Robbanásszerű globális és hazai növekedés

Az elmúlt ötven évben a világon a férfiak és a nők körében is mintegy hatszorosára nőtt az elhízottak aránya. Aradi rávilágított, hogy a fejlett és fejlődő országokban egyaránt zajló negatív trend ma már a fiatal korosztályt sem kíméli.

• Világszerte több mint egymilliárd elhízott ember él, ami a felnőtt lakosság legalább 17 százalékát teszi ki.
• Az előrejelzések szerint 2035-re a Föld felnőtt lakosságának akár egynegyede is ebbe a kategóriába sorolható.
• A 20 év alatti korosztályban a fiúk 14 százaléka, a lányok 10 százaléka elhízott, és ez az arány a következő évtizedben a 20 százalékot is elérheti (lányoknál 18 százalékot).
• Magyarországon a felnőtt lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, és legalább egyharmaduk a 30-as BMI feletti, kifejezetten elhízott csoportba tartozik.

Épp a napokban írtunk részletes beszámolót az Eurostat (túl)súlyos adatairól, amik szerint a magyar férfiak körében már kisebbségben vannak a normál testsúlyúak: közel kétharmaduk túlsúlyos vagy elhízott, és csaknem minden negyedik férfi a BMI alapján elhízottnak minősül.

A zsír mint gyulladásos góc: nincs „egészséges elhízás”

A szakember hangsúlyozta, hogy az elhízás messze túlmutat a puszta testképzavaron.

Az elhízás jóval több annál, mint valakinek a testsúlya, vagy pedig a haskörfogata nagyobb az átlagnál. Gyakorlatilag minden szervünket érintő olyan változások indulnak el, aminek a társadalmi, egészségügyi és a gazdasági kihatásai is óriásiak

– fogalmazott a főorvos.

A hasi és zsigeri szerveket, köztük a szívet körülölelő zsírszövet egy idő után gyulladásos folyamatokat indít be. A patológiai és szívkatéteres vizsgálatok is bizonyítják, hogy ezek a gyulladásos sejtek közvetlenül megtámadhatják a koszorúereket, instabil, érszűkületes plakkokat és akár szívinfarktust okozva.

Aradi határozottan elvetette a bodyshaming-ellenes mozgalmak által is népszerűsített „egészséges obezitás” koncepcióját.

Nincs ilyen igazából orvosi szempontból, hogy egészséges obezitás

– szögezte le. Egy másfél millió főt vizsgáló kutatás egyértelműen bizonyította a túlsúly önálló, más betegségektől független kockázatnövelő hatását:

Egy pusztán túlsúlyos, de magas vérnyomástól, cukorbetegségtől és magas koleszterinszinttől mentes egyén esetében is 30 százalékkal nő a szívbetegségek aránya a normál testsúlyúakhoz képest.

Egy kórosan elhízott (obez) betegnél ez a szívbetegség-kockázatnövekmény már 50 százalékos. Ezt támasztják alá a testtömegindex és a halálozás összefüggését bemutató adatok is, amelyek rámutatnak a problémakör komplexitására.

Fontos fogalmak a megértéshez:

BMI (Body Mass Index / Testtömegindex): A testsúly és a testmagasság alapján számított mutatószám, ahol a 25 feletti érték túlsúlyt, a 30 feletti obezitást (elhízást) jelöl. Aradi felhívta a figyelmet, hogy a BMI önmagában pontatlan lehet, mert elrejti a testösszetételt; az egészségügyi kockázatok megítélésében a testzsírszázalék és a zsírtömeg a döntő tényező, mivel a zsírtömeg növekedésével egyértelműen nő a halálozási kockázat.

CKM (Cardiovascular-Kidney-Metabolic): Szív- és érrendszeri, vese- és anyagcsere-betegségek összefüggő láncolata. Az elhízás elindítja a beteget ezen a metabolikus folyamaton, ami érszűkülethez, szívelégtelenséghez, vesebetegséghez és daganatos megbetegedésekhez vezethet.

Életmódváltás és az új generációs gyógyszerek korszaka

A terápia alapja minden esetben az életmódváltás: az egészséges étkezés és a rendszeres testmozgás egyéni szinten komoly eredményeket hozhat. Egy 2026-ban bemutatott, 30 éven át tartó vizsgálat szerint

a rendszeres súlyzós edzés 19 százalékkal csökkenti a szíveredetű, és 27 százalékkal a stroke-hoz köthető halálozást.

Ugyanakkor a szakember kiemelte, hogy globálisan, egymilliárd beteg esetében a populációs szintű, tisztán életmód-alapú beavatkozások mindössze 3-10 százalékos testsúlycsökkenést eredményeznek, ami önmagában nem elég a pandémia visszafordításához.

Képzeljük el, hogy a világon van egymilliárd obez beteg. Populációs szinten egy olyan rendszert megoldani és intervencióként alkalmazni, ami csak a helyes életmódra alapul, az nem fogja megváltoztatni ezt a pandémiát

– mutatott rá az orvosigazgató. A betegek lendülete az esetek többségében egy idő után elfogy, és elindul a szív- és érrendszeri kockázatokat ismét felerősítő visszahízás.

Az áttörést a komplex megközelítés jelentheti. Aradi kiemelte, hogy a korábbi, kevésbé hatékony és sokszor kockázatos gyógyszerek helyét átvették az új generációs terápiák, amelyek hatékonysága már a sebészeti (bariatrikus) beavatkozásokéval vetekszik. Ezt erősítik meg az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) terápiás javaslatai és klinikai adatai is:

• Ezek az új terápiák 10-20 százalékos testsúlycsökkenést is biztosíthatnak.
• Hároméves időtávon 15 százalékkal csökkenthetik a kardiovaszkuláris halálozást.
• 28 százalékkal mérsékelhetik a nem végzetes szívinfarktusok arányát.

A jövő útja a szakértő szerint nem a kizárólag passzív gyógyszerszedés.

Az a jó irány, hogy egy életmód alapú és megváltozott kognitív stratégiára alapozva a betegek jelentős többségénél valószínűleg súlyos elhízás esetén gyógyszeres terápiával kiegészítve lesznek a hatékonyak [a kezelések]

– zárta gondolatait Aradi Dániel.

Címlapkép forrása: Portfolio