GazdaságSzerző: portfolio tegnap 3 percnyi olvasás
Magyar Péter a pozsonyi V4-találkozón a közép-európai vállalatok energia-ártámogatását, az alternatív energiaforrásokra való átállást és a tárolókapacitások fejlesztését sürgette az orosz energiahordozókról való leválás költségeinek enyhítésére. Az egyeztetésen, amelyhez az EU soros elnökségét adó Írország miniszterelnöke is csatlakozott, az energiaárak mellett a következő uniós költségvetés is napirendre került. A konkrét összegek és feltételek egyelőre nem ismertek, miközben az orosz gáz importtilalma 2027-ben lép életbe, tehát jóval az új, 2028–2034-es uniós költségvetési ciklus előtt. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a globális olaj- és gázárak emelkedése az orosz energiáról való leváltásától függetlenül is terheli a régiót.
A TASS beszámolója szerint
a magyar miniszterelnök az orosz energiahordozókról való leválásért kompenzációt kérne az EU-tól.
Ugyanakkor nem derült ki, mekkora összeget kérne a kormány, milyen feltételekkel, és közvetlenül a tagállamok vagy a vállalkozások kapnák-e a pénzt.
Magyar Péter a közép-európai vállalatok energia-ártámogatását, az alternatív energiaforrásokra való átállást és az energiatároló kapacitások fejlesztését nevezte meg a szükséges intézkedések között a szeptember 10-i pozsonyi találkozó után. A visegrádi országok kormányfőihez az EU soros elnökségét adó Írország miniszterelnöke is csatlakozott az egyeztetésen az energiaárak mellett a következő uniós költségvetés is napirendre került.
A gáztilalom előbb érkezik, mint az új költségvetés. Az időzítés azért lényeges, mert az orosz gáz kiváltásához szükséges beszerzési és beruházási döntések egy része nem várhat a következő pénzügyi ciklusig. Az EU Tanácsának idén január 26-án elfogadott döntése szerint az orosz cseppfolyósított földgáz teljes importtilalma 2027 elején, a teljes tilalom - amely már a vezetékes importra is kiterjed - pedig 2027 őszén lép életbe.
Ezzel szemben a tárgyalás alatt álló új uniós költségvetés a 2028–2034-es időszakot fedi le. A bizottsági javaslat folyó áron közel 2000 milliárd eurós kerettel számol, amelyből számos más cél mellett az energetikai átállást és az infrastruktúra fejlesztését is finanszíroznák.
Ha a támogatást kizárólag az új ciklusból folyósítanák, az önmagában nem oldaná meg a 2027-ig felmerülő finanszírozási igényt. Ehhez korábban hozzáférhető forrásra vagy áthidaló finanszírozásra is szükség lehetne.
Gazdasági szempontból két eltérő problémát kell megoldani. Az egyik az átállás egyszeri költsége: ilyen lehet a szállítási infrastruktúra fejlesztése, a finomítói alkalmazkodás vagy az energiatárolás bővítése. A másik a vállalatok folyamatos energiaköltsége, amelyet a beszerzési árak, a szállítási díjak és a szerződéses feltételek egyaránt alakítanak.
Egy beruházási támogatás segíthet több beszállító és útvonal közül választani, de nem garantál tartósan alacsonyabb energiaárat. A működési költségek kompenzálása gyorsabban könnyíthet a cégek helyzetén, viszont ismétlődő költségvetési kiadást jelenthet. A mostani megszólalásból még nem látszik, milyen arányban támaszkodna a kormány a két megoldásra.
Azonban el kell választani a világpiaci energiahordozó árakat a leválás hatásaitól.
A Brent ára ismét hordónként 100 dollár fölé emelkedett, miközben az európai földgáz ára 78 euró/MWh fölé ugorva 2022 decembere óta nem látott szintet ért el.
Ez az orosz energiaellátástól részben független kockázat. A több beszállítóra épülő ellátás csökkentheti egy adott országtól vagy útvonaltól való függést, a globális olaj- és gázpiaci áremelkedéstől azonban nem szigeteli el Magyarországot.
Magyar Péter a pozsonyi sajtótájékoztatón az üzemanyagárak korlátozásának és a nemzeti költségvetési beavatkozásoknak a korlátaira is figyelmeztetett. Ennek gazdasági háttere, hogy ha a hatósági ár nem fedezi a beszerzés és az értékesítés költségét, kompenzáció nélkül visszaeshet a kínálat. Ha pedig az állam megtéríti a különbséget, a teher a költségvetésben jelenik meg.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi