Egy balatonfenyvesi konferencián mutatta be a hazai közösségi közlekedés átalakításának részleteit Vitézy Dávid miniszter, hangsúlyozva, hogy a rendszerváltás óta most először jött létre a teljes ágazatot átfogó, egységes tárca. Bírálta az elmúlt időszak magánérdekekre és miniszteri kézi vezérlésre épülő gyakorlatát, amely során korábban felsőbb utasításra akár jogellenes megállapodásokat is kötöttek. Az új struktúra ezzel szemben a szakmai és mérnöki szempontokat helyezi a középpontba.

A reform alapja a szeptember elsején létrejött Országos Közlekedésszervező Zrt., amely állami vállalatként a jövőben a megrendelői jogokat gyakorolja, rendezi a jegybevételeket, összehangolja a menetrendeket és lebonyolítja a piaci versenyeztetést. Mivel a korábbi bürokratikus hivatali működés a miniszter szerint inkább hátráltatta a fejlesztéseket, az állami beruházások rendszere is megújul: a kötöttpályás projektek irányítása kikerül a minisztériumtól, és visszatér a pályaműködtetőkhöz, ahol egy több mint százfős szakmai gárdát építenek újjá.

Kezdődik a munka

A hazai vasúti járműpark állapota válságos, hiszen a MÁV és a HÉV szerelvényei átlagosan több mint negyvenévesek, emellett a kocsik jelentős részéből hiányzik a klíma és a modern utastájékoztatás. A helyzet rendezésére nagyjából 640 milliárd forintnyi uniós forrást sikerült megmenteni, a finanszírozáshoz pedig egy olasz mintára épülő flottakezelői modellt alakítottak ki a Vonatflotta Zrt. megalapításával. Ennek köszönhetően jövő nyáron új InterCity szerelvények állnak munkába a GYSEV vonalain, és még idén kiírják a tendert 35 emeletes elektromos motorvonatra, új akkumulátoros járművekre, valamint a teljes HÉV-flotta cseréjére. Az új járművek üzemeltetésére 2030-tól nyílt versenypályázatokat hirdetnek, amelyeken a MÁV-nak is helyt kell állnia.

A Baross Gábor Terv részeként a tárca 3500 milliárd forintot fordíthat infrastruktúra-fejlesztésre, amivel a vasút a közutakkal azonos prioritást kap. A kiemelt budapesti beruházások között szerepel a HÉV-vonalak korszerűsítése, az M3-as metró északi kiterjesztése, a Déli Körvasút és a repülőtéri vasút kiépítése, valamint a Budai Fonódó villamoshálózat déli bővítése, amelynek átadása 2029-re várható. Vidéken Debrecenben és Miskolcon tram-train-fejlesztéseket mérlegelnek, Győrben és Egerben elővárosi hálózatot hoznak létre, Székesfehérváron pedig új intermodális csomópont épül. A fővárosi projektek gördülékeny megvalósításáért újraindul a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, továbbá egy egyenlő arányban állami és fővárosi tulajdonú, közös beruházási szervezet is létrejön.