Újabb fordulóponthoz érkezett a Volán-társaságokat érintő, csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt feltáró nyomozás. A Nemzeti Nyomozó Iroda nyolc embert hallgatott ki gyanúsítottként, miközben a hatóságok szerint az ügyben olyan szereplők is képbe kerültek, akik miatt már a Központi Nyomozó Főügyészséggel is együtt kell működniük. Az ügy részleteiről a Kontroll műsorában beszélt Kész-Varga Mónika rendőr alezredes, az NNI szóvivője. Elmondása szerint körülbelül két hónapja külön nyomozócsoport dolgozik az ügyön. A nyomozók több helyszínen házkutatást tartottak, és jelentős mennyiségű dokumentumot, számlát, valamint elektronikus eszközöket foglaltak le.

A nyolc gyanúsítottat ugyan rabosították, de a hatóság nem kezdeményezett velük szemben letartóztatást vagy más kényszerintézkedést. Jelenleg valamennyien szabadlábon védekeznek.

Elképesztő összegek

A rendőrségi szóvivő konkrét neveket személyiségi jogi okokból ugyan nem közölt, azonban a műsorban elhangzott információk alapján azonban több olyan szereplő is azonosítható, akiknek neve korábban már összefüggésbe került az üggyel. Az egyik gyanúsított leírása a műsorban elhangzottak alapján a 24.hu szerint Szivek Norbertre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatójára illik. Szivek meggyanúsításáról korábban már nyilvánosságra kerültek információk.

Az NNI szóvivője arról is beszélt, hogy a korábbi MNV-vezető olyan információkkal rendelkezhetett, amelyek szerepet játszhattak a bűncselekményből származó vagyon elrejtésében és mozgatásában. A nyomozás egyik feltételezett módszere az lehetett, hogy a pénzeket köztes cégeken és színlelt kölcsönszerződéseken keresztül mozgatták. A hatóság szerint az így megszerzett vagyon egy részét ingatlanokba és nagy értékű gépkocsikba fektethették, más részét pedig készpénzben vehették fel.

A nyomozás hátterében több, egymással összefüggőnek vélt ügylet állhat. Galgóczy Ferenc civil oknyomozó a műsorban négy olyan konstrukciót ismertetett, amelyek szerinte a 2016 és 2020 közötti időszakban okozhattak jelentős veszteséget a Volánnak, illetve közvetve az államnak:

• Buszok százmilliói és egy elmaradt visszatérítés: Az egyik ügylet 85 autóbuszhoz kapcsolódik. A lízingszerződések lejártakor a Volán a konstrukcióhoz kapcsolódó, mintegy 1,6 milliárd forintos visszatérítésről vagy bónuszról mondhatott le. Ezzel egy időben a buszok megvásárlásának lehetőségét egy, Szivek Norbert környezetéhez köthető magáncég kapta meg. A társaság állítólag 235 millió forintért jutott hozzá a járművekhez, majd azokat ennek többszöröséért, a beszámoló szerint mintegy hétszeres áron értékesítette tovább.
• Kétmilliárdos karbantartás cég és kapacitás nélkül: Egy másik konstrukcióban egy vállalkozással mintegy kétmilliárd forintos, két évre szóló karbantartási szerződést kötöttek. A műsorban ismertetett információk szerint a szerződés kedvezményezettjének nem volt megfelelő telephelye, munkavállalói állománya, illetve a feladat ellátásához szükséges eszközparkja sem. A gyanú szerint a szerződés alapján kifizetett összeg mögött nem állt valódi teljesítés.
• Több mint hatmilliárdért bérelték vissza a buszokat: A harmadik ügylet már jóval nagyobb összegről szólt. Egy olyan magánvállalkozás indult a közbeszerzésen, amely a beszámoló szerint korábban még autóbusszal sem rendelkezett. A cég végül 250 használt jármű bérletére nyert megbízást. A szükséges buszokat több helyről szerezték össze. A műsorban ismertetett számítás szerint a teljes járműpark értéke körülbelül 435 millió forint lehetett. Ehhez képest a Volánbusz három év alatt mintegy 6,3 milliárd forintot fizetett a buszok használatáért. A két összeg közötti különbség alapján a konstrukcióval kapcsolatban mintegy 5,9 milliárd forintos vagyoni hátrányt állapítottak meg.
• Két hónap alatt közel megduplázódott egy telephely ára: A negyedik ügylet egy kecskeméti ingatlanhoz kapcsolódik. A szóban forgó telephelyet egy magáncég 2017 novemberében körülbelül 700 millió forintért vásárolta meg. Mindössze két hónappal később már 1,3 milliárd forintért értékesítették tovább a Volánbusznak. A műsorban elhangzottak szerint az ingatlannal kapcsolatban további problémák is felmerültek: állítólag utólag derült ki, hogy az épület nem volt alkalmas arra, hogy a Volán által használt buszok beférjenek a csarnokba.

