépek, berendezések vásárlására – ismertette.
Ebből nem, vagy csak korlátozottan lehet folyó költségvetési kiadásokat finanszírozni. Ezek a pénzek jellemzően beruházásokra érkeznek: vasútikocsi vásárlása, szélerőművekre, iskola- és kórházfelújításokra stb. Vagyis egyszeri 6000 milliárd forint bevétel, amiből 4500 milliárd forint el is hagyja az országot, nem fog tudni fedezni minden évben keletkező 5000 milliárd forintos lyukat.
– Három a magyar igazság, egy a ráadás és az ötödik a csapás. Egyvalami menthetné meg a magyar költségvetést és gazdaságot, ha az egyébként exportversenyképes kapacitásainak lenne piac. Merthogy 2017-2023 között évente 4-5 százalékkal több beruházás valósult meg Magyarországon, mint az unió átlagában. Autógyárak, akkumulátorgyárak, zöldenergetikai és a jövő technológiáját jelentő high-tech beruházások. Csakhogy Európa 2022 óta csupán évi 1,2 százalékkal bővül és az előttünk álló két évre vonatkozó előrejelzések sem kecsegtetnek nagyobb növekedéssel. Ha Európa növekedése beindulna, lenne igény a Magyarországon gyártott termékekre és a növekedés a 3-4 százalékos sávba emelkedhetne, ami akár évi 1000-1500 milliárd forint többlet adóbevételt jelentene a költségvetés számára – magyarázta.
Ehhez Európának csupán olyan kérdéseket kellene megoldania, mint az USA-val összehasonlításban hatszorosára emelkedett gázárak ügye, vagyis véget kellene vetni az orosz-ukrán háborúnak és az orosz energiahordozókra kivetett szankcióknak.
Képesnek kellene lennie a kínaiakkal összehasonlítva kétszer olyan drágán elektromos autót gyártó európaiaknak versenyezni a kínai konkurenciával vagy be kellene szüntetni a versenyt. 54 százalékkal kellene növelni a felfedezésre, innovációra és fejlesztésre költött kiadásokat Európában, hogy felnőjünk az USA és Kína szintjéhez. Képesnek kellene lennie Európának arra, hogy integrálja a társadalmába és a munkaerőpiacára az illegálisan belépőket. Márpedig a statisztikák alapján esetükben a szegények aránya 45 százalék, az EU-állampolgárok esetében 18 százalék.
– Ehhez kívánunk jó (…) nekiveselkedést azoknak, akik ezt a nemes feladatot vállalták. A hazáért való munkálkodás emberpróbáló feladat, még ha kívülről néha egyszerűnek is látszik. Ezért kívánunk jó munkát és jó szerencsét. Ez mindannyiunk közös érdeke – tette hozzá.
Napi