GazdaságSzerző: portfolio 2 napja 2 percnyi olvasás
Pénteken dönt az orosz jegybank az irányadó kamatról. A legtöbb elemző szerint Elvira Nabijullina jegybankelnök ezúttal szünetet tarthat a lazítási ciklusban, mivel az üzemanyag-ellátási zavarok és a növekvő állami kiadások miatt egyre erősebbek az inflációs kockázatok.
A döntéshozók várhatóan a 14 százalékos alapkamat szinten tartása és egy 25 bázispontos csökkentés között mérlegelnek. A Bloomberg által megkérdezett tizenegy közgazdász közül mindössze három számít újabb kamatvágásra. A júliusi ülés előtt Vlagyimir Putyin elnök szokatlanul nyíltan jelezte, hogy alacsonyabb kamatokat szeretne, ám mostanra más hangot ütött meg, és a magas alapkamatot a makrogazdasági stabilitás megőrzéséhez szükséges "tudatos döntésnek" nevezte.
A Kreml ezúttal nem gyakorol nyomást egyik irányba sem – értesült a Bloomberg a tárgyalásokat ismerő forrásoktól.
Az éves infláció ismét 6,3 százalékra gyorsult, miután az ukrán támadások újabb olajfinomítókat értek, tovább súlyosbítva az üzemanyaghiányt. A benzinárak emelkedése széles körben begyűrűzött más termékek árába is. Alekszej Zabotkin jegybankalelnök augusztus végén közölte, hogy az üzemanyagpiaci hatások mintegy 1,5 százalékponttal járultak hozzá az áremelkedéshez, az új becslés azonban csak októberben készül el.
A rubel szintén nyomás alatt áll, hiszen az elmúlt három hónapban mintegy 16 százalékot veszített az értékéből a dollárral szemben az exportbevételek csökkenése és a megnövekedett devizakereslet miatt. Utóbbit részben az üzemanyag- és finomítói javítóberendezések importja hajtja.
A háztartások és a vállalatok inflációs várakozásai továbbra is meghaladják az első félévi átlagot.
A szünet mellett szól az is, hogy a jegybank jelenleg kulcsfontosságú adatokra vár, hiszen a felülvizsgált költségvetési terv és az új hároméves fiskális célok csak szeptember végén válnak ismertté. A pénzügyminisztérium eközben feladta a strukturális költségvetési hiány felszámolására vonatkozó célkitűzését. Alekszandr Iszakov, a Sberbank és a VEB vezető közgazdásza szerint az alapkamat jövőbeli pályáját nem az egy héttel későbbi parlamenti választások, hanem elsősorban a fiskális politika alakulása határozza meg.
Még ha pénteken nem is vágnak kamatot, a legtöbb piaci szereplő az év végéig további lazítást vár.
Herman Gref, a Sberbank vezérigazgatója a Keleti Gazdasági Fórumon arra számított, hogy az alapkamat az év végére 13–13,5 százalékra mérséklődhet, hozzátéve, hogy érdemi enyhülést csak a 10–12 százalékos sáv elérése hozna. A jegybank közben 6–7 százalékra emelte a 2026 végi inflációs előrejelzését, ami azt jelenti, hogy a 4 százalékos cél hetedik éve sem teljesül.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images