A hatóság számára az egyik legfontosabb kérdés az lehet, hogy a feltételezett túlárazásokból és egyéb ügyletekből származó pénzek végül hol kötöttek ki. Az NNI szóvivője szerint a nyomozás során olyan információk kerültek elő, amelyek alapján a pénzeket több lépcsőben mozgathatták. A köztes cégek, kölcsönszerződések, ingatlanok és nagy értékű vagyontárgyak egyaránt szerepet kaphattak a vagyon eredetének elfedésében.

A házkutatások során lefoglalt iratok és elektronikus eszközök elemzése ezért kulcsfontosságú lehet: ezekből derülhet ki, hogy kik adtak utasításokat, kik profitáltak az ügyletekből, és hogyan mozogtak a pénzek a különböző cégek között. A nyomozás súlyát növelheti, hogy a hatóság tájékoztatása szerint az ügyben olyan személy is képbe került, akinek esetében ügyészségi hatáskör merülhet fel. Emiatt az NNI a Központi Nyomozó Főügyészséggel is együttműködik.

Volt miniszterig vezetnének a szálak?

A műsorban Galgóczy Ferenc ennél is tovább ment: szerinte a Volán-ügyben feltárt kapcsolatok nem állnak meg az alacsonyabb szinteken, hanem a korábbi fejlesztési miniszter, Seszták Miklós felé vezetnek. Az oknyomozó arról beszélt, hogy szerinte hogyan működött a rendszer. Azt állította, hogy a nyomozás előbb-utóbb eljuthat oda, hogy Sesztákot egy bűnszervezet irányításával hozzák összefüggésbe. Galgóczy a rendszer szereplőiről is kemény véleményt fogalmazott meg: szerinte nem valamiféle különösen kifinomult politikai hálózatról van szó, hanem olyan emberekről, akiket egyszerű bűnözőkként jellemzett.

Az oknyomozó egy másik, még súlyosabb állítást is tett. Elmondása szerint tudomása van olyan vállalkozóról,

Galgóczy a nyolc gyanúsított helyzetére is kitért. Szerinte az, hogy a hatóságok egyelőre nem kezdeményeztek letartóztatást velük szemben, akár arra is utalhat, hogy valamelyikük együttműködik a nyomozókkal. Az oknyomozó szerint elképzelhető, hogy a gyanúsítottak közül többen terhelő vallomást tettek a náluk magasabb szinten álló szereplőkre, és valamilyen megállapodás született az ügyészséggel.

Ezt azonban a hatóságok nem erősítették meg. A jelenleg ismert információk alapján a nyolc gyanúsított szabadlábon védekezik, és nincs nyilvánosan megerősített adat arról, hogy bármelyikük vádalkut kötött volna. Gulyás Balázs műsorvezető adás közben telefonon kereste Seszták Miklóst, aki jelenleg a KDNP országgyűlési képviselője. A hívást azonban nem fogadta a politikus